Ellensúlyozni a járvány miatti elmagányosodást: Román Mónika pszichológus lelki segítségnyújtásról, egyéni felelősségvállalásról

Román Mónika: vissza lehet kanyarodni a tavaszi derűlátáshoz: ez az időszak, amikor újra több időt tölthetünk otthon, a családtagokkal •  Fotó: Nőileg-Angyalosi Beáta

Román Mónika: vissza lehet kanyarodni a tavaszi derűlátáshoz: ez az időszak, amikor újra több időt tölthetünk otthon, a családtagokkal

Fotó: Nőileg-Angyalosi Beáta

Egyénileg kinek-kinek saját felelőssége, hogy környezetében odafigyeljen azokra, akiket az elmagányosodás, szorongás veszélye fenyeget a járványhelyzetben. Fontos, hogy mindenki nézzen körül ismeretségi körében, és karolja fel azokat, akikről úgy érzi, magányosak, vagy depresszió környékezi őket – mondta el a Krónikának Román Mónika. A kolozsvári pszichológus interjúnkban arra is kitért, fontos, hogy a nehéz helyzeteket se éljük meg föltétlenül veszteségként.

Kiss Judit

2020. november 08., 14:352020. november 08., 14:35

2020. november 08., 14:392020. november 08., 14:39

– A járványhelyzet szinte mindenkire érvényes hozadéka, hogy megváltozott a közösségi élet, a személyes kapcsolatok jellege. Az iskolások, egyetemisták, a munkaközösségekhez tartozók és az idősek is jószerivel korlátozottan tarthatnak élő, személyes kapcsolatot egymással a kényszerű távolságtartás miatt. Hét hónapja tart a járvány, az emberek talán bele is fáradtak abba, hogy fenyegetettségben élnek, amit tetézhet, hogy kevés a lehetőség a szemtől szembeni találkozásra. Ilyen körülmények között valóban elmagányosodnak az emberek?

– Igen, mindez jelen van a társadalmunkban. Úgy vélem, az elmagányosodás ellensúlyozásában nagy szerepük van a közösségszervező intézményeknek, egyházaknak, egyesületeknek, annak, hogy működtessék továbbra is programjaikat online térben. A virtuális események nyilván nem helyettesíthetik a személyes jelenlétű közösségi életet, de úgy tűnik, sikeresen tudják pótolni azt. Úgy is mondhatjuk, a találkozások értékének felét vissza tudják adni a virtuális alkalmak, tehát arra biztatnék mindenkit, hogy ha teheti, vegyen részt az online szervezett közösségi eseményeken.

Tudjuk, hogy elmagányosodás tekintetében az idősebb generáció van leginkább veszélyben, ráadásul ennek a rétegnek kevésbé van hozzáférése az online platformokhoz, kevésbé ért a digitális világ használatához. Ők azok, akikért elsősorban aggódnunk és tennünk kellene. Ez viszont csak úgy valósulhat meg, ha valamelyest „személyes”, mondjuk telefonos megkeresések formájában felvesszük a kapcsolatot az idősekkel. De akár a lépcsőházban a szomszédokkal, „tisztes távolból” váltott pár szónak is nagy a jelentősége, vagy bárminek, ami lehetőséget nyújt az idősek számára, hogy elmondhassák valakinek, mi bántja, nyomasztja, foglalkoztatja őket. Persze a fiatalabb generáció tagjai közül is sokan vannak, akik elszigetelődnek a közösségtől, rájuk is érvényes, hogy jó lenne, ha bekapcsolódnának az online kapcsolattartásba.

– Korábban gyakran esett szó arról, hogy sokan épp azért ódzkodnak a virtualitás használatától, mert attól félnek, hogy elidegenítő hatása van…

– Igen, de ez a fajta ellenállás a járvány idején fokozatosan kezdett lebomlani. A virtuális kapcsolattartás, közösségi élet ha nem is ugyanaz, mint a személyes találkozás, de pótléknak nagyon jó. Hasznos lehet a magány ellensúlyozására egy online kiállításon, előadáson, bármilyen szakmai vagy közösségi rendezvényen való részvétel.

– A nyári hónapokban talán feloldódott az emberekben a járvány okozta tavaszi, kezdeti riadalom, mostanra azonban a fertőzésszámok növekedésével talán még nagyobb fokú szorongást él meg a társadalom tekintélyes része, ráadásul az emberek ódzkodnak is a személyes kapcsolattartástól. Hogyan befolyásolja mindez a lelkiállapotunkat?

– A járvány elején, tavasszal másként élték meg az emberek a helyzetet, mert új volt számukra. Sokan voltak, akik nevetgélve, könnyedén álltak hozzá, sőt akadtak, akik számára egyenesen érdekes, kihívásszerű volt az elszigetelődés. Az emberek egy része örült a kényszerű lelassulásnak, voltak, akik határozottan észlelték ennek előnyeit. Most viszont az embereknek inkább nehezére esik, mert kifulladtak, ugyanakkor a közvetlen veszély is nagyobbnak tűnik, mint tavasszal. És azt se kell feledni, hogy a mostani betegséghullám ősszel történik, amikor az emberek általában is lehangoltabbak, fogékonyabbak a meghűléses betegségekre. Természetesen ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan nehezebben viselik a bezártságot, és hogy mélyebb lelki hatása van a „második hullámnak”.

– Ennek ellensúlyozására mit lehet tenni egyénileg? Például mit tehetnek a középkorúak, hogy segítsenek ebben a periódusban az időseknek vagy akár a gyerekeknek, akik szintén jórészt elszigetelődnek társaiktól?

– Mindenkinek körül kell néznie a saját portáján, és azokért a rászorulókért – akár gyerekekről, akár idősekről, betegekről legyen szó –, akikkel közvetlen a kapcsolata, kell vállalni a felelősséget. Rendszeres kapcsolattartást kell velük kezdeményezni. Ezt intézményi, mondjuk egyházi szinten nem nagyon tudják megtenni. Egyénileg a saját felelősségünk, hogy odafigyeljünk azokra, akiket a környezetünkben az elmagányosodás fenyeget.

Idézet
Mindenkinek szüksége van arra, hogy valamiképpen élő kapcsolatba kerüljön embertársaival, és ebben csak a családtagok, közvetlen ismerősök, barátok, rokonok tudnak segíteni. Az egyéni felelősségvállaláson van a hangsúly, azon, hogy mindenki nézzen közül ismeretségi körében, karolja fel azokat, akikről érzi, hogy magányosak, depresszió környékezi őket.

Sokan amúgy is hajlamosak a bezárkózásra, és erre a járvány pluszokot adott. Az ilyen emberek annyira elszigetelődhetnek, hogy ha mondjuk még fél évet tart a pandémia, akkor talán nincs is visszaút.

Fontos segíteni a magányos embereknek, hogy a bizonytalan helyzetben ne veszítsék el életkedvüket •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fontos segíteni a magányos embereknek, hogy a bizonytalan helyzetben ne veszítsék el életkedvüket

Fotó: Gábos Albin

– Úgy értve, az elmagányosodástól a közösségi élet felé?

– Igen. Tehát annyira bezárkózhat valaki, hogy már képtelen lesz közösségi életet élni. És egyre többen lehetnek emiatt depressziósok, paranoiások, pánikrohamban, szorongásban szenvedők. Ezt elkerülendő, mindenkinek rendszeresen ajánlott kapcsolatot tartania azokkal az ismerőseivel, akik a környezetében „marginális” helyzetben vannak.

– A nehezebb időkben is gyakorta hangoztatják a pozitív hozzáállást, amit persze jelenleg nem annyira egyszerű kialakítani, tekintve, hogy a médiából, a közösségi oldalakról, az emberek közti közvetlen beszélgetésekben is rengeteg negatív töltetű információ ömlik ránk. Ennek ellenére lehetséges lenne valamelyest mégis pozitívan látni a dolgokat?

– A pozitív hozzáállás az alkalmazkodás egyik fázisának tekinthető. De nyilván alkalmazkodni az fog, akiben van elég életenergia, akit a munkája, családja amúgy is egyfajta közösségi vérkeringésben tart. Jelenleg a pozitív hozzáállás a helyzethez való alkalmazkodás egyik fázisának tekinthető. Korábban, még tavasszal sok szó esett arról, hogy a karanténnak is megvannak a pozitív hozadékai: az embereknek jut idejük arra, hogy a családtagjaikkal több időt tölthetnek, stb.

Tavasszal, nyár elején három hónap kevés idő volt ahhoz, hogy beépüljön az életünkbe az a látásmód, miszerint helyzetünket a kilátástalanság ellenére valamelyest mégis pozitívan értékelhetjük. Viszont most, hogy újra korlátozottá vált az életünk, és tovább tart a járványhelyzet, az alkalmazkodás egyre inkább beépül az életünkbe. Tudjuk, hogy nem lehet szórakozni, kulturális eseményekre járni, külföldre vagy akár belföldre utazgatni. Így az arra való igényünket, amire most nincs lehetőség, áthangolhatjuk másra.

Idézet
Vissza lehet kanyarodni a tavaszi derűlátáshoz: ez az időszak, amikor újra több időt tölthetünk otthon, a családtagokkal.

Nyilván akinek megmaradt a munkahelye, akinek van családja, annak könnyebb. Aki viszont az elmagányosodás felé halad, az nem láthatja ezeket az előnyöket. Tehát ezek az emberek vannak veszélyben: félő, hogy a mostani bizonytalan helyzetben, a „második hullám” miatt elvesztik a maradék életkedvüket.

– Mi az, amit biztatásként lehet mondani ebben a helyzetben? Amikor nem látjuk a végét, és sokan mondják, hogy még hosszú ideig fog tartani? Mi az, amit lelki hozzáállásként gyakorolhatunk a mindennapokban, a gondolatokban?

– Csak azt, amit már említettem: amit derűlátóan fedeztünk fel tavasszal a járványhelyzetben, a karanténban, hogy ezeket most újra beépíthetjük a gondolatainkba, az életünkbe, szokásrendszerünkbe. És ami nagyon fontos, az egymás iránti felelősségvállalás pozitív hozadékait érdemes felfedezni. Például ha felkeresünk valakit, aki hajlamos a szomorúságra, elmagányosodásra, érdemes észrevenni, mennyire hálás. Nyilván aki az állását elvesztette, annak sokkal nehezebb pozitívan gondolkodnia, de azoknak is érdemes legalább megpróbálni annak örülni, ami értékelhető: a lelassult életnek, annak, hogy jobban odafigyelhetünk egymásra.

Amúgy a Föld, a környezet is lelassultabb életre vágyik, tisztább levegőre. Valamilyen mértékben át kellene adnunk magunkat a lelassulásnak, és örülni ennek. Most kezd lassan szokássá válni az internethasználat, kezdenek azok is megbarátkozni vele, akik eddig ellenezték. A technika vívmányai adta lehetőségeknek is lehet örülni, és nem föltétlenül kell mindent, ami most történik, veszteségként megélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat