Elutasítják az aranybánya környezetvédelmi engedélyét

Tizenhárom civil szervezet megóvta a temesvári környezetvédelmi ügynökség által a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett színesfémbánya számára kibocsátott környezetvédelmi engedélyt. A Déva közeli településen 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt egy kanadai társaság.

Rostás Szabolcs

2010. március 30., 09:062010. március 30., 09:06

Fellebbezést nyújtott be tizenhárom hazai civil szervezet a European Goldfields kanadai társaság által Felsőcsertésre tervezett bányaberuházás környezetvédelmi engedélye ellen. Az óvás kapcsán a kolozsvári székhelyű Független Központ a Környezeti Erőforrások Fejlesztéséért elnevezésű zöldszervezet bocsátott ki közleményt tegnap, amelynek elnöke, Dan Mercea bejelentette azt is: amennyiben a hatóságok nem vonják vissza a környezetvédelmi jóváhagyást, akkor a civil szervezetek az igazságszolgáltatáshoz fordulnak.

A Temesváron működő regionális környezetvédelmi ügynökség március 15-én bocsátott ki környezetvédelmi engedélyt a nyolcvan százalékban a kanadai cég, húsz százalékban pedig a román állam tulajdonában lévő Deva Gold Rt. által kidolgozott városrendezési tervre. A fellebbező civilek egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a hatósági engedély beszerzése érdekében előterjesztett dokumentáció nem tartalmaz tanulmányt a projekt vonzáskörzetébe tartozó régió lakosságának egészségi állapotáról, sőt olyan kutatást sem, amelyből kiderülne: várhatóan miként befolyásolná a színesfémbányászat az emberek egészségét és az élővilágot.

Szerepel az óvásban az is, hogy a bányatársaság jelentős ipari létesítmények (például meddőhányók) megépítését tervezi olyan területre, amely kívül esik az 1999-ben kibocsátott kitermelési engedélyben meghatározott övezeten. Mint ismeretes, akárcsak a Gabriel Resources Verespatakon, az European Goldfields a Dévától húsz kilométerre fekvő Felsőcsertésen szintén ciántechnológiával kívánja kinyerni az aranyat.

A cég eddig 30 millió eurót költött kutatásra és próbafúrásokra, az összesen 150 millió eurós összköltségvetésű beruházás során 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt. A román környezetvédelmi minisztérium tavaly májusban küldött értesítést Magyarországnak arról, hogy megkezdődött a csertési arany- és ezüstbányászat folytatásához kapcsolódó környezeti vizsgálat. Válaszában a magyar szaktárca tavaly decemberben 74 kérdést tartalmazó anyagot állított össze arra vonatkozóan, hogy a Hunyad megyében színesfémbányát nyitni kívánó beruházónak milyen tartalmi elemekre kell kitérnie a hatástanulmány elkészítésekor annak érdekében, hogy abból a tervezett beruházás határon átterjedő környezeti hatásai megítélhetőek legyenek.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány