Élen jár. Kolozsvár az innováció terén elért eredményekkel érdemelte ki az első helyet
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár és Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A legjobb romániai adminisztrációkat összesítő toplistán a harmadik helyre meglepő módon Resicabánya került.
2021. július 21., 13:542021. július 21., 13:54
Többnyire erdélyi önkormányzatok vezetése került be a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub által készített tízes rangsorba, mely a legjobb romániai adminisztrációkat tartalmazza. A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára.
De az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét mutatja az is, hogy mennyire erős a gazdasági szféra az illető településen, azt vallják, enélkül „nem számít, mennyi aszfaltot önt a polgármesteri hivatal”. Rámutatnak, sajnálatos módon Romániában kevés önkormányzat vállal aktív szerepet a magáncégekkel való együttműködésben, a legjobb esetben abban merül ki a szerepük, hogy megpróbálnak kedvező körülményeket teremteni számukra.
A toplista összeállításában a fő szempont az volt, hogy mennyi uniós pénzt képesek lehívni az egyes önkormányzatok, ehhez az uniós alapok minisztériuma által közzétett adatokat használták fel, illetve a határ menti megyék számára elérhető Interreg pályázatokat is figyelembe vették.
A nemzetközi startup kritériumai alapján a legeredményesebb hazai városvezetésnek Kolozsvár elöljárósága bizonyult, a kincses város „megkerülhetetlen”, ha fenntartható városfejlesztésről beszélünk, vélik az UrbanizeHub szakemberei. Szerintük Kolozsvár az első olyan romániai város, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európai nagyvárosokkal.
Úgy vélik, a polgármesteri hivatal „turbó” üzemmódban működik, nem telik el hét, hogy ne történne valami fontos a városban. Emellett a városvezetés számos jelentős projektet készít elő, lobbizik értük, hogy finanszírozást kapjanak, teszik hozzá.
A kincses város tervez leginkább a jövőnek
Fotó: Jakab Mónika
A dobogó második fokára Nagyvárad került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 20007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Mi több, a mostani finanszírozási időszakra sikerült megdupláznia az összeget, a tervek szerint 284 millió eurót kapna a Uniótól fejlesztésekre.
Rámutatnak, a váradi városvezetés volt az első, amely kisajátításokat mert eszközölni a város fejlesztése érdekében, önálló programot dolgozott ki az épített örökség felújítására, illetve a nulláról kezdett átfogó infrastruktúrafejlesztésbe, út- aluljáró- és hídépítésbe. Ugyanakkor az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, szól a váradi városvezetés mellett az újabb érv.
Nagyvárad az infrastruktúra fejlesztése terén a legjobb
Fotó: Bálint Eszter
A tízes rangsor harmadik fokára meglepő módon Resicabánya került, Krassó-Szörény megye székhelye a szakemberek szerint annak köszönheti gyors fejlődését, hogy vezetői nem ódzkodtak szakemberek segítségét kérni, illetve másoktól ellesni a jó példát. Jelenleg lakosságarányosan a mindössze 84 ezer lakosú romániai megyeszékhely hívja le a legtöbb uniós pénzt, mintegy 140 millió eurót.
A rangsor negyedik fokán Buzău áll, majd Torda következik. A Kolozs megyei kisváros előbb a sóbánya korszerűsítésével és kihasználásával, majd a belváros felújításával tűnt ki, most az szól mellette, hogy mindössze 55 ezer lakosával mintegy 74 millió uniós támogatást nyert.
Torda a városközpont felújításával is nagyot lépett előre
Fotó: Kiss Gábor
A Kolozsvár melletti kisvárost Bukarest 3. kerülete követi a rangsorban, majd Brassó következik, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei. Ráadásul itt folyik be a legtöbb pénz a városkasszába a helyi adókból, és a szolgáltatások is messze a legjobbak, teszik hozzá. A Cenk alatti város vezetésének azonban még vannak adósságai az épített örökség rendbetétele, a kulturális élet fejlesztése, illetve az innováció terén, teszik hozzá. Brassót két másik nagyváros, Jászvásár és Konstanca követi a sorban, majd meglepő módon egy újabb erdélyi kisvárossal, Déssel zárul a rangsor. A mindössze 38 ezer lakosú Kolozs megyei település 67 millió euró uniós pénzt hívott le, ezzel nyerte el a szakma rokonszenvét.
Brassóval a szolgáltatások terén nem lehet versenyre kelni
Fotó: Pinti Attila
A tízes rangsor összeállítása mellett az UrbanizeHub illetékesei „dicséreteket” is osztottak. A Craiovai Tudományegyetem mellett
Külön említésre érdemesnek találták Maroscsügedet is, hiszen bár nem város, a Fehér megyei község vetekszik a legfejlettebb romániai városokkal, amit leginkább az eredményes vezetésének köszönhet, összegeznek az UrbanizeHub szakemberei.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)