A sürgősségi ellátás átszervezésére és hatékonyabbá tételére készül az egészségügyi minisztérium, amely egyrészt jelentős pluszösszeget utalt ki a sürgősségi osztályoknak, ugyanakkor a következő hónaptól kezdődően fokozott, illetve rendszeres ellenőrzéseket fog végrehajtani az érintett intézményekben.
2014. január 20., 16:452014. január 20., 16:45
2014. január 20., 16:462014. január 20., 16:46
Raed Arafat egészségügyi államtitkár (képünkön) Marosvásárhelyen, egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szaktárca erre az évre 270 millió lejt utalt ki a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása és kezelése érdekében. „A sürgősségi ellátás, és az azt követő kezelés bizonyos esetekben nagyon sok pénzbe kerülhet, és országszerte folyamatosan felmerült a probléma, hogy a kórházaknak kiutalt összegből ezeket már nem tudják megfelelően finanszírozni. A támogatás nyomán a betegek ellátásának folytonossá tételét szorgalmazzuk” – fogalmazott Arafat.
Mint rámutatott: a támogatásból a kórházak a sürgősségi osztályról beutalt páciensek kezeléséhez szükséges egészségügyi felszereléseket, fogyóanyagokat vásárolhatnak, amelyekre eddig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) sem tudta biztosítani a megfelelő összeget. Az államtitkár elmondása szerint az intézkedéssel elsősorban az intenzív terápiás osztályon fekvő, illetve az infarktust, agyvérzést vagy más súlyos sérülést elszenvedett betegek kezelését tennék hatékonyabbá.
Dan Dobreanu, a marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház kardiológusa a sajtótájékoztatón elmondta: noha egy jól megszervezett sürgősségi rendszeren belül nagyon sok emberéletet meg lehet menteni, azonban problémát jelent, hogy a páciensek továbbra is veszélyeztetettek, így rendkívül fontos a beavatkozás utáni kezelés.
Raed Arafat hétvégén arról is beszélt, hogy februártól a sürgősségi osztályoknak naponta on-line jelentést kell készíteniük a tevékenységről, így a minisztérium valós időben tájékozódhat az ellátás minőségéről, illetve a közpénzek elköltésének módjáról.
„Az intézkedés nem feltételez pluszmunkát, hiszen eddig is rendszeres jelentést kellett készíteniük egyebek mellett a mentőszolgálatok alkalmazottainak. A sürgősségi osztályok tevékenységét eddig is rendszeresen ellenőriztük, azonban nem valós időben” – mutatott rá az államtitkár. Az elképzelés szerint minden intézmény hozzáférhet majd saját on-line jelentéséhez, amelyet a szaktárca sürgősségi ellátásért felelő főosztálya kíséri figyelemmel, emiatt az itt dolgozó alkalmazottak számát az eddigi kettőről nyolcra emelik.
A minisztérium emellett más forrásból is tájékozódna a sürgősségi osztályok működéséről: Arafat bejelentése szerint áprilistól vagy májustól országszerte felméréseket végeznek majd a páciensek körében az ellátás minőségéről. Az államtitkár rámutatott: az akció a tervek szerint két évig tart, a közvélemény-kutatást pedig mindenképpen elfogulatlan személyzet végzi.
„Néhány héten belül befejezzük a kérdőív kidolgozását is. Szeretnénk tiszta és egységes képet kapni arról, hogy mi vált ki elégedetlenséget a páciensekből, mi az, amit sürgősen javítani kell a sürgősségi osztályok esetében. A kérdőív kitöltése természetesen névtelenül zajlik, a közvélemény-kutatást pedig nem föltétlenül orvosok végzik, hanem például a minisztérium vagy a közegészségügyi igazgatóságok alkalmazottai” – magyarázta Raed Arafat marosvásárhelyi látogatásán.
Mint elmondta: a tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb kifogás a rendkívül hosszú várakozási idő a sürgősségi osztályokon, a betegeknek azonban meg kell érteniük, hogy ilyenkor az esetek súlyossága, és nem az érkezési sorrend szerint látják el, illetve szállítják más kórházakba a pácienseket.
Hozzátette: kísérleti jelleggel Kolozsváron már végeztek egy hasonló felmérést, amelynek nyomán „meglehetősen érdekes” eredmények és következtetések születtek. Országszerte egyébként a sürgősségi osztályokon évente mintegy 4,4 millió páciens fordul meg. Az államtitkár elmondása szerint az országos felmérés eredményeit a sajtónak is bemutatják.
Kétséges az egészségügyi stratégia fenntarthatósága?
Dicséretesnek tartja az egészségügyi minisztérium nemrég közvitára bocsátott reformcsomagját Vass Levente marosvásárhelyi egészségpolitikai szakember, aki ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a tervezett rendszer anyagilag fenntartható-e. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó stratégia egyebek mellett kiemelt figyelmet szentel a megelőzésnek, a kórházba beutalt betegek számának csökkentésével növelné a járóbeteg-rendelők kihasználtságát, ugyanakkor kitér a regionális kórházak létrehozására, a sürgősségi ellátás megerősítésére, valamint az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. A kormány mindezt állami költségvetésből és európai uniós forrásokból valósítaná meg. „Az egészségügyi ellátórendszernek az állami költségvetés mintegy hét százalékára lenne szüksége, ezt azonban nem biztosítják. Ha a kabinet nem tudja kiutalni ezt az összeget, akkor a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat kellene optimálisan átcsoportosítania. Az egészségügyi összköltségvetés mintegy negyven százalékát a kórházi ellátás emészti fel, a reformcsomag alapján viszont nem úgy tűnik, hogy a költségeket innen elvonva például a megelőzésre vagy a járóbeteg-ellátásra fordítaná a kormány” – vélekedett a szakember. A reformcsomag közvitára bocsátott tervezete szerint a minisztérium azt is pontosan meghatározná, hogy mennyi ideig tarthat egy vizsgálat a járóbeteg-rendelőben, illetve mekkora időközönként kell a pácienseknek háziorvosuknál jelentkezni megelőzés céljából. Vass Levente szerint hasznos elképzelés a preventív jellegű kivizsgálások növelése, a háziorvosokat azonban pluszjuttatással kellene motiválni, ez pedig szintén nem szerepel a tervezetben.
Vass Gyopár
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!