Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Az elõírások alapján ugyanis nem szabad szenvedést okozni az állatnak. Az állatok levágás elõtti elkábításáról a 2006/180-as törvény rendelkezik, azonban az elõírás betartása érdekében hozott határozatok körül még mindig sok a kérdõjel. Az eljárás jelenleg csak a kisgazdákat érinti, hiszen a vágóhidakon már évek óta használják a kábítást, amelyet többnyire áramütéssel vagy szén-dioxid-mérgezéssel végeznek. A háztáji disznó feldolgozására nincsenek uniós elõírások, hiszen azt csak a családban lehet elfogyasztani. Ez azt jelenti, hogy lakodalmakon, keresztelõkön sem lehet a családnál nevelt állat húsát felszolgálni, de kóstolót is csak a közvetlen családtagoknak lehet adni. Közfogyasztásnak minõsül, ha a koma, sógor és szomszéd is megkóstolja a friss disznóhúst. Fejetlenség az elõírás körül Dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetõje szerint az ANSVSA több egyeztetést is folytatott az állatorvosi kamarával, és úgy döntöttek, hogy az állatorvosok feladata a háztáji gazdaságokban levágandó állatok bódításának elvégzése. A kábítást altatólövedékkel végeznék, a pisztoly szakszerû használatára pedig Bukarestben tartanak képzést egyes állatorvosoknak, akiknek ezt követõen a megyében dolgozó többi kollégáikat kellene kiképezniük a feladatra. Dr. Sikó Barabási Sándor szerint ez a módszer azonban nehezen kivitelezhetõ, mivel egyrészt nincs annyi állatorvos, ahány az ünnepek elõtti disznóvágásokon az állatok elkábítását és a trichinellózisos ellenõrzést is elvégezné ugyanazon a napon. Daróczi Csaba, a Temes megyei állat-egészségügyi hatóság igazgatóhelyettese szerint még csak annyi bizonyos, hogy bódítólövedék használata kötelezõ, azonban az állatorvosi kamara még nem szerezte be a szükséges pisztolyokat. A tervek szerint ezeket kellene kiosztani az állatorvosok között. Ugyanakkor fennakadást okoz az is, hogy az állatorvosok többsége nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy ennek használata csupán az õ feladatuk lenne. Arra hivatkoznak, hogy nincs kapacitásuk a feladat ellátására, illetve olyanok is akadtak, akik kijelentették, nem ölnek állatot. A bizonytalanságot növeli, hogy egyes esetekben a hivatalosságok is ellenzik az állatok elkábítását. „Senki ne mondja meg nekem, hogy a kapun belül miként szúrjam le a disznót: álmában vagy éber állapotban. Maholnap azt is megszabnák, hogy miként kell kitekerni a csirke nyakát\" – háborgott Náznán Jenõ, a Maros megyei mezõgazdasági igazgatóság megyei vezetõje. Ennek megfelelõen, a megyében sem tudják még pontosan hogyan fognak eljárni. „Egyelõre úgy néz ki, hogy annak a gazdának, aki kábítani szeretné az állatot, kérvényt kell benyújtania, mi meg kiküldjük a körzeti állatorvost\" – magyarázta lapunknak Ioan Rusu, a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetõje. Bódítóberendezést minden településnek? Az általános bizonytalanság ellenére különbözõ megoldási javaslatok körvonalazódnak a probléma kezelésére. Az egyik szerint a helyi önkormányzatoknak kellene kijelölniük egy olyan helyet, ahová a gazdák bevihetik állataikat, és ott az állatorvos elvégezheti az elkábítást és a leszúrást. Dr. Sikó Barabási Sándor szerint azonban ez sem jelentene egy biztos megoldást, mivel a gazdák közül csak kevesen élnének ezzel a lehetõséggel. A háromszéki szakember ezért levelet küldött a Kovászna megyei prefektúrára, illetve a megyei tanácshoz, amelyben azt ajánlja, hogy minden polgármesteri hivatal vásároljon egy, szerinte legtöbb 6400 lejbe kerülõ kábítóberendezést, és az önkormányzatok a disznóvágások idõszakában alkalmazzanak egy mészárost, aki házról házra járva elkábítaná a vágásra szánt sertéseket. A javaslattal kapcsolatban Nyáguly Vilmos mikóújfalusi polgármester lapunknak elmondta: ha a törvény megengedi, hogy a költségvetésbõl