Az erdélyi kitüntetettek egyike Nagy István, akinek a kezdeményezésére 2023 májusában emléktáblát avattak a pécskai római katolikus temető kápolnájának falán a néhai pedagógusok neveivel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Két erdélyi kitüntetettje is lesz január 18-án a Falvak Kultúrájáért Alapítványnak: a Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerik el Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, közéleti szereplő, illetve Marosán Csaba László kolozsvári színművész munkásságát. Nagy István négy nappal később egy másik erdélyi kitüntetést is átvehet: a Kölcsey-díjat az aradi magyarságért és a szellemi örökségért végzett munkája elismeréseként.
2025. január 09., 20:042025. január 09., 20:04
2025. január 09., 20:122025. január 09., 20:12
A magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az előterjesztett 126 személy közül három jelöltnek ítélik oda a 2024., vagyis a múlt évre az Egyetemes Kultúra Lovagja, illetve 17-nek a Magyar Kultúra Lovagja címet. Utóbbiak között két erdélyi kitüntetett neve is olvasható:
Nagy István fizikatanár több évtizeden át volt az egykori pionírház, majd a két tannyelvű, de hagyományosan „magyar iskolának” tartott Pécskai 2-es számú (tavaly szeptembertől Ormós Zsigmond) Általános Iskola elhivatott pedagógusa. Az 1989-es rendszerváltás után bábáskodott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezetének megalapításánál, az RMDSZ színeiben 1992-től 2004-ig három ciklusban töltött be alpolgármesteri tisztséget, majd még egy mandátumot viselt helyi tanácsosként.
2008-ban abbahagyta a politizálást, de a közügyektől nem fordult el – digitalizálta többek között a Márki Sándor-féle Arad vármegye és Arad szabad királyi város Monographiáját, több könyv és monográfia szerkesztője, szerzője, vagy társszerzője volt.
Mindezekért tavaly Pécska díszpolgárává avatták. „Úgy nőttem fel, hogy magyarként a magyar dolgokat föl kell karolni, s lehetőségünk szerint ápolni kell. Ezt tanultam otthon, a szülőfaluman, ezt tanultam a középiskolában” – nyilatkozta akkor.
Pedagógusi és közösségszervezői tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek.
A Magyar Kultúra Lovagja cím odaítéléséről azt mondta szerdán a Krónikának, hogy megtiszteltetés, ami „utolérte”. Tavaly tavasszal értesült Bodó Barnától, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének temesvári elnökétől, hogy a MACISZESZ felterjeszti a kitüntetésre, de a döntés meglepte őt is – mondta.
A díjat január 18-án, Budapesten, a Stefánia Palotában veheti át a többi kitüntetettel, többek között a szintén erdélyi Marosán Csaba László színművésszel együtt, aki a magyar irodalom népszerűsítéséért kapja az elismerést. Marosán 12 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, tíz esztendeje indította el a „Templom és iskola” című misszióját, előadássorozatával igyekszik megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal és a felnőttekkel egyaránt. „Az ökuménia jegyében 160 templomba vitte el a magyar költészet azon verseit, amelyek Isten és ember kapcsolatáról szólnak. (…) Missziós útjaival Európában és Amerikában is sok örömet okozott távol élő honfitársainknak” – olvasható méltatása az alapítvány honlapján.
A fiatal színművész missziónak tekinti a magyar irodalom népszerűsítését. Iskolákban, templomokban hirdeti az olvasás hasznát és örömét. A közönség issza Marosán Csaba minden szavát.
A több mint 140 éves múltra visszatekintő aradi Kölcsey Egyesület 2004-ben alapította a Kölcsey-díjat, amelyet miden évben olyan személyiségek – ritkán intézmények – érdemelnek ki, akik/amelyek sokat tettek az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért, a magyar szellemi örökség ápolásáért. A díjat minden esztendőben a Magyar Kultúra Napján, január 22-én (vagy egy ahhoz közeli dátumon) adják át, és az előző évre szól.
A Kölcsey-díjat január 22-én, szerdán 18 órától adják át az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház stúdiótermében, ahol az ünnepség „második felvonáskaént” a nézők megtekinthetik a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház Kit szerettél, Madách? című előadását, az Aradi Kamaraszínház szervezésében.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!