Nem dőlnek már be a marosvásárhelyi városháza ígérgetéseinek a civil aktivisták, akik megelégelve a folyamatos ígérgetéseket, maguk kezdték el ismét gyártani a kétnyelvű utcanévtáblákat.
2017. február 02., 13:472017. február 02., 13:47
Megelégelték a marosvásárhelyi városházának a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében tett folyamatos ígérgetéseit a nyelvi jogokért küzdő civilek, akik néhány napja újraindították a kétnyelvű táblák gyártását. A Civil Elkötelezettség Mozgalomból (Cemo) kilépett Károly Ferenc elmondta: hiába különített el az önkormányzat tetemes összeget a költségvetésben, úgy érzik, a hivatal időhúzásra játszik, ezért saját maguk igyekeznek megoldást nyújtani.
A táblákat naponta 9 és 19 óra között a Kétnyelvű utcanévtáblákért Facebook-csoport oldaláról, illetve a civil aktivista Tompa Mihály (Govora) utca 4. szám alatti lakásán lehet megrendelni. Károly Ferenc rámutatott: két napja hirdették meg az akciót, és máris szép számmal gyűlnek a rendelések. A táblák 20 lejbe kerülnek. Az aktivista egyébként úgy véli: az, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom pereskedik a városházával egyrészt jó lépés, de bonyolult és hosszadalmas. „Mi is és ők is egyfