A kezdeményezés keretében digitalizált formában tárják a képeket és a hozzájuk tartozó adatokat az érdeklődők elé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Izgalmas és értékes projektbe vágott bele néhány nemesi származású fiatal: Szekeres-Ugron Villő művészettörténész ötlete nyomán, vezetésével elhatározták, hogy létrehozzák a Magyar Nemesi Fotótárat (MaNeFo), azaz összegyűjtik és digitalizálják a nemességhez kapcsolódó fotóanyagot.
2024. március 23., 10:172024. március 23., 10:17
2024. március 23., 13:562024. március 23., 13:56
Egy digitalizálással kapcsolatos pályázat adta az ötletet Szekeres-Ugron Villőnek, a Castellum Alapítvány és az AntePortum Egyesület aktív és tevékeny tagjának, hogy fontos és hasznos lenne összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát. Továbbá digitalizálni, rendszerezni, és a kutatók, történészek, kíváncsi laikusok számára elérhetővé tenni azt.
„Egy másik projektünkhöz kerestem pályázatot, amikor belefutottam egy olyan pályázatba, ami fotódigitalizálással kapcsolatos volt. Akkor kezdett megérni bennem a már egy ideje formálódó gondolat, hogy nem ártana összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát, mert nagyon érdekes és értékes anyagról van szó” – emlékezett vissza Szekeres-Ugron Villő a Krónikának. Rögtön fel is vette a kapcsolatot a Castellummal, a Magyar Történelmi Családok Egyesületével, és kitalálták, hogyan, milyen részletekkel állítják össze ezt a projektet.
Sikeresen pályáztak a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészet Kollégiumánál, így elkezdődhetett a tényleges munka, az addig csupán elméleti szinten formálódó kezdeményezés első szakaszának megvalósítása.
Jelenleg Szekeres-Ugron Villő a kezdeményezés mozgatórugója, szíve és lelke, elsősorban ő végzi a digitalizálást és az adatolást, emellett tanácsadó testület segíti.
Szekeres-Ugron Villő szerint a projekt célja a magyar nemesség teljes vagy közel teljes fotóanyagának digitalizálása
Fotó: Facebook/Velicsek László Miklós
Szekeres-Ugron Villő arról is beszámolt lapunknak, hogy a projekt kezdete előtt is tudott néhány nagyobb nemesi fényképgyűjtemény, fotóhagyaték létezéséről, de akárcsak a legtöbb, az erdélyi nemességhez kapcsolódó forrás, a kutatók és érdeklődők számára elég nehezen hozzáférhetőknek tűntek.
„A pályázat leadása előtt beszéltem azokkal a családokkal, amelyekről biztosan tudtam, hogy értékes fotóanyagaik vannak, és úgy gondoltam, valószínűleg ideadnák őket. Két nagyobb, meg két kisebb gyűjtemény esetében ezt le is egyeztettük, és alapvetően ezek kerültek be a pályázatba, tehát nevesítettük is ezeket. Bekerült egy Mikes-gyűjtemény, Péchy-, Kemény- és egy Horváth-Tholdy gyűjtemény” – magyarázta az ötletgazda. Hozzátette, ezekkel a gyűjteményekkel vágtak neki a munkának, ám közben folyamatosan bővült a lista, egyre több nemesi család ajánlotta fel fényképeit digitalizálásra. Ennek kapcsán – az egyébként nemesi származású – művészettörténész azt is elmondta, hogy nemcsak az arisztokráciára fókuszálnak, hanem a teljes magyar nemességre, hosszú távon „teljességre törekszenek”. A projekt keretében nemcsak régi, hanem kortárs képeket is digitalizálnak, azzal a feltétellel, hogy 1963 utáni képek esetében az anyaggazdagság miatt szelektálnak.
„Gyakorlatilag napról-napra bővül azoknak a családi gyűjteményeknek, családi archívumoknak a listája, amelyek bekerülhetnek az archívumba. Jelenleg nem azzal küzdünk, hogy nincs anyag, amit digitalizáljunk, hanem inkább azzal, hogy több évre elegendő anyagot kaptunk, és nem győzzük a digitalizálást” – fejtette ki.
„Nemcsak a fotókat szeretnénk közzétenni, hanem a fotókhoz kapcsolódó adatokat is. Az adatbázis adatlapokból és fényképekből fog állni, és az adatlapokon szereplő szöveges információk, például a képeken szereplők nevei, a fényképezés helye, időpontja kereshetőek lesznek. Középtávon azt is szeretnénk, hogy ezt a gyűjteményt összekössük egy genealógiai adatbázissal” – mutatott rá a művészettörténész, hozzátéve, június végén a honlap minimum 1200 fényképpel fog elindulni, de reményeik szerint ez nagyon hosszú távú projekt, mely célja 10-15 év múlva valósulhat meg.
Az ötletgazda kifejtette, első körben a veszélyeztetettebb anyagokat szeretnék digitalizálni, illetve a családi archívumokat, a magántulajdonban lévő fotókat. De hosszú távon beintegrálnának ebbe az adatbázisba akár köztulajdonban lévő fotókat is, például múzeumi gyűjtemények vonatkozó fotóanyagait is, vagy akár olyan magángyűjtemények fényképanyagait, amelyek nem családi hagyatékokként maradtak fenn, hanem magángyűjtők, mondjuk fotótörténészek gyűjteményeiben, esetleg fényképészek hagyatékaiban találhatók jelenleg, és kapcsolódnak ehhez a tematikához.
Ezáltal szeretnék biztosítani a digitalizátumok lehetőség szerinti egységes minőségét és adatolását. A MaNeFo-ba bekerülő fényképek zöme nem szabad felhasználású. „A fényképek elérhetőek lesznek, de a felhasználáshoz engedélyt kell kérni a projekt üzemeltetőitől, akik a fényképek tulajdonosaival egyeztetve döntenek a digitális másolatok felhasználásáról. A képeket tehát kutathatóvá tesszük, miközben tulajdonosaik továbbra sem mondanak le fényképeik felhasználásának szabályozásáról. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a kutatókat is segíti, és a tulajdonosokat, valamint tulajdonukat is igyekszik megvédeni” – magyarázta a fotótár egyik létrehozója.
Szekeres-Ugron Villő kifejtette, a jövőben is szívesen várják a felajánlásokat, a fotóhagyatékok felajánlását digitalizálásra, illetve annak is nagyon örülnek, ha valaki anyagilag kívánja segíteni a projektet adományok útján.
A művészettörténész leszögezte, a projektnek az is egy nagyon pozitív hozadéka, hogy a családok is megkapják a jó minőségű szkennelt anyagokat, tehát nemcsak egy családtag fogja őrizni ezeket a képeket fizikai valójukban, hanem a család valamennyi tagjához eljuthatnak digitális másolat formájában. Arra már az eddigi munka is rámutatott, hogy nagyon fontos forrásokra bukkannak, például megsemmisült műemlékeket, műtárgyakat megörökítő képekre, eddig ismeretlen kinézetű személyiségek portréjára, de faluképeket, városképeket is találtak, különböző hagyományos tevékenységeket ábrázoló fotókat.
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.
George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!