A Codex Aureus a Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította gyulafehérvári könyvtár egyik legértékesebb dokumentuma
Fotó: Visitalbaiulia.ro
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
2023. május 19., 00:312023. május 19., 00:31
2023. május 19., 01:252023. május 19., 01:25
A bukaresti intézmény közösségi oldalán posztolt bejegyzésében számolt be a nagy horderejű döntésről. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy közölhetjük, miszerint ma, május 18-án a Romániában található legismertebb és legfontosabb középkori kézirat, a gyulafehérvári kirendeltségünkben, a Batthyáneum könyvtárban található Codex aureust felvették az UNESCO világörökségi listájára. A kézirat A világ emlékezete program részévé vált” – olvasható a könyvtár közleményében.
Cioroianu közölte, hogy a kódex soha nem hagyta el az ország területét, a világörökségi listára való regisztrációhoz szükséges dokumentumokat a 21. század szabályai szerint küldték el, többek között digitális másolat is készült a kódexről, amely bárki számára elérhető.
A Codex Aureus
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott – olvasható a Wikipédián. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
Felkerülhet az UESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be pénteken Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója.
A nagyon értékes karoling evangeliárum (többnyire díszes kivitelű könyv, amely a misén felolvasásra kerülő evangeliumi szövegeket tartalmazza), a középkori könyvfestészet remeke. Ma a gyulafehérvári Batthyáneumban található kódex részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza.
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban elkobzott könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
Az UNESCO a Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította el azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. A program létrehozását az a felismerés ihlette, hogy az emberiség dokumentum örökségének jó része könnyen megsemmisülhet, ha nem szentelnek a védelmére kellő figyelmet és energiát. A háborús és társadalmi megrázkódtatások, a megfelelő anyagi források, valamint az odafigyelés és a tudatosság hiánya egyre nagyobb veszélyt jelentenek az örökségi, információs emlékek fennmaradására. Az UNESCO Világemlékezet listája magyarországi elemei között találni többek között Eötvös Loránd életműve két kiemelkedő eredményével kapcsolatos dokumentumokat, Kőrösi Csoma Sándor archívumát, Bolyai János Appendixének a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött példányát vagy a Corvina Könyvtárat.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben az Erdélyre hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá.
A gyulafehérvári Batthyáneum épülete
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség két évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy ismét a strasbourgi bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartva a visszaszolgáltatás elutasítását.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében – áll az érsekség honlapján hétfőn közzétett állásfoglalásban.
Nagyvárad és München közötti menetrend szerinti repülőjáratok üzemeltetésére írt ki pályázatot a Bihar megyei önkormányzat.
A szaloncukor Erdélyben és Magyarországon egyaránt a karácsony mondhatni elengedhetetlen eleme.
„Megvan az első fontos bírósági győzelem a székelyhídi választási csalás ügyében!” – jelentette be pénteken Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Bihar megyei politikusa, az alakulat országos ügyvezető elnöke.
Szomszédja kutyájának riasztására menekítettek ki égő házából egy idős nőt péntekre virradóan – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Elkezdtek hazaérkezni a téli ünnepekre a külföldön dolgozó román állampolgárok; az elmúlt 24 órában mintegy 50 ezer személy lépett be az országba a nagylaki autópálya-átkelőnél, hétszer többen, mint egy átlagos napon.
Balaton Zoltán első magyarként szólt 1989. december huszadikán a szabad várossá lett Temesvár főterén tüntető tömeghez. Megszólalása után százezren kiáltották: „Van Isten!” A vele készült interjúval a temesvári forradalomra emlékezünk a 35. évfordulón.
Pap Zsolt István személyében továbbra is magyar alpolgármestere lesz Nagybányának. A magyar alpolgármester arról is beszélt, hogy reményei szerint az új önkormányzati ciklusban is megtarthatja eddigi feladatköreit.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) csütörtökön közölte, hogy feljelentette az ügyészségen a szatmárnémeti repülőtér vezérigazgatóját, Mihai Pătraşcut, amiért saját magát nevezte ki egy uniós finanszírozású beruházás projektmenedzserének.
Az év első 11 hónapjában elfogott, Arad megyén keresztül az országot illegálisan elhagyni próbáló külföldiek többsége munkavállalás céljából érkezett Romániába.
Ferenc pápa december 18-án engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás