A kutyfalvi Degenfeld-kastély is látogathatóvá vált a fiatalok munkájának köszönhetően
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá. A Castellum és az Anteportum szervezetek fiatal tagjai ennek tudatában törekednek arra, hogy a nemességhez a jövőben is értékek, sőt az értékmentés missziója kapcsolódjon. Ugron Győző, az Ugron család sarja – aki a héten előadás keretében is beszélt a kolozsvári közönségnek az erdélyi nemesek értékmentő tevékenységeiről – lapunknak felidézte a fiatal nemesi leszármazottak szárnypróbálgatásait, egyúttal felvillantva terveiket.
2024. március 09., 19:042024. március 09., 19:04
2024. március 09., 20:022024. március 09., 20:02
Ugron Győző érdeklődésünkre elmondta, bár általában nem kell felidéznie, mit is jelentettek, miről is szóltak a kitelepítések, melyek 75 éves évfordulója március 3-án volt, mivel a fiatalok is kíváncsiak mondandójukra, néha nem árt egy kis „történelemlecke”.
Ugron Győző gyerekként csöppent a szervezet életébe, de ahogy nőtt, érett, egyre inkább érezte, hogy bekapcsolódna a tevékenységekbe. Elmondása szerint bár a Castellum Alapítvány még az 1990-es években létrejött, az ifjúság csak 2017 körül kezdte bontogatni szárnyait, ekkor kezdtek a castellumos fiatalok közösséggé alakulni. Bár kezdetben nem volt világos számukra az „út”, sok értékes példát láttak maguk előtt, a szervezet aktív, cselekvő tagjait, a tenni akarást, azt, hogy ezeknek az embereknek köszönhetően épül, bővül a szervezet.
– hiszen ők egykor egy gazdasági, kulturális, politikai elitet jelentettek, és bár a kommunizmus igyekezett ezt tagadni, sok mindent lehet nekik köszönni.
Idegenvezetés a mezőzáhi Ugron-kastélyban az AntePortum Egyesület szervezésében
Fotó: AntePortum Egyesület
– szögezte le. Az első nagyobb „kaliberű” rendezvényük a 2018. szeptember 15-én megszervezett Marosvécsi Kastélynap volt, amelynek az volt a célja, hogy a különböző generációknak olyan programokat biztosítsanak, melyek által megismerhetik az erdélyi nemesség világát, és jól is érezhetik magukat. Ennek jegyében rendeztek kiállításokat, koncerteket, tánc- és vívásbemutatókat.
Ugron Győző kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a fiatal, 15 és 30 év közötti generáció megszólítása, elérése volt, ennek érdekében szerveztek stand-up comedy-t, slam poetry-t is. A rendezvény, melynek első alkalma több mint 800 érdeklődőt vonzott, azóta hagyománnyá vált, elevenen él a köztudatban.
Ugron Győző lapunknak arról is beszélt, hogy kezdettől fogva azt tapasztalják,
A Marosvécsi Kastélynap után nagyobb fába vágták a fejszéjüket, és úgy döntöttek, hogy olyan kastélyt tesznek elérhetővé, látogathatóvá, mely egyébként zárva van a nagyközönség előtt (a marosvécsi kastély már 2014 óta látogatható, jó infrastruktúrával rendelkező műemlék).
ugyanis az épület Németországban élő tulajdonosa már régóta funkciót keresett a műemléknek. Egy egyezség nyomán 2019-ben egy napra nyitották meg a kastély kapuit, a látogatás lehetősége 1200 embert vonzott a Maros megyei településre. A koncepció ugyanaz volt, mint a Marosvécsi Kastélynap esetében: minden generációt megszólítani különböző programokkal, csak a körülmények voltak szerényebbek. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényre egyébként nem csak a hazai, hanem a magyarországi sajtó is felfigyelt. Ugyanakkor sokkal nehezebbnek bizonyult a szervezés az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások miatt.
– elevenítette fel Ugron Győző, hozzátéve: elkezdték azt tapasztalni, hogy
Ezért döntöttek egy második szervezet, az Anteportum bejegyzése, megalapítása mellett, melynek céljai hasonlóak, mint a Castellum Alapítványéi. A kastélynapokon túl minden évben megszervezik az Erdélyi Álarcosbált a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aminek célja, hogy felidézzék a régi nemesi bálok hangulatát.
Fotó: AntePortum Egyesület
„Az Erdélyi Álarcosbál megszervezése nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kapcsolatokat építsünk más európai országok nemesi szervezeteinek a fiataljaival. Így sikerült kapcsolatba lépnünk, és eljöttek a bálra például Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Olaszországból, sőt még Oroszországból is nemesi származású fiatalok, és ezáltal sikerült nekik bemutatnunk az erdélyi nemességet. És ezekkel a szervezetekkel azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk” – ecsetelte.
Továbbá sikerült megnyitniuk a közönség számára a mezőzáhi Ugron-kastélyt is, mely a térség egyik legszebb romantikus kastélya.
Az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulója alkalmából megnyitottak egy interaktív emlékszobát is a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, a Sorsforduló című projekt egy nemesi lakhelyet állít szembe egy alagsori kényszerlakhellyel, megmutatva, hogyan éltek az erdélyi nemesek 1949 márciusa előtt és után.
2024-ben megalakult az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja is, egy tudományos intézmény, amely alapítványi formában működik, melynek a fenntartói nemesi felmenőkkel rendelkező tehetős üzletemberek.
„Ennek az alapítványnak, ennek a kutatóközpontnak az elsődleges célja az, hogy minden, a nemességgel kapcsolatos családi hagyatékot, amely a családoknál – tehát a pincében, a padláson rendszertelenül vagy rendszerezve – megtalálható, összegyűjtsön, akár fizikai, akár digitalizált formában elérhetővé tegye, feldolgozza, a munka eredményeit publikálja. Reményeink szerint nagyon sok értékes dokumentum fog napvilágot látni ennek a kutatómunkának az eredményeképp” – mutatott rá Ugron Győző, leszögezve, bár nem könnyű feladat megszólítani a fiatal nemzedéket, igyekeznek újabb és újabb módszereket találni erre.
Összefogtak azok a nemesi származású fiatalok, akik szívükön viselik családi és kulturális hagyományaikat, valamint az erdélyi magyar kultúra jövőjét. Az AntePortum Egyesületet 2019 őszén hozták létre – Ugron Győzővel, a szervezet egyik alapítójával terveikről, tevékenységeikről beszélgettünk.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
szóljon hozzá!