Fiatalos lendülettel az erdélyi nemességért: aktívak és tettre készek a nemesi családok leszármazottai

Fiatalos lendülettel az erdélyi nemességért: aktívak és tettre készek a nemesi családok leszármazottai

A kutyfalvi Degenfeld-kastély is látogathatóvá vált a fiatalok munkájának köszönhetően

Fotó: Haáz Vince

Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá. A Castellum és az Anteportum szervezetek fiatal tagjai ennek tudatában törekednek arra, hogy a nemességhez a jövőben is értékek, sőt az értékmentés missziója kapcsolódjon. Ugron Győző, az Ugron család sarja – aki a héten előadás keretében is beszélt a kolozsvári közönségnek az erdélyi nemesek értékmentő tevékenységeiről – lapunknak felidézte a fiatal nemesi leszármazottak szárnypróbálgatásait, egyúttal felvillantva terveiket.

Tóth Gödri Iringó

2024. március 09., 19:042024. március 09., 19:04

2024. március 09., 20:022024. március 09., 20:02

Ugron Győző érdeklődésünkre elmondta, bár általában nem kell felidéznie, mit is jelentettek, miről is szóltak a kitelepítések, melyek 75 éves évfordulója március 3-án volt, mivel a fiatalok is kíváncsiak mondandójukra, néha nem árt egy kis „történelemlecke”.

Az erdélyi nemesség rendszerváltás utáni „önszerveződése” a Castellum Alapítványhoz köthető, mely tulajdonképpen a térség nemesi családjait igyekezett összefogni.

Ugron Győző gyerekként csöppent a szervezet életébe, de ahogy nőtt, érett, egyre inkább érezte, hogy bekapcsolódna a tevékenységekbe. Elmondása szerint bár a Castellum Alapítvány még az 1990-es években létrejött, az ifjúság csak 2017 körül kezdte bontogatni szárnyait, ekkor kezdtek a castellumos fiatalok közösséggé alakulni. Bár kezdetben nem volt világos számukra az „út”, sok értékes példát láttak maguk előtt, a szervezet aktív, cselekvő tagjait, a tenni akarást, azt, hogy ezeknek az embereknek köszönhetően épül, bővül a szervezet.

2017-ben fogalmazták meg: egyik fő céljuk, hogy ne hagyják veszni az erdélyi nemesség emlékét

– hiszen ők egykor egy gazdasági, kulturális, politikai elitet jelentettek, és bár a kommunizmus igyekezett ezt tagadni, sok mindent lehet nekik köszönni.

Galéria

Idegenvezetés a mezőzáhi Ugron-kastélyban az AntePortum Egyesület szervezésében

Fotó: AntePortum Egyesület

Idézet
A kommunizmus ezt a társadalmi réteget kivégezte. A márciusi kitelepítés volt az utolsó csapás rá, és azóta egyre inkább feledésbe merül. Ez volt nekünk a fő motivációnk, hogy ennek a társadalmi rétegnek a feledésbe merülését megállítsuk, vagy lassítsuk”

– szögezte le. Az első nagyobb „kaliberű” rendezvényük a 2018. szeptember 15-én megszervezett Marosvécsi Kastélynap volt, amelynek az volt a célja, hogy a különböző generációknak olyan programokat biztosítsanak, melyek által megismerhetik az erdélyi nemesség világát, és jól is érezhetik magukat. Ennek jegyében rendeztek kiállításokat, koncerteket, tánc- és vívásbemutatókat.

Ugron Győző kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a fiatal, 15 és 30 év közötti generáció megszólítása, elérése volt, ennek érdekében szerveztek stand-up comedy-t, slam poetry-t is. A rendezvény, melynek első alkalma több mint 800 érdeklődőt vonzott, azóta hagyománnyá vált, elevenen él a köztudatban.

Ugron Győző lapunknak arról is beszélt, hogy kezdettől fogva azt tapasztalják,

miszerint az emberek kíváncsiak a nemességre, amelyre az erdélyi múlt egy misztikus szeleteként tekintenek, így szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptak az első rendezvény után.

A Marosvécsi Kastélynap után nagyobb fába vágták a fejszéjüket, és úgy döntöttek, hogy olyan kastélyt tesznek elérhetővé, látogathatóvá, mely egyébként zárva van a nagyközönség előtt (a marosvécsi kastély már 2014 óta látogatható, jó infrastruktúrával rendelkező műemlék).

A tulajdonoshoz 2012-ben visszakerült kutyfalvi Degenfeld-kastélyra esett a választásuk,

ugyanis az épület Németországban élő tulajdonosa már régóta funkciót keresett a műemléknek. Egy egyezség nyomán 2019-ben egy napra nyitották meg a kastély kapuit, a látogatás lehetősége 1200 embert vonzott a Maros megyei településre. A koncepció ugyanaz volt, mint a Marosvécsi Kastélynap esetében: minden generációt megszólítani különböző programokkal, csak a körülmények voltak szerényebbek. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényre egyébként nem csak a hazai, hanem a magyarországi sajtó is felfigyelt. Ugyanakkor sokkal nehezebbnek bizonyult a szervezés az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások miatt.

Idézet
Ezt is sikeres rendezvényként könyveltük el, mert sikerült felhívnunk a figyelmet egy addig elzárt, nem ismert műemlék létére”

– elevenítette fel Ugron Győző, hozzátéve: elkezdték azt tapasztalni, hogy

egyre többen érdeklődnek a munkájuk iránt, szeretnének olyanok is becsatlakozni a tevékenységbe, akik nem nemesi családok leszármazottjai.

Ezért döntöttek egy második szervezet, az Anteportum bejegyzése, megalapítása mellett, melynek céljai hasonlóak, mint a Castellum Alapítványéi. A kastélynapokon túl minden évben megszervezik az Erdélyi Álarcosbált a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aminek célja, hogy felidézzék a régi nemesi bálok hangulatát.

Galéria

Fotó: AntePortum Egyesület

„Az Erdélyi Álarcosbál megszervezése nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kapcsolatokat építsünk más európai országok nemesi szervezeteinek a fiataljaival. Így sikerült kapcsolatba lépnünk, és eljöttek a bálra például Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Olaszországból, sőt még Oroszországból is nemesi származású fiatalok, és ezáltal sikerült nekik bemutatnunk az erdélyi nemességet. És ezekkel a szervezetekkel azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk” – ecsetelte.

Megtudtuk, a fiatalok egy másik projektje a Castletrip.ro honlap, mely által egynapos túraútvonalakat kínálnak az erdélyi kastélyokra kíváncsi kirándulóknak, azok meglátogatására koncentrálva.

Továbbá sikerült megnyitniuk a közönség számára a mezőzáhi Ugron-kastélyt is, mely a térség egyik legszebb romantikus kastélya.

A Maros Megyei Tanács tulajdonában lévő műemléket őszi hétvégéken, egy hónapig tették látogathatóvá vezetett séták keretében. Erre a tevékenységre a román média is felfigyelt, sokat cikkeztek a rendhagyó lehetőségről.

Az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulója alkalmából megnyitottak egy interaktív emlékszobát is a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, a Sorsforduló című projekt egy nemesi lakhelyet állít szembe egy alagsori kényszerlakhellyel, megmutatva, hogyan éltek az erdélyi nemesek 1949 márciusa előtt és után.

2024-ben megalakult az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja is, egy tudományos intézmény, amely alapítványi formában működik, melynek a fenntartói nemesi felmenőkkel rendelkező tehetős üzletemberek.

„Ennek az alapítványnak, ennek a kutatóközpontnak az elsődleges célja az, hogy minden, a nemességgel kapcsolatos családi hagyatékot, amely a családoknál – tehát a pincében, a padláson rendszertelenül vagy rendszerezve – megtalálható, összegyűjtsön, akár fizikai, akár digitalizált formában elérhetővé tegye, feldolgozza, a munka eredményeit publikálja. Reményeink szerint nagyon sok értékes dokumentum fog napvilágot látni ennek a kutatómunkának az eredményeképp” – mutatott rá Ugron Győző, leszögezve, bár nem könnyű feladat megszólítani a fiatal nemzedéket, igyekeznek újabb és újabb módszereket találni erre.

korábban írtuk

Fiatalos, nemes összefogás az erdélyi kastélyok megmentéséért és megismertetéséért
Fiatalos, nemes összefogás az erdélyi kastélyok megmentéséért és megismertetéséért

Összefogtak azok a nemesi származású fiatalok, akik szívükön viselik családi és kulturális hagyományaikat, valamint az erdélyi magyar kultúra jövőjét. Az AntePortum Egyesületet 2019 őszén hozták létre – Ugron Győzővel, a szervezet egyik alapítójával terveikről, tevékenységeikről beszélgettünk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 09., kedd

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
2024. április 09., kedd

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik

Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik
2024. április 09., kedd

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját

A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját
2024. április 09., kedd

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember

Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember
2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos
2024. április 08., hétfő

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot

Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot
2024. április 08., hétfő

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit

Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit
2024. április 08., hétfő

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak

A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak
2024. április 08., hétfő

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron

Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron