Eredeti pompájában ragyog Kalotaszeg egyik legszebb temploma

Többéves restaurálási folyamat után befejeződött Kalotaszeg egyik legrégebbi templomának, a magyarvalkói református istenházának a felújítása. Az Árpád-kori műemlék helyreállítását az Európai Unió és a magyar kormány támogatta.

Krónika

2021. július 26., 14:342021. július 26., 14:34

2021. július 26., 14:412021. július 26., 14:41

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Többéves restaurálási folyamat után befejeződött Kalotaszeg egyik legrégebbi templomának, a magyarvalkói református istenházának a felújítása. Az Árpád-kori műemlék helyreállítását az Európai Unió és a magyar kormány támogatta.

Krónika

2021. július 26., 14:342021. július 26., 14:34

2021. július 26., 14:412021. július 26., 14:41

Kalotaszeg egyik legrégebbi és legértékesebb műemléktemplomát kívül-belül, várfalával együtt újították fel, a nem mindennapi munkáért vasárnap, július 25-én ünnepi istentiszteleten adott hálát a gyülekezet – számolt be a Református.ro.

Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja szerint az istenháza felújítására az Európai Uniótól 403 ezer eurós, míg a magyar kormánytól 90 ezer eurós támogatást kaptak, de adományaival a gyülekezet is hozzájárult a helyreállításhoz.

A magyarvalkói Kalotaszeg egyik legrégebbi és legszebb helyen fekvő temploma, Ferenc-rendi barátok alapították 1261-ben.

A vasárnapi ünnepi alkalmon Kató Béla püspök rámutatott: az Isten után vágyakozó ember nemcsak megáll, távolról nézegeti a templom szépségét, hanem be is megy, társaival együtt oltja szomját igével, mint a friss vízhez érkező, epekedő szarvas.

•  Fotó: Kiss Gábor/MTI

Fotó: Kiss Gábor/MTI

„Ha Istenre szomjazunk, többé nem maradhatunk felszínesek, nem azt kérjük, hogy az Úr azonnal adjon meg nekünk mindent. Isten szeretete nem apad el, mindig elérhető, csak ki kell nyújtanunk a kezünket felé” – hangzott el.

Pap Ákos magyarvalkói lelkipásztor kijelentette: a hajlék a hit, szokások, népviselet évszázados bástyája volt a helyi közösség életében. „A templom legszebb éke, hogy minden vasárnap használják. Az épület megjavítása csak félút, folytatni kell az élő kövek építésével, az élet beszédének hirdetésével és megélésével. Amennyire uralja a dombon a templom a falut” – tette hozzá a lelkipásztor.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese úgy vélte, amíg megmaradnak vigyázó templomaink, reménye, jövője is lesz a közösségnek, és a következő generációk is magyarul dicsérhetik Istent.

Vasile Tripon polgármester köszöntője után a tervező és kivitelező csapat nevében Maksay Ádám mérnök köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a kalotaszegi református templomépítészet az erdélyi és a magyar kulturális örökség része,

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelét Demeter Katalin konzul olvasta fel. „A megújított falak hívják a református közösség tagjait, hogy ők is újuljanak meg lélekben, erősödjenek hitben és magyarságukban” – hangzott az üzenet.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

A Magyarvalkó feletti dombon Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben, írja a Wikipédia. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot – részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) – a szentély délkeleti támpillérébe vésték be.

A szentélyhez 1550-ben építették a zömök, masszív tornyot, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak.

•  Fotó: Kiss Gábor/MTI

Fotó: Kiss Gábor/MTI

Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat. Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van.

Értékes a gótikus stílusban készített sekrestyebejáró, a befalazott kövei közül pedig a Valkai család címerét. A templom szentélyének ablakai, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

A kék színben pompázó szentélybelső mennyezetének kazettáit, valamint a szószéket és a keleti karzatot élénk színezésű illusztrációk díszítik, melyek Umling Lőrinc és fia munkái 1745-ből illetve 1778-ból.

A magyarvalkói templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a 17. század végén, XVIII. század elején keletkezhettek.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Különös díszei a templomnak az orgona, a festett ajtók és a szószék, valamint a padokat, karzatot díszítő varrottas terítők. Az egyiket Valkai Miklósnak a felesége, Ördög Judit hímezte 1729-ben, a másikat 1776-ban báró Wesselényi Kata.

1805-ben készített orgonáját 1966-ban újította fel és alakította át domokos cs. Domokos. A festett ajtók virágmotívumai Kelemen Márton munkái 1807-ből. A harangok egyikét a református hívek adakozásából öntötte Klein Oszkár Cugiron 1884-ben.

•  Fotó: Kiss Gábor/MTI

Fotó: Kiss Gábor/MTI

A templomot körülvevő kőkerítés falában elhelyezkedő tatárfej valószínűleg egy keleti szakállas férfifejet ábrázol, akaratlanul is megidézve az egykori tatárdúlás idejét. Rákóczi György fejedelem ugyanis a templomot védelmi célból kettős fallal vetette körül.

Az 1974–1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte.

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

•  Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 06., csütörtök

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén

Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén
2025. február 06., csütörtök

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat

Panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az ellen a kolozsvári mentős ellen, aki román nyelvű kommunikációra szólította fel egy ellátásra szoruló agyvérzésgyanús beteg magyarul beszélő családtagjait.

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat
2025. február 06., csütörtök

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye

A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye
2025. február 06., csütörtök

Termálvizes tó kialakításával folytatódik a hévízfelhasználás a magyar határ menti kisvárosban

Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.

Termálvizes tó kialakításával folytatódik a hévízfelhasználás a magyar határ menti kisvárosban
2025. február 06., csütörtök

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése

A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a  fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése
2025. február 06., csütörtök

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben

Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben
2025. február 06., csütörtök

Több adócsalást, kevesebb rablást jegyeztek tavaly Bihar megyében

Jó évet zárt a Bihar megyei rendőr-főkapitányság, jelentősen növelték az elkövetett bűncselekmények felderítési arányát. Sok az adócsalás, de számos területen csökkent a bűnesetek száma, elsősorban az erdőlopások estek vissza.

Több adócsalást, kevesebb rablást jegyeztek tavaly Bihar megyében
2025. február 06., csütörtök

Újabb lósír és késő bronzkori régészeti leletek kerültek elő Sepsiszentgyörgyön

A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során.

Újabb lósír és késő bronzkori régészeti leletek kerültek elő Sepsiszentgyörgyön
2025. február 06., csütörtök

Halálra vertek egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében, kiskorúak is vannak a gyanúsítottak között

Meghalt egy 21 éves fiatalember szerda este a Beszterce-Naszód megyei Nagynyulas községben; a gyanú szerint halálra verték, egy 36 éves férfi és két kiskorú a gyanúsított.

Halálra vertek egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében, kiskorúak is vannak a gyanúsítottak között
2025. február 05., szerda

Hetente három napon lehet megtekinteni Kolozsváron gróf Bánffy Dénes gyűjteményét

Hetente három napon lesz látogatható délutánonként a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Lapidáriumában kiállított egyedi 18. századi dísztárgy- és szoborgyűjtemény.

Hetente három napon lehet megtekinteni Kolozsváron gróf Bánffy Dénes gyűjteményét