Jobban teljesítettek a végzős diákok az érettségin: 59,25 százalékuk szerzett átmenő jegyet, az erdélyi megyék azonban ezúttal is elmaradnak az országos átlagtól. Eközben azok az idén érettségizettek, akik külföldön szeretnék folytatni tanulmányaikat, amiatt aggódnak, hogy csak hetek múlva kaphatják kézhez diplomájukat, így nem tudni, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények elfogadják-e a helyettesítő igazolást. Megtudtuk, a szaktárca nem áll szerződéses viszonyban egyetlen céggel sem, amely a diplomákat legyárthatná.
2014. július 07., 20:062014. július 07., 20:06
Jobban teljesítettek idén a tizenkettediket végzett diákok az érettségin, mint a tavalyi vizsgázók: az óvások előtti eredmények alapján – százszázalékos feldolgozottság mellett – a tanulók 59,25 százaléka szerzett legalább 6-os osztályzatot az országos felmérésen.
Ez több mint 4 százalékkal haladja meg a tavaly az óvások elbírálása után közzétett átlagot, amikor a diákok 54,4 százaléka kaphatott oklevelet. Túlzott optimizmusra ennek ellenére továbbra sincs ok, hiszen egyrészt az idén végzett középiskolásoknak alig kétharmada vett részt a megmérettetésen, másrészt az erdélyi megyék többsége ezúttal is az országos átlag alatt teljesített.
Kolozs megye teljesített a legjobban
Erdélyben a legnagyobb átmenési arányt Kolozs megyében jelezték, ahol a végzősök 73,91 százaléka szerzett hatos vagy annál nagyobb osztályzatot, a sor végén ezzel szemben Arad megye áll 50,66 százalékos átlaggal. Kolozs megyében egyébként három olyan gimnázium is van, ahol minden diák sikeresen szerepelt a vizsgán.
A székelyföldi megyékben ugyan javultak az eredmények tavalyhoz képest, a Hargita és Kovászna megyei középiskolások által elért átlag azonban így is elmarad az országos értékektől. Hargita megyében a végzősök 51,93 százaléka szerzett oklevelet, ez 9,44 százalékos javulást jelent, Bartolf Hedvig főtanfelügyelő pedig jelentős sikerként értékelte, hogy a diákoknak több mint fele első próbálkozásra átmenő jegyet szerzett.
A megyében nem volt olyan tanintézet, ahol egyetlen tanulónak sem sikerült az érettségije, a legkiválóbban ugyanakkor a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium teljesített, ahol az átmenési arány 92 százalékos.
Javult az átmenési arány Háromszéken
Háromszéken ennél is többet, 13 százalékot javítottak a végzősök, 56,49 százalékos átlagot érve el az óvások előtti eredmények szerint. Farkas Csaba, az érettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő elmondta: a vizsgáról egy Kovászna megyei diákot zártak ki puskázás miatt, hatvanöt fiatal pedig ugyan minden tantárgyból megszerezte az átmenő 5-ös osztályzatot, átlaguk mégsem érte el a 6-ost, így nem kaphatnak oklevelet.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a szakközépiskolák és a művészeti tanintézetek eredményei rontották az átlagot, a gimnáziumokban ugyanis 73 százalékos átmenési arányt jegyeztek. A legjobb eredményt a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Gimnázium érte el, ahol a sikeresen érettségizők aránya 90 százalék volt, a második helyezett a Székely Mikó Kollégium lett 89,19 százalékkal.
Farkas Csaba rámutatott: a háromszéki fiatalok egy része „részletekben” érettségizik – minden vizsgaszesszióban egy-két tantárgyból készülnek, így másfél–két év alatt sikerül megszerezniük az oklevelet. A szaktanfelügyelő úgy vélekedett: a jobb teljesítmény annak tulajdonítható, hogy a diákok komolyan vették a felkészülést, év közben sokat tanultak.
Ezzel szemben Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő azzal magyarázta a javuló eredményeket, hogy idén jóval kevesebben iratkoztak be az érettségire, mint ahányan középiskolai végzős osztályba jártak: a tanulók közül csaknem ötszázan meg sem próbálkoztak a záróvizsgával.
Két diák ért el tízes átlagot Maros megyében
Tavalyhoz képest javítottak a Maros megyei diákok is, akiknek idén 58,44 százalékuk vette sikeresen a megmérettetést, tavaly ez az arány 55,61 százalék volt. A tanulók a tavaszi próbaérettségihez képest is jól teljesítettek, akkor ugyanis mindöszsze 46,07 százalékuk szerezte meg a sikeres vizsgához szükséges hatos átlagot. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondása szerint két diáknak – mindketten az Unirea Főgimnáziumban végeztek – tízes a vizsgaátlaga, ami példa nélküli Maros megyében.
A javuló érettségi statisztikáról alkotott képet árnyalja, hogy idén sokkal kevesebben iratkoztak be az érettségire, mint ahány diákra számítottak az illetékesek. A főtanfelügyelő-helyettes korábban kifejtette, hogy mintegy ötezer érettségizőre számítottak ebben az évben, de végül alig négyezer végzős vállalta a megmérettetést.
A diákoknak alig valamivel több mint fele érettségizett sikeresen Bihar megyében, ahol 57,85 százalékos átmenési arányt jegyeztek. Ennél gyengébb eredmények születtek a magyar tagozatos iskolákban: az érettségire beiratkozott 774 diák közül 361-nek sikerültek a vizsgái, ez 46,6 százalékos átmenési arányt jelent.
Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes szerint az eredmény nem is annyira rossz, mint amennyire első látásra tűnik, hiszen figyelembe kell venni, hogy egyes, többnyire román ajkúak lakta vidékeken alig 20 százalék körüli ez az arány. „Ez a valós helyzet, ezen kell a továbbiakban javítani” – fogalmazott. Noha az iskolákra, illetve tantárgyakra lebontott részletes kimutatás még nem készült el, azt már tudni lehet, hogy legtöbben a román vizsgán véreztek el: a megmérettetésen 301-en buktak meg, ráadásul huszonkét tanuló csupán a hivatalból járó 1-es osztályzatot érte el.
A főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalomból huszonheten buktak meg a megyében. A magyar tagozatos diákok közül történelemből senkinek sem sikerült a maximális pontszámot elérnie, a legnehezebb, a reál szakot végzettek számára kidolgozott matematika tételt viszont a nagyváradi Ady Endre Gimnázium három, valamint a nagyszalontai Arany János Főgimnázium egy diákja abszolválta tízessel.
Fejtörést okozott a román írásbeli
A román vizsga okozta a legnagyobb fejtörést a Szatmár megyei magyar középiskolák végzősei számára is – a bukók túlnyomó többségét a román írásbelin vágták el.
A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban, valamint a Nagykárolyi Elméleti Gimnáziumban a végzősök körülbelül 80 százaléka vette sikeresen a záróvizsgát, ezzel szemben a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont diákjainak 40, a Szatmárnémeti Református Gimnázium végzőseinek pedig mindössze 35 százaléka érettségizett le az első vizsgaszesszióban.
„Nagyon el vagyunk keseredve az eredmények miatt, azt tervezzük, hogy jövőtől pluszórákat tartunk a diákjainknak románból” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Éva, a református gimnázium igazgatója. Mint rámutatott: tanulóik jelentős része – akik közül sokan magyar falvakból származnak – alig-alig beszélik a román nyelvet, ezt a hiányosságot pedig nagyon nehéz behozni.
Szilágyi Éva szerint a pótórák során nemcsak a tananyag elsajátításában kívánnak majd segíteni, de a hétköznapi nyelv begyakorlására is hangsúlyt helyeznek, hiszen az érettségin a kommunikációs készséget is tesztelik, és ez sem ment a diákjaik jelentős résznek.
Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója ugyanakkor a 78 százalékos átmenési arányt is kevesli, mint elmondta: nem tartja korrektnek, hogy románból ugyanazt a feladatot kapják a magyar tagozatos tanulók, mint a román tannyelvű osztályok végzősei.
Rámutatott: volt olyan végzősük idén, aki minden tantárgyból jóval 9-es fölötti osztályzatot szerzett, de megbukott, mert 3-ast kapott románból, ez pedig kizárja azt a lehetőséget, hogy csakis a gyengén teljesítő diákoknak voltak problémáik a román írásbelivel. Megyeszinten a 63,18 százalékos átmenési arány ugyan megelőzi az országos átlagot, de Szatmárban három olyan középiskola is van, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije.
Több iskolában minden diákot elvágtak
Hasonló a helyzet Temes megyében is, ahol három vidéki iskolában mindegyik diáknak ismételten próbálkoznia kell az oklevél megszerzésével. A bánsági megye elmaradt az országos átlagtól: a végzősök 56,09 százalékának sikerült 6-os átlagot elérnie. Az erdélyi megyék közül egyébként Szeben (69,02 százalék), Fehér (67,80 százalék) és Beszterce-Naszód (62,41 százalék) múlta felül az országos szinten jegyzett átlagot.
Az idei érettségire beiratkozott közel 162 ezer diák közül 151 ezren jelentek meg a vizsgákon, közülük 28 700-an már legalább másodszor próbálkoznak az oklevél megszerzésével. A 2013–2014-es tanévben tizenkettedik osztályba járó végzősöknek ugyanakkor mindössze 73 százaléka próbálkozott idén az érettségivel – a diákok harmadát vagy már az iskolában megbuktatták, vagy nem vállalták a megmérettetést.
Aggódnak a diplomájukért a most érettségizettek
Aggódnak azok az idén érettségizettek, akik külföldön szeretnék folytatni tanulmányaikat, mivel csak hetek múlva kaphatják kézhez a diplomájukat, és nem tudni, hogy az országon kívüli felsőoktatási intézmények elfogadják-e az oklevelet helyettesíteni hivatott igazolást. A nyomtatványokat az oktatásügyi minisztérium általában március–április során eljuttatja a középiskolákba, idén azonban ez elmaradt.
Mint megtudtuk, a szaktárca jelenleg nem áll szerződéses viszonyban egyetlen olyan céggel sem, mely a diplomákat legyárthatná. Az elmúlt 12 évben a magántulajdonban lévő Romdidact Rt. nyomtatta az okleveleket, a céggel azonban – azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a vállalat tevékenysége kapcsán – a minisztérium felbontotta a megállapodást, az új megbízatásra vonatkozó közbeszerzési eljárásnak pedig még nem jutott a végére.
Király András oktatásügyi államtitkártól megtudtuk, a procedúra utolsó szakaszánál tartanak, azt azonban nem lehet pontosan tudni, mikorra készülnek el az idei érettségi oklevelek. Hozzátette, a szaktárca mindent elkövet majd, hogy a külföldi egyetemek elfogadják az iskolák által kiállított igazolásokat.
Az erdélyi magyar gimnáziumok végzősei közül legjobb eredményt elért diák, a 9,9-es érettségi átlaggal végzett Dancu Júlia, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja is azok közé tartozik, akik még nem tudják pontosan, hogy diploma hiányában elkezdhetik-e az egyetemet külföldön.
„Kellemetlen ez a dolog, de remélem, elfogadják az igazolást” – mondta el lapunknak Dancu Júlia. Kiderült: pályázatát öt angliai egyetem is elfogadta, melyek közül a University of Birhminghamet választotta. Elmondta, fizikusnak készül, és azért döntött e mellett az egyetem mellett, mivel jó kapcsolatokat ápolnak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel (CERN), melynek genfi részecskefizikai laboratóriumában szeretne dolgozni.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
szóljon hozzá!