Eltérnek a vélemények az óvónők és tanítók felsőfokú végzettségét kötelező előírás eltörléséről

•  Fotó: Farkas Antal

Fotó: Farkas Antal

Egyesek üdvözlik az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusok számára az egyetemi oklevél megszerzését kötelező tevő előírás eltörlését, mások szerint viszont a felsőfokú képzés szakmailag és az önbecsülés szempontjából is fontos.

Bíró Blanka

Kőrössy Andrea

2017. december 19., 21:372017. december 19., 21:37

2017. december 19., 21:582017. december 19., 21:58

Eltérően vélekednek a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek arról, hogy a parlament eltörölte azt az előírást, miszerint az óvodában és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak kötelező módon egyetemi oklevelet kell szerezniük.

Van, aki örül a szigorítás kiiktatásának, ugyanis időpazarlásnak és fölösleges pénzkidobásnak tartotta a 2012-ben bevezetett intézkedést, más viszont úgy látja, ezzel Románia „visszatáncolt”, miután valamelyest sikerült felzárkóznia más EU-s országokhoz.

Makkai Mária kolozsvári tanítónő szerint a pedagógusok önbecsülése és társadalmi megbecsültsége tekintetében, valamint szakmai szempontból is hasznos volt az egyetemi képzés. Lapunknak kifejtette: a középiskola megalapozza az alapműveltséget, a felsőfokú képzés viszont, amikor a pedagógus kifejezetten a szakmával foglalkozik, kerekebbé teszi a tudást és a tevékenységet. Makkai Mária a gimnázium után elvégezte a hároméves tanítóképzőt, majd 20 év tanítás után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagógia szakán szerzett oklevelet.

„Nem föltétlenül azért, mert kötelezték, hanem mert jót tett az önbecsülésemnek, és kiszélesítette a látókörömet”

– magyarázta. A kolozsvári pedagógus szerint a folyamatos képzésre azért is nagy szükség van, mert a mai tanító nemcsak oktat, hanem például felzárkóztató tevékenységet is kell végeznie, illetve segítenie kell a hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

„Született pedagógus vagyok, ez a legfontosabb a szakmában, de a képzés is lényeges” – hangsúlyozta. Makkai Mária egyébként úgy véli:

a módosításra minden bizonnyal azért volt szükség, mert számos térségben, főként vidéken tanítóhiány van.

A fizetés szempontjából is hasznos a felsőfokú végzettség

Cserei Hajnal sepsiszentgyörgyi tanítónő ezzel szemben úgy vélekedett: a pedagógiai egyetem valójában az ötéves középiskolai tanítóképzés ismétlése.

Számára nem sok újat nyújtott a felsőfokú képzés, amely ugyanakkor sok időt és energiát felemésztett, sőt anyagilag is megterhelő volt.

A pedagógus rámutatott: a tanítók többsége nem tudta lakóhelyén elvégezni az egyetemet, így rengeteget kellett utazniuk. Ő mindezeket figyelembe véve döntött úgy, hogy más szakon szerez oklevelet: a pszichológiát végezte el. Cserei Hajnal lapunknak hangsúlyozta:

a korszerű módszerekre, legújabb kutatások eredményeire alapuló képzéssorozat hasznosabb lenne a pedagógusoknak a gyakorlati munka során, minthogy a már elsajátított tudást még egyszer megtanulják az egyetemen.

„Az meg teljesen értelmetlen, hogy csak azért tanuljon valaki, hogy az oklevelet megszerezze” – tette hozzá. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi oktató úgy látja: minden bizonnyal ezentúl is sokan döntenek úgy, hogy megszerzik a felsőfokú oklevelet, hiszen ennek nyomán felsőbb szintű bérkategóriába kerülnek, azaz nagyobb lesz a fizetésük. Szerinte ez a nyugdíj előtt állók számára is ösztönző lehet, hiszen az időskori juttatás összegének kiszámításánál is fontos a fizetés.

Kovászna megyében egyébként nem hoz jelentős változást a szigorítás eltörlése, Kiss Imre főtanfelügyelő szerint a tanítók és óvodapedagógusok többsége ugyanis már megszerezte az egyetemi oklevelet.

Lapunknak elmondta: főként azok a pedagógusok nem végeztek felsőfokú tanulmányokat, akik kiszámolták, hogy mire az előírás által biztosított hatéves haladék lejár – 2018-ban –, már nyugdíjasok lesznek.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Kiss Imre szintén jó döntésnek tartja az előírás eltörlését, bár azt is hozzátette: a fiatal nemzedék tagjai már mindannyian egyetemet végeznek. A főtanfelügyelő ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a 2012-ben hatályba lépett szigorításnak volt pozitív hozadéka is, hiszen egy felsőfokú intézményben másként taglalják a tartalmakat, többet tudnak nyújtani, mint középiskolai szinten.

Idézet
Az már egyénenként változik, hogy a lehetőséggel miként tudnak sáfárkodni – valóban hasznos ismeretekre tettek szert, vagy csak oklevelet szereztek”

– magyarázta.

2018-ban járt volna le a határidő

A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és az elemi iskolai pedagógusok számára az egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára.

A politikus azzal indokolta a módosítást, hogy miközben az egyetemi oklevél megszerzésére adott hatéves haladék jövő évben lejár, továbbra is rengeteg olyan, középiskolai végzettséggel rendelkező pedagógus van, akik közel áll a nyugdíjazáshoz, és nem látja értelmét egyetemet végezni.

A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.

Idézet
Országszerte több mint 4700 szakképzetlen pedagógus tanít, akiknek a következő két-három évben oklevelet kell szerezniük.

Olyanok is vannak, akik például matematika szakon végeztek, de más tantárgyat oktatnak. Nem az ő hibájuk, segítünk nekik” – fogalmazott Pop, akinek állítása szerint az érintettek képzésére 11 millió eurót szánnak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A miniszter arra is kitért: elemezték a tanintézetek nem didaktikai, valamint kisegítő személyzetének helyzetét, és arra jutottak, hogy közel 4000 alkalmazott dolgozik legalább másfél normában, de olyan is van, aki három alkalmazott munkáját végzi. A tárcavezető azt ígérte: intézkednek a helyzet orvoslása érdekében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Vonat elé hajtott egy óvatlan sofőr Dél-Erdélyben, tragédia lett a vége

Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.

Vonat elé hajtott egy óvatlan sofőr Dél-Erdélyben, tragédia lett a vége
2024. november 17., vasárnap

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára
2024. november 17., vasárnap

Fűtésre is használják majd a termálvizet a partiumi városban

A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.

Fűtésre is használják majd a termálvizet a partiumi városban
2024. november 16., szombat

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát

Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát
2024. november 16., szombat

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást

Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást
2024. november 16., szombat

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben

Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben
2024. november 16., szombat

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében

Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében
2024. november 16., szombat

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal
2024. november 15., péntek

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel

Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel
2024. november 15., péntek

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé

Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé