Jelenleg Szekeres-Ugron Villő a kezdeményezés mozgatórugója, szíve és lelke, elsősorban ő végzi a digitalizálást és az adatolást, emellett tanácsadó testület segíti.

„Nemcsak a fotókat szeretnénk közzétenni, hanem a fotókhoz kapcsolódó adatokat is. Az adatbázis adatlapokból és fényképekből fog állni, és az adatlapokon szereplő szöveges információk, például a képeken szereplők nevei, a fényképezés helye, időpontja kereshetőek lesznek. Középtávon azt is szeretnénk, hogy ezt a gyűjteményt összekössük egy genealógiai adatbázissal” – mutatott rá a művészettörténész, hozzátéve, június végén a honlap minimum 1200 fényképpel fog elindulni, de reményeik szerint ez nagyon hosszú távú projekt, mely célja 10-15 év múlva valósulhat meg.

Az ötletgazda kifejtette, első körben a veszélyeztetettebb anyagokat szeretnék digitalizálni, illetve a családi archívumokat, a magántulajdonban lévő fotókat. De hosszú távon beintegrálnának ebbe az adatbázisba akár köztulajdonban lévő fotókat is, például múzeumi gyűjtemények vonatkozó fotóanyagait is, vagy akár olyan magángyűjtemények fényképanyagait, amelyek nem családi hagyatékokként maradtak fenn, hanem magángyűjtők, mondjuk fotótörténészek gyűjteményeiben, esetleg fényképészek hagyatékaiban találhatók jelenleg, és kapcsolódnak ehhez a tematikához.

Ezáltal szeretnék biztosítani a digitalizátumok lehetőség szerinti egységes minőségét és adatolását. A MaNeFo-ba bekerülő fényképek zöme nem szabad felhasználású. „A fényképek elérhetőek lesznek, de a felhasználáshoz engedélyt kell kérni a projekt üzemeltetőitől, akik a fényképek tulajdonosaival egyeztetve döntenek a digitális másolatok felhasználásáról. A képeket tehát kutathatóvá tesszük, miközben tulajdonosaik továbbra sem mondanak le fényképeik felhasználásának szabályozásáról. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a kutatókat is segíti, és a tulajdonosokat, valamint tulajdonukat is igyekszik megvédeni” – magyarázta a fotótár egyik létrehozója.

Szekeres-Ugron Villő kifejtette, a jövőben is szívesen várják a felajánlásokat, a fotóhagyatékok felajánlását digitalizálásra, illetve annak is nagyon örülnek, ha valaki anyagilag kívánja segíteni a projektet adományok útján.

A művészettörténész leszögezte, a projektnek az is egy nagyon pozitív hozadéka, hogy a családok is megkapják a jó minőségű szkennelt anyagokat, tehát nemcsak egy családtag fogja őrizni ezeket a képeket fizikai valójukban, hanem a család valamennyi tagjához eljuthatnak digitális másolat formájában. Arra már az eddigi munka is rámutatott, hogy nagyon fontos forrásokra bukkannak, például megsemmisült műemlékeket, műtárgyakat megörökítő képekre, eddig ismeretlen kinézetű személyiségek portréjára, de faluképeket, városképeket is találtak, különböző hagyományos tevékenységeket ábrázoló fotókat.

korábban írtuk

Fiatalos lendülettel az erdélyi nemességért: aktívak és tettre készek a nemesi családok leszármazottai

Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá.