Enyhén nőtt az átmenési arány az érettségin – a Maros megyei javítókra panaszkodnak Háromszéken

Az összesített adatok szerint az érettségin sikeresen vizsgázók aránya 69,7 százalékra emelkedett az óvások előtti 67,7%-ról, a statisztikába beletartoznak azok a diákok is, akik az előző években végeztek, de most érettségiztek, ugyanakkor 104-ről 132-re nőtt azoknak a száma, akik 10-es átlagot értek el. – közölte a tanügyminisztérium. A múlt héten összesen 44 401 óvást nyújtottak be a vizsgázók, az újrajavítás után az esetek 35 százalékában fél ponttal nőtt a jegy, a megóvott dolgozatok 20 százalékát pedig fél jeggyel lepontozták a tanárok. Az összesítés szerint

összesen több mint 44 400 diák fellebbezzett múlt héten, a legtöbben közülük – több mint 18 ezren – a román nyelv és irodalom vizsgajegyek ellen, és idén több mint kétezerrel több vizsgázó intézett óvást, mint tavaly.

Az anyanyelv írásbelin kapott minősítések ellen 496 diák fellebbezett, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból kapott jegyekkel 13 542-en, a választható tantárgyból kapottakkal pedig 11 658-an voltak elégedetlenek.

A tavalyihoz és az országos átlaghoz képest is gyengébben szerepeltek idén a magyar diákok az érettségin

Közel négy százalékkal emelkedett a sikeresen érettségiző romániai magyar diákok aránya az óvások elbírálását követően, de még így is alacsonyabb az országos átlaghoz és a tavalyi vizsgaeredményhez viszonyítva.

Az idei nyári érettségire 136 866 diák iratkozott be, 123 619-en jelentek meg a vizsgán, és 86 162-en értek el hatos vagy annál nagyobb átlagot. A sikeres vizsga feltétele a hatos átlag, illetve a legalább 5-ös jegy megszerzése minden vizsgatárgyból. Az őszi érettségire mától július 13-áig lehet beiratkozni, illetve július 27-én azoknak, akiknek előbb pótvizsgázniuk kell valamely tantárgyból. Az őszi érettségi vizsga augusztus 20-a és 31-e között zajlik. A megyék szerinti, iskolákra lebontott adatok a www.bacalaureat.edu.ro oldalon találhatóak.

A fellebbezések után beigazolódott a háromszéki érettségiző diákok és tanáraik gyanúja, hogy lepontozták a román nyelv és irodalom dolgozataikat a marosvásárhelyi javítótanárok.

Az óvás után hatvan diáknak több mint másfél ponttal nőtt a jegye, de olyan is előfordult, hogy három-négy ponttal kapott jobb értékelést, miután Zilahon újrajavították a dolgozatokat.

„Jogos volt az elégedetlenség, az óvások tükrében kimondhatjuk, alulértékelték a romándolgozatokat. Magyarázhatjuk ezt nagy fokú szigorral, de történhettek túlkapások, hibák, felelőtlenségek. Olyan esetek is akadnak, hogy három és fél, négy jegynyi a különbség, ezeket nehéz magyarázni” – mondta el megkeresésünkre Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Hozzátette,

amikor 2,6-osról az óvás után 6-osra javítják a jegyet, az mindenképpen mulasztást jelez.

Például a matematika-történelem vizsgacsomag esetében 68 esetben növekedett a jegy az újrajavítás után, de csak egy esetben nagyobb a különbség másfél pontnál. „A fellebbezés után ilyen mértékű jegynövekedés még soha nem volt” – szögezte le a főtanfelügyelő. Szerinte ilyen esetek minden évben, minden megyében előfordulnak, de nem ilyen mértékben. „Minden esetet egyenként kell kivizsgálni, ez már a Maros megyei tanfelügyelőség feladata, mi a saját javítótanáraink munkáját elemezzük” – mondta Kiss Imre. Hangsúlyozta,

ha bebizonyosodik, hogy a tanár tévedett, szankciókra is számíthat, eltilthatják a javítástól.

Ilyen hatalmas különbségek esetében valami mulasztás történt, az is előfordulhat, nem javította ki mind a két tanár a dolgozatot, hiszen megeshet, hogy egyik nem pontoz mindent egy ötoldalas romándolgozatban, ám a másiknak ezt észre kellett volna vennie. Az irodalom szubjektív, lehet, hogy szigorúbban pontozták a helyesírást, a szókincsbeli hiányosságokat, de ekkora különbségek ezzel sem magyarázhatók. Kiss Imre rámutatott,

megérti a diákok felháborodását, csalódottságát, hiszen sokan egy hétig sírtak, mert azt hitték, megbuktak románból.

A fellebbezés előtti eredményhirdetéskor több diák és tanár adott hangot elégedetlenségének, sokan csalódottan tapasztalták, hogy több jeggyel kaptak gyengébbet románból, mint amire számítottak. Olyan diákok kaptak 2-es, 3-as jegyet a romándolgozatra, akik a többi tantárgyból 9-es feletti értékelést kaptak, a négy év során jól teljesítettek, sőt a román próbaérettségin is 8-9-es osztályzatot kaptak.

Bejan András, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója Facebook-oldalán adott hangot elégedetlenségének.

– írja az iskolaigazgató. Reálisabb javítókulcs, hosszabb idő a javításra, büntetés a tévedésért, ezekről mind a döntéshozók kell határozzanak, véli Bejan András.

Kovászna megyében különben 209 romándolgozatot óvtak meg – 80 százalék nagyobb jegyet kapott, hatvan pedig másfél jegynél jobbat.

Megyeszinten az óvások után 5 százalékkal nőtt az átmenési arány 59,5 százalékról 64,2 százalékra.

Összesen 842 dolgozatot óvtak meg az érettségizők Hargita megyében, melyeknek közel felét a román nyelv és irodalomból írt dolgozatok tették ki. Az óvásokat követően némileg javult az átmenési arány a megyében, 53,69 százalékról 58,06 százalékra. Mint Görbe Péter főtanfelügyelőtől megtudtuk,

a 842 megóvott dolgozatból 599 esetben növelték a jegyet, azonban ez nem jelentette azt, hogy a növelt pontszámmal is elérte volna minden diák az átmenő jegyet.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az általa „katasztrofálisnak” értékelt érettségi eredmények kapcsán megbeszélésre hívta hétfőn Görbe Pétert, a Hargita megyei tanfelügyelőség vezetőjét. A megyei tanácselnök azt elismerte, hogy a megyei tanácsnak nem hatásköre az érettségi megszervezése, azonban olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek ezen a helyzeten tudnak javítani.

Mint magyarázta, van rá mód, hogy finanszírozzanak felkészítőket, amelyeket a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ bonyolíthatna le, egyeztetéseket is tarthatnak az érintett intézményekkel, ugyanakkor a problémával megkeresik a tanügyminisztériumot is. Szerinte a román nyelv oktatásában nagy hiányosságok vannak, erre kell megoldást találni. Ugyanakkor úgy véli,

a szakoktatásra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, kevesebb elméleti és több szakiskolai osztályra volna szükség.

Görbe Péter főtanfelügyelő is elismerte, hogy nem kielégítőek az érettségi eredmények, bár szerinte nem olyan rosszak, mint ahogy azt a megyei tanácselnök lefestette. Ő is úgy véli, hogy szükséges volna módosítani a román nyelv oktatásán, és azzal is egyetértett, hogy több szakiskolai osztályra volna szükség. Az érettségi vizsga kapcsán megjegyezte azt is, hogy míg a korábbi években segíthetett a diákokon egy adott lecke „bemagolása”, az idei tételek több értelmezést, saját megfogalmazást követeltek a diákoktól, amelyeknek nehezebben tudtak eleget tenni.

Érettségi: megkopott a tudás értéke – a politikumnak és a szakmának is tennie kell az oktatás minőségének javulásáért

A politikumnak, a szakembereknek is tenniük kell azért, hogy javuljon az oktatás és jobbak legyenek az érettségi eredmények, ugyanakkor értékválsággal küzd a társadalom, megkopott a tudás értéke, a rendszer nem ösztönzi tanulásra a fiatalokat.