Felújították a világháborús magyar emlékművet az Arad megyei Dezsőházán

Hangsúlyozta, hogy a világháború befejezésének centenáriumához közeledve tudatosítani kell mindenkiben:

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke elismerően beszélt arról, hogy egy ilyen kis létszámú magyar közösségnek, mint a dezsőházinak az elődei méltó emlékművet állítottak a hőseiknek, és a mai maroknyi magyar is minden évben megemlékezik a száz évvel ezelőtt Európa-szerte elhunyt hőseire.

„Egy olyan harcban haltak meg, ami nem a mi háborúnk volt. Az ország azonban mégis belekeveredett, és népünk négy év alatt több mint 600 ezer magyar fiatalt veszített. Európa számos frontján haltak meg. A közös emlékezés megtartó erejében bízva azt kívánom, hogy tíz vagy akár ötven év múlva is itt legyünk, emlékezzünk a hazáért a halált vállaló hőseinkre, s ezen a vidéken is legyenek, akik továbbviszik az ezeréves magyar identitást” – mondta Faragó Péter.

A beszédek után Petar Stojanovic plébános megáldotta a felújított emlékművet, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit. A műkő obeliszken két márványtábla látható: a nagyobbik az 1914–1918 között elesett 28 dezsőházi honvédnek a nevét tartalmazza, az utólag felszerelt kisebbiken pedig további hét, a II. világháború során 1942-ben elhunyt dezsőházi neve olvasható.

Dezsőházát a 19. század végén alapította Deseő Ádám seléndi földbirtokos. Aradtól 50 kilométerre északkeletre, a Zaránd-hegység északi és a Béli-hegység délnyugati dombságainak találkozásánál fekszik. Az 1960–1970-es évekig színmagyar település volt, az erőszakos iparosítás miatt azonban a munkaképes lakosság Aradra és környékére költözött a jobb munkalehetőség miatt, míg a faluba a gyoroki szőlő- és borgazdaságnál dolgozó moldvaiakat telepítettek be. A 2011-es népszámlálásákor mintegy hetvenen vallották magukat magyar nemzetiségűnek, de becslések szerint ma már ennél kevesebb magyar él a településen.