Új világ. Modern kisváros épülhet a Szamos-parton a Carbochim-gyár régi helyén
Fotó: Partedecluj.ro
A területrendezési terv jóváhagyására vár Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházása, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg a kolozsvári Carbochim csiszolóanyaggyár 14 hektáros, nagyrészt elhagyatott, lerobbant állapotú ipartelepén. A meseszerűen hangzó Szamos-parti befektetésnek ellenzői is akadnak.
2024. május 22., 18:282024. május 22., 18:28
Túl van a közvitán a kolozsvári Carbochim-gyár területén létesítendő gigaberuházás terve, amelynek hamarosan a városi tanács elé kell kerülnie. A területrendezési terv jóváhagyására, a szükséges engedélyek megadására váró projekt – mely gyakorlatilag ultramodern kisvárost hoz létre a kincses városban – Emil Boc polgármester támogatását is élvezi, így az ország egyik legkomplexebb ingatlanberuházását tervező Iulius csoport bizakodva várhatja a fejleményeket.
A vegyes rendeltetésű, fiatalosnak és családbarátnak kikiáltott ingatlanberuházás egy 13,7 hektáros területen valósulhat meg, mely a kincses város régi, vasútvonal közeli iparnegyedében található. Románia legnagyobb csiszolóanyaggyára az elmúlt időszakban már csak a terület kevesebb mint harmadát használta ki; a működő egységet egy másik ipari övezetbe, a Munka sugárútra költöztették.
A beépítendő terület közepére bevásárlóközpontot, négyszintes plázát terveznek, a Szamos felőli oldalon lakóparkot, a Korvin (Május 1.) térre nyíló részen pedig irodaépületet húznának fel. Az egyik, legmagasabb épület 21 emeletes lehet. De lesz hely kulturális terek (mozi, színpadok, klubok), oktatási helyszínek (előadótermek, after school, játszóházak és gyermekeknek létesített sporttermek), adminisztratív, szociális, egészségügyi és turisztikai rendeltetésű épületek, vendéglők, zöldségpiac, zöldövezetek és egyéb, kikapcsolódást szolgáló létesítmények számára is. Eközben két régi épületet megőriznek, restaurálnak, és új, kulturális és közösségi munkavégzési rendeltetést adnak nekik.
A zöld nagy hangsúlyt kap a projektben: földön és beépített felületen összesen 42 ezer négyzetméteren terül majd el, az összfelület csaknem harmadát élő növényzet borítja majd. A kolozsvári agrártudományi és állatorvosi egyetem területén már több mint 600 fa várja, hogy új otthonába, a városlakók számára „visszaadott” területre költözhessen; összesen mintegy 100 ezer növényt terveznek telepíteni az urbánus kertnek is otthon adó volt Carbochim-telepre.
Az új „kisváros” csaknem 5000 parkolóhellyel rendelkezik majd, melyből 900 elektromos autók számára lesz fenntartva. De 1600 kerékpárnak is biztosítanak állomáshelyet.
A gördülékeny megközelíthetőség biztosítása érdekében egy új közúti és két gyalogoshíd épül a Szamoson, felújítják a Szabó Ervin (Porţelanului) és a Kenyérmezei (Câmpul Pâinii) utcát, két új körforgalmat, bicikliutakat alakítanak ki, rendezik a Korvin tér, illetve a Szamos-part érintett részét.
A beruházók szerint a gigaprojekt rengeteg hasznot hoz Kolozsvárnak: a nagy kihasználatlan terület „felélesztése” közvetlen nyereséget eredményez, de közvetetten a környék gazdasága és ingatlapiaca is fejlődésnek indulhat általa. A projekt megvalósítása mintegy 6000 munkahelyet biztosít, a majdani konkrét építkezés 2000 embernek ad majd munkát.
A kivitelező ugyanaz a Iulius csoport, mely a kolozsvári Györgyfalvi negyedben korábban már létesített plázát és parkot, akárcsak Temesváron és Iași-ban.
Bár a kezdeményezők meseszerű minivárosként írják le ingatlanberuházásukat, a tervnek számos ellenzője is akadt. Bármennyire is környezetbarátnak állítják be a projektet, „zöld” vonalon is kitámadták, mondván: a gigaépítkezés szembemegy a Szamos-part védelmét biztosító korábbi szabályozásokkal, és sok fa kivágását, természetes zöldterület felszámolását vonja maga után. De építészek is nehezményezték, hogy a beruházók nincsenek tekintettel a város ipari örökségének megőrzésére.
Olyan vádak is elhangzottak, hogy meghamisították a közlekedési előtanulmányokat, és a vártnál sokkal nagyobb forgalmat generál majd a környéken a gigaprojekt. A négyszintes mélygarázs legalább 12 méternyi betonfal kiépítését feltételezi a föld mélyén, amellyel elszigetelik a Szamos medrét.
A polgármesteri hivatal az áprilisban lezajlott közvitán begyűjthette a lakosok és a civil közeg javaslatait-ellenvetéseit, az önkormányzat ennek ismeretében dönthet a közeljövőben a volt Carbochim-ipartelepen tervezett gigaberuházás sorsáról.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
szóljon hozzá!