– mondta Szőcs Zoltán. Felidézte, lett volna alkalmuk elmenekülni, de kivárták az ítéletet, és bár ártatlanok, leülték a börtönben az 1112 napot. A bíróság alapfokon már háromszor döntött feltételes szabadlábra helyezéséről, ám az ügyészség fellebbezése után mégsem szabadulhatott – hasonló eset nem volt a feketehalmi börtön történetében. „Még mindig hívnak a barátok, ismerősök, hogy tényleg szabadultunk-e; valószínűleg akkor fogják tényleg elhinni, ha az új képek megjelennek rólunk a sajtóban” – mondta Szőcs Zoltán.

idézték fel.

Újságírói kérdésre Beke István úgy fogalmazott, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) „lefejezése” volt az egyik célja az „összetákolt ügynek, a kirakatpernek”. „Amikor 2000-ben megalapítottuk a HVIM erdélyi, kézdivásárhelyi szervezetét, fiatalok voltunk, lázadók.

– mondta Szőcs Zoltán. Beke István pedig arról beszélt, mindent törvényesen csináltak, a kirakatper során sem tudtak semmi konkrétumot rájuk bizonyítani, az ügyészség vádiratában az szerepelt, hogy „azt képzelik, hogy ők azt gondolták”. Egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események, de a közösség bizalma erőt adott – hangsúlyozta Beke.

„Utólag ez nem változtatott a helyzeten, de az elején motiváltak voltunk, hogy minél több munkanapot ledolgozzunk, hogy minél hamarabb tárgyalják a feltételes szabadlábra helyezésünket” – elevenítette fel Szőcs Zoltán. Kérdésünkre kifejtette,

Abban mindketten egyetértettek, hogy a család bátorítása nélkül sokkal nehezebb lett volna. Sokat segített Kulcsár Terza József parlamenti képviselő is, hozzá fordultak, amikor már nem bírták a poloskatámadásokat, vagy nem jutottak hozzá a nyomtatott sajtóhoz. De akkor is intézkedett, amikor „tévedésből” Szőcs Zoltánt karácsony előtt két nappal át akarták helyezni Bukarestbe, ahol fennállt a veszély, hogy nem látogathatja a családja.

Rengeteget olvastak a börtönben, többek között az ’56-os politikai elítéltek sorsáról is. „Ahhoz képest mi szanatóriumban voltunk, de a börtönévek mindenképp felemésztenek” – jelentette ki Beke István. A szintén jelen levő Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor felidézte, kétszer folyamodtak kegyelmért az elítélteknek, ám mindig azt a választ kapták: ők kérjék, ezzel mintegy elismerve, hogy bűnösök. „Inkább napra leültem volna az öt évet, mintsem kegyelmet kérjek, és beismerjek valamit, amit nem követtem el” – mondta Beke István.

– mondta Beke. Kérdésünkre rámutatott, négy évig nem is vállalhatnak közéleti szerepet, tehát lenne idő ezen gondolkodni, ám – bár tudja, hogy az ügy miatt van egy bizalmi tőkéjük – ezzel nem akarnak élni. „Az az egyszerű székely ember akarok maradni, aki voltam” – mondta Beke István.

Szőcs Zoltán összefogásra buzdított. „Szomorú, hogy még mindig gyengék vagyunk. Megtörtént velünk, hogy ártatlanul elítéltek, bármi megtörténhet. Mástól ne várjunk segítséget, ha magunkon nem segítünk. Mindenki a saját háza táján kell hogy kezdje, összefogva a szomszédokkal. Közösséget kell építeni, mert annak van ereje, jövője.” Arra is kitért, sok esetben hangoztatják, hiába a tüntetés, a kiállás, mert úgysem változik semmi.

– jelezte Szőcs Zoltán.

korábban írtuk

Jogerős: szabadlábra helyezték a terrorizmus vádjával börtönbe zárt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt

Jogerős ítéletben hagyta jóvá a Brassó Megyei Törvényszék a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezését – közölte közösségi oldalán hétfőn Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselője, aki a k&

A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és felmentette őket a legsúlyosabb vádpontok alól.

A két férfit a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyiket elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.