különítsenek el pénzt erre a célra, megvásárolják a kábítóberendezést. A hivatalos adatok szerint Kovászna megyében jelenleg 60 ezer disznót tartanak magángazdaságoknál, és karácsony tájékán 35 ezret le is vágnak. „Uniós\" és hagyományos mészárosok Amíg az állatorvosok kötelességeivel kapcsolatos viták le nem zárulnak, az általános tapasztalat szerint továbbra is a helyi mészárosok végzik a disznóvágást. A Gyergyói-medencében a böllérek ismerik az uniós elõírást, de többségük drágának tartja a szükséges mûszert. Azonban vannak, akik nem sajnálják a pénzt rá. „Most rendeltem meg a bódítópisztolyt ötszáz lövedékkel Németországból\" – jelentette ki a gyergyóalfalvi Benedek József mészáros, aki arra is kitért, hogy bár 400 lejbe kerül egy mûszer, fontosnak találja a használatát. „Állatkínzásnak tartom, ha hosszasan visíttatják a sertést, amikor levágják. Hasznos a bódítópisztoly használata, fõleg azoknak a kezdõ mészárosoknak, akik még elvéthetik a szúrást\" – összegzett Benedek, és azt is hozzáfûzte, januártól csak az uniós elõírások szerint vállalja a disznóvágásokat. Egy másik példa a Szatmár megyei Mezõpetri községé, ahol már öt éve csakis elektrosokkal elkábított disznókat vágnak. Nagy Mária polgármester tájékoztatása szerint a kábítópisztoly tulajdonosa egyben a falu böllére is, aki minden vágáskor elvégzi az érzéstelenítést. A szokás hatalma A hatósági bizonytalanságok mellett az uniós elõírások figyelmen kívül hagyása a gazdák ellenkezése miatt is általános jelenség. A Kovászna megyei Hídvégen az egyik gazda lapunk érdeklõdésére elmondta, nem veszik figyelembe az uniós szabályozást. „Családunkban apáról fiúra öröklõdött a disznóvágás hagyománya. Hajnalban kelünk, a fiaim lefogják, és én megszúrom az állatot. Ezen már nem változtatunk\" – mondta a férfi. A gyergyói gazdák többsége hallott arról, hogy az uniós szabványok értelmében máshogyan kell vágni a sertést, mint eddig. Hozzáállásuk a bódításos sertésvágáshoz viszont megoszlik. Egyesek úgy vélekednek, hogy ha majd kötelezõvé teszik az új eljárást, tiszteletben tartják, mások pedig kijelentették: „nehogy már az Unió kezdje megszabni, hogy vágjuk a saját nevelésû disznót.\" Nem véletlen, hogy dr. Sikó Barabási Sándor úgy látja, csak hosszú távon lehet megváltoztatni a hagyományos disznóvágási szokásokat. „Egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a hagyományokat, de a cél az, hogy az állatok ne szenvedjenek\" – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, minden bizonnyal 5–10 éven belül jelentõsen visszaszorul majd a háztáji sertéstartás. Szemet huny az EU? A témával a nemzetközi sajtó is foglalkozott, a tekintélyes The Economist gazdasági napilap szerint Romániának két oka is van aggodalomra az év végén: az Európai Bizottság megvonhatja a 180 millió eurós mezõgazdasági támogatást, és elõírja, hogy a gazdák miként vághatják le a karácsonyi malacot. A lap szerint a romániai hatóságok figyelmeztették Brüssszelt, hogy a karácsonyi hagyományokba való beavatkozás a leggyorsabb módja annak, hogy az állampolgárok az EU-val szemben tanusított pozitív hozzáállását az ellenkezõjére fordítsák. A lap szerint úgy tûnik, hogy az üzenetet meghallották a brüsszeli bürokraták is, és az ünnepek alatt még szemet hunynak a törvény be nem tartása felett, ami annyit jelenthet, hogy nem büntetik a hagyományos disznóölést. Ezt a romániai hatóságok eddig tapasztalt hozzáállása is alátámasztja. A Szatmár Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság például nem készül házról házra járni ellenõrizni, hogy a disznóvágások az EU-s szabványoknak megfelelõen zajlanak-e. Dr. Corneliu Ceicã igazgató lapunknak elmondta, hogy a magánvállalkozókat ellenõrzik majd, a kisgazdaságokban viszont csak feljelentés nyomán végeznek ellenõrzéseket.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.