„Elkevélyedtek” az emberek

Csíkfalusi készülődés a nagypénteki „posztra” A Bákó megyei Külsőrekecsin általános iskolájától kísérjük haza Szász Csilla tanítónőt. Lakhelyéig, Csíkfaluig mintegy öt kilométert kell megtenni az autóval, amelynek poros ajtajára a romániai rendszám ellenére egy gyerek rá is firkálta: „magyar kacsi”.

Gazda Árpád

2006. április 14., 00:002006. április 14., 00:00

A csíkdánfalvi Szász Csilla 2000 óta tanít a Bákó megyei falucska általános iskolájában; útközben elmondja, hogy Külsőrekecsinben jelenleg 377 gyermek jár iskolába, közülük mintegy 300 jár iskolán belül és kívül magyarórákra. „A faluban ezelőtt három évvel iratkozott be az első húsz gyermek magyarórára, azóta szépen fejlődünk” – mondja a tanítónő. Hozzáteszi: az iskolában heti három magyaróra kötelező a magyarul tanulók számára, úgy, mint otthon, Székelyföldön a románórák esetében. Akik jobban tanulnak, azokat megpróbálják Csíkszeredába küldeni továbbtanulásra, de akad olyan gyerek is, aki Bákóba megy gimnáziumba, vagy éppen a néhány kilométerre a főút mellett fekvő rekecsini szakiskolába. Sokat javíthat a továbbtanulási lehetőségeken az iskola, amelynek alapkövét tavaly májusban tették le Rekecsin határában. Itt a tervek szerint magyar nyelvű szakképzés is lesz. „Ha magyarul tanulhat itthon szakmát a gyermek, akkor talán nem vágyódik el külföldre dolgozni, és itthon is boldogul” – reméli a tanítónő, és a Reverinda című gyereklapot mutatja, amelyben a gyerekek lerajzolták és leírták, milyen iskolát szeretnének. „Az iskolában legyenek nagyok az osztályok, és a színe legyen szürke. A gyerekek tanuljanak mesterséget, legyen egy sportlíceum, vagy legyen több szak, hogy a gyerekeknek legyen egy jobb jövőjük” – írja egy diószéni fiú. „Én nagyon szeretem, hogy meggondolták, hogy csináljanak Rekecsinben egy iskolát. Maguk nagyon ránk gondoltak gyerekekre, amelyikek itten közelben lakunk Rekecsinhez, hogy ne kelljen messzire menjünk iskolába” – fogalmazott egy külsőrekecsini kislány.
Az út menti keresztek egyikén-másikán látszik, hogy nagyhét van: a keresztfát helyenként lepel takarja. „Nagyhéten mindenki dolgozik, a szőlőben, a földeken, de csak csütörtökig, utána nem szabad” – mondja a csíkfalvi Lőrincz Magdó néni (képünkön). Nagypéntektől már húsvétra készülődnek a csángók: misére mennek, esznek egy keveset, „de nem sokat, egy két-három faláskát csak, mert poszt van nagypénteken, nagy de tot” – teszi hozzá Magdó néni. Nagyszombaton gyúrják meg a tésztát, amiből fonott kalácsot sütnek húsvétra. Ezt nem viszik el misére, megszentelni, „azt az oláhság szokta” – pontosít Magdó néni, aki hozzáteszi: ilyenkor nem szokás kenyeret sütni. Nagyszombaton „veresítik” a tojásokat, hagymahéjjal, az írott tojásokat csupán húsvét után egy héttel, az úgynevezett mátkázóvasárnapra írták meg annak idején az asszonyok. Az írott tojásokat aztán mise után kicserélték a fiatalok: a tojások gazdái így lettek „holtig mátkák”. Magdó néni tovább sorolja a húsvéti szokásokat: húsvét első napján reggel koccintanak a tojással, a gyermekek is, és az öregek is, s egy tojást tesznek be egy vödör vízbe, és abból meg kell mosdania mindenkinek. Majd elpanaszolja, hogy ma már másképp van. „Ezelőtt, amikor a nagyböjt odaért már húshagyatig, akkor hagytunk húst. Nem ettük meg soha a húst húsvét napjáig. Húsvét reggel édesanyám kelt fel, tett be egy verestojást a vízbe, keltett fel, mosdottunk meg, vettünk elő egy-egy tojást, törtük meg, s ettük meg, s azzal mentünk a misére. Mikor jöttünk az áldott miséről, akkor tette elő az oltottat, a sültet és galuskát, és ettünk.” De most nem így van, hiszen csupán szerdán és pénteken tartják a böjtöt, és a gyerekek húsvétot köszönteni sem járják már végig a házakat a faluban. „Bár egy gyermek, az sem jön, hogy jöjjön oda, hogy adjak én is bár egy tojáskát Isten nevében, de nem jönnek. Elhagyták, elkevélyedett a népség” – teszi hozzá Magdó néni, majd búcsúzik: megy vissza a házkörülieket elvégezni. Lepedus Péter
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek
2025. május 16., péntek

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé

A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé
2025. május 16., péntek

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik

George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik