HIRDETÉS
A vallásszabadság eszméjének megélésére hívja valamennyi felekezet híveit, illetve a világban élő unitáriusokat a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kimondó határozatának születése, illetve az unitárius egyház intézményesülése 450. évfordulója alkalmából.
Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató, a vallásszabadság évének nyilvánított 2018-as esztendőt nem múltba tekintésnek szánják, célja ennek az eszmeiségnek a felmutatása, közös megélése – hangzott el a nagyszabású rendezvénysorozatot ismertető keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.
- hívta fel a figyelmet köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, rámutatva, hogy ez olyan egyetemes igazságot fogalmazott meg, mely leglényegesebb keresztény értékünkre mutat rá. Épp emiatt a törvény születésének 450. évfordulója alkalmából a Magyar Unitárius Egyház, mely ettől a dátumtól kezdve számítja intézményi létét, a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at és valamennyi egyházat és felekezetet ünnepelni hívja, hiszen ez minden keresztény egyház ünnepe kell legyen.
Emellett azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává.
A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés ugyanis a világon elsőként e napon iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint a vallásszabadság éve jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a tordai határozat eszmeiségéhez, attitűdjéhez.
A vallásszabadság első kinyilvánítását olyan „szellemi transzilvanikumnak” nevezte, mely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal.
Szellemi vonatkozásban ez is olyan korszakalkotó momentum volt, melynek eredményeként megváltozott az emberiség sorsa, a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk – mutatott rá.
Erre az attitűdre, viszonyulásmódra, eszmeiségre ma is nagy szüksége van az emberiségnek, ezért a jubileumi évet arra szeretnék használni, hogy ezt a szellemi kincset, transzilvanikumot ország-világnak megmutassák.
Szeretnék rádöbbenteni az embereket arra, hogy „ez nem egy lejárt dolog", ma is lehet ebből a perspektívából nézni a dolgokra, hangsúlyozta az egyházi illetékes. Hozzátette, a kincs, az örökség igazából akkor válik azzá, ha felmutatják, megélik, a vallásszabadság eszméje pedig nem birtoka az unitárius egyháznak, amely akkor lesz méltó 1568 szellemiségéhez, ha azt másokkal együtt ünnepli és mindenki élvezheti a gyümölcseit.
A jubileumi év rendezvényei hétvégén kezdődnek, a vallásszabadság napjának előestéjén, pénteken 17 órától Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban tartják Alan Williams brit unitárius zeneszerző Híd menny és föld között című, az 1568. január 13-i tordai határozat által ihletett művének ősbemutatóját.
Szombaton 10.30 órától a tordai főtéri római katolikus templomban az erdélyi történelmi egyházakkal együttműködve tartanak hálaadó ünnepséget, melynek keretében a templomkertben felavatják a vallásszabadság emlékművét,
Liviu Mocan szobrászművész alkotását. A rendezvényen jelen lesz Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, köszöntőbeszédet mond Victor Opaschi román egyházügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a különböző egyházak főpásztorai is.
A hétvégi hálaadó ünnepséget egész évben rendezvények sora követi, márciusban Budapesten, az Országházban, illetve a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben is megemlékeznek a fontos eseményről, mely a román görög katolikus és ortodox egyház számára is biztosította a szabad vallásgyakorlási lehetőséget. Az emlékév decemberben ünnepi zsinattal zárul.
Farkas Emőd főgondnok elmondta, a vallásszabadság eszméjének kinyilvánításán túl a tordai országgyűlés hozta meg a lehetőséget, hogy a korábban megfogalmazódott unitárius gondolat - Dávid Ferenc próbálkozása a tiszta jézusi követéshez való visszatéréshez - intézményes keretet szerezzen. A mostani jubileumi évvel a Magyar Unitárius Egyház szeretne méltó módon emlékezni 1568. január 13-ra - erre a korábbi évfordulókon a 20. század történései miatt nem volt lehetőség -, így történelmi adósságait is leróná.
Emlékjeleket állítanak az egyházalapító püspöknek, Dávid Ferencnek Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron, de a kincses városban található egykori püspöki ház - mely a város egyik legrégebbi épülete – is megújul.
Ez a Vallásszabadság Házaként közösségi térként működik majd, egyházi múzeumnak, valláskutató központnak, konferenciáknak ad otthont.
A jubileumi évben valamennyi unitárius gyülekezet ünnepel, sok helyen készülnek programokkal, de a megújulás az épületekre is kiterjed,
a magyar kormány 1,04 milliárd forintos támogatása révén számos műemlék templomot is felújítanak, az egész Kárpát-medencét lefedő program keretében óvodákat-bölcsődéket is építenek.
Az évforduló jegyében zajlanak az idei egyházköri találkozók, az immár hagyományos szejkefürdői unitárius találkozó és dévai Dávid Ferenc-zarándoklat is.
Gyerő Dávid főjegyző, az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsának (ICUU) elnöke elmondta,
a világ 30 országában élnek szervezett formában unitárius közösségek, összesen mintegy félmillióan, akik szintén bekapcsolódnak az ünnepbe.
Erdélyre úgy tekintenek, mint a keresztények az őskeresztényekre, számukra Kolozsvár azt jelenti, ami a katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztények Betlehemre – mondta az egyházi elöljáró. Hozzátette, számos külföldi vendég lesz jelen a szombati hálaadó ünnepségen és a Vallásszabadság Házának júliusi avatóján is, az érdeklődők számára Roots (Gyökerek) néven erdélyi zarándoklatot is szerveznek.
- jelentette ki Bálint Benczédi Ferenc püspök a tordai határozat későbbi következményeit, európai kihatását firtató újságírói kérdésre. Hangsúlyozta, ezt a törvényt a mindenkori erdélyi politikai vezetés tiszteletben tartotta. Kovács István rámutatott, ez a törvény a szabad prédikátorválasztás jogát jelentette a 16. században, a lehetőséget, hogy erről ne a felsőbb hatalom, hanem a helyi közösségek maguk döntsenek.
