Élen jár. Kolozsvár az innováció terén elért eredményekkel érdemelte ki az első helyet
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár és Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A legjobb romániai adminisztrációkat összesítő toplistán a harmadik helyre meglepő módon Resicabánya került.
2021. július 21., 13:542021. július 21., 13:54
Többnyire erdélyi önkormányzatok vezetése került be a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub által készített tízes rangsorba, mely a legjobb romániai adminisztrációkat tartalmazza. A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára.
De az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét mutatja az is, hogy mennyire erős a gazdasági szféra az illető településen, azt vallják, enélkül „nem számít, mennyi aszfaltot önt a polgármesteri hivatal”. Rámutatnak, sajnálatos módon Romániában kevés önkormányzat vállal aktív szerepet a magáncégekkel való együttműködésben, a legjobb esetben abban merül ki a szerepük, hogy megpróbálnak kedvező körülményeket teremteni számukra.
A toplista összeállításában a fő szempont az volt, hogy mennyi uniós pénzt képesek lehívni az egyes önkormányzatok, ehhez az uniós alapok minisztériuma által közzétett adatokat használták fel, illetve a határ menti megyék számára elérhető Interreg pályázatokat is figyelembe vették.
A nemzetközi startup kritériumai alapján a legeredményesebb hazai városvezetésnek Kolozsvár elöljárósága bizonyult, a kincses város „megkerülhetetlen”, ha fenntartható városfejlesztésről beszélünk, vélik az UrbanizeHub szakemberei. Szerintük Kolozsvár az első olyan romániai város, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európai nagyvárosokkal.
Úgy vélik, a polgármesteri hivatal „turbó” üzemmódban működik, nem telik el hét, hogy ne történne valami fontos a városban. Emellett a városvezetés számos jelentős projektet készít elő, lobbizik értük, hogy finanszírozást kapjanak, teszik hozzá.
A kincses város tervez leginkább a jövőnek
Fotó: Jakab Mónika
A dobogó második fokára Nagyvárad került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 20007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Mi több, a mostani finanszírozási időszakra sikerült megdupláznia az összeget, a tervek szerint 284 millió eurót kapna a Uniótól fejlesztésekre.
Rámutatnak, a váradi városvezetés volt az első, amely kisajátításokat mert eszközölni a város fejlesztése érdekében, önálló programot dolgozott ki az épített örökség felújítására, illetve a nulláról kezdett átfogó infrastruktúrafejlesztésbe, út- aluljáró- és hídépítésbe. Ugyanakkor az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, szól a váradi városvezetés mellett az újabb érv.
Nagyvárad az infrastruktúra fejlesztése terén a legjobb
Fotó: Bálint Eszter
A tízes rangsor harmadik fokára meglepő módon Resicabánya került, Krassó-Szörény megye székhelye a szakemberek szerint annak köszönheti gyors fejlődését, hogy vezetői nem ódzkodtak szakemberek segítségét kérni, illetve másoktól ellesni a jó példát. Jelenleg lakosságarányosan a mindössze 84 ezer lakosú romániai megyeszékhely hívja le a legtöbb uniós pénzt, mintegy 140 millió eurót.
A rangsor negyedik fokán Buzău áll, majd Torda következik. A Kolozs megyei kisváros előbb a sóbánya korszerűsítésével és kihasználásával, majd a belváros felújításával tűnt ki, most az szól mellette, hogy mindössze 55 ezer lakosával mintegy 74 millió uniós támogatást nyert.
Torda a városközpont felújításával is nagyot lépett előre
Fotó: Kiss Gábor
A Kolozsvár melletti kisvárost Bukarest 3. kerülete követi a rangsorban, majd Brassó következik, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei. Ráadásul itt folyik be a legtöbb pénz a városkasszába a helyi adókból, és a szolgáltatások is messze a legjobbak, teszik hozzá. A Cenk alatti város vezetésének azonban még vannak adósságai az épített örökség rendbetétele, a kulturális élet fejlesztése, illetve az innováció terén, teszik hozzá. Brassót két másik nagyváros, Jászvásár és Konstanca követi a sorban, majd meglepő módon egy újabb erdélyi kisvárossal, Déssel zárul a rangsor. A mindössze 38 ezer lakosú Kolozs megyei település 67 millió euró uniós pénzt hívott le, ezzel nyerte el a szakma rokonszenvét.
Brassóval a szolgáltatások terén nem lehet versenyre kelni
Fotó: Pinti Attila
A tízes rangsor összeállítása mellett az UrbanizeHub illetékesei „dicséreteket” is osztottak. A Craiovai Tudományegyetem mellett
Külön említésre érdemesnek találták Maroscsügedet is, hiszen bár nem város, a Fehér megyei község vetekszik a legfejlettebb romániai városokkal, amit leginkább az eredményes vezetésének köszönhet, összegeznek az UrbanizeHub szakemberei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!