Élen jár. Kolozsvár az innováció terén elért eredményekkel érdemelte ki az első helyet
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár és Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A legjobb romániai adminisztrációkat összesítő toplistán a harmadik helyre meglepő módon Resicabánya került.
2021. július 21., 13:542021. július 21., 13:54
Többnyire erdélyi önkormányzatok vezetése került be a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub által készített tízes rangsorba, mely a legjobb romániai adminisztrációkat tartalmazza. A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára.
De az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét mutatja az is, hogy mennyire erős a gazdasági szféra az illető településen, azt vallják, enélkül „nem számít, mennyi aszfaltot önt a polgármesteri hivatal”. Rámutatnak, sajnálatos módon Romániában kevés önkormányzat vállal aktív szerepet a magáncégekkel való együttműködésben, a legjobb esetben abban merül ki a szerepük, hogy megpróbálnak kedvező körülményeket teremteni számukra.
A toplista összeállításában a fő szempont az volt, hogy mennyi uniós pénzt képesek lehívni az egyes önkormányzatok, ehhez az uniós alapok minisztériuma által közzétett adatokat használták fel, illetve a határ menti megyék számára elérhető Interreg pályázatokat is figyelembe vették.
A nemzetközi startup kritériumai alapján a legeredményesebb hazai városvezetésnek Kolozsvár elöljárósága bizonyult, a kincses város „megkerülhetetlen”, ha fenntartható városfejlesztésről beszélünk, vélik az UrbanizeHub szakemberei. Szerintük Kolozsvár az első olyan romániai város, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európai nagyvárosokkal.
Úgy vélik, a polgármesteri hivatal „turbó” üzemmódban működik, nem telik el hét, hogy ne történne valami fontos a városban. Emellett a városvezetés számos jelentős projektet készít elő, lobbizik értük, hogy finanszírozást kapjanak, teszik hozzá.
A kincses város tervez leginkább a jövőnek
Fotó: Jakab Mónika
A dobogó második fokára Nagyvárad került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 20007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Mi több, a mostani finanszírozási időszakra sikerült megdupláznia az összeget, a tervek szerint 284 millió eurót kapna a Uniótól fejlesztésekre.
Rámutatnak, a váradi városvezetés volt az első, amely kisajátításokat mert eszközölni a város fejlesztése érdekében, önálló programot dolgozott ki az épített örökség felújítására, illetve a nulláról kezdett átfogó infrastruktúrafejlesztésbe, út- aluljáró- és hídépítésbe. Ugyanakkor az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, szól a váradi városvezetés mellett az újabb érv.
Nagyvárad az infrastruktúra fejlesztése terén a legjobb
Fotó: Bálint Eszter
A tízes rangsor harmadik fokára meglepő módon Resicabánya került, Krassó-Szörény megye székhelye a szakemberek szerint annak köszönheti gyors fejlődését, hogy vezetői nem ódzkodtak szakemberek segítségét kérni, illetve másoktól ellesni a jó példát. Jelenleg lakosságarányosan a mindössze 84 ezer lakosú romániai megyeszékhely hívja le a legtöbb uniós pénzt, mintegy 140 millió eurót.
A rangsor negyedik fokán Buzău áll, majd Torda következik. A Kolozs megyei kisváros előbb a sóbánya korszerűsítésével és kihasználásával, majd a belváros felújításával tűnt ki, most az szól mellette, hogy mindössze 55 ezer lakosával mintegy 74 millió uniós támogatást nyert.
Torda a városközpont felújításával is nagyot lépett előre
Fotó: Kiss Gábor
A Kolozsvár melletti kisvárost Bukarest 3. kerülete követi a rangsorban, majd Brassó következik, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei. Ráadásul itt folyik be a legtöbb pénz a városkasszába a helyi adókból, és a szolgáltatások is messze a legjobbak, teszik hozzá. A Cenk alatti város vezetésének azonban még vannak adósságai az épített örökség rendbetétele, a kulturális élet fejlesztése, illetve az innováció terén, teszik hozzá. Brassót két másik nagyváros, Jászvásár és Konstanca követi a sorban, majd meglepő módon egy újabb erdélyi kisvárossal, Déssel zárul a rangsor. A mindössze 38 ezer lakosú Kolozs megyei település 67 millió euró uniós pénzt hívott le, ezzel nyerte el a szakma rokonszenvét.
Brassóval a szolgáltatások terén nem lehet versenyre kelni
Fotó: Pinti Attila
A tízes rangsor összeállítása mellett az UrbanizeHub illetékesei „dicséreteket” is osztottak. A Craiovai Tudományegyetem mellett
Külön említésre érdemesnek találták Maroscsügedet is, hiszen bár nem város, a Fehér megyei község vetekszik a legfejlettebb romániai városokkal, amit leginkább az eredményes vezetésének köszönhet, összegeznek az UrbanizeHub szakemberei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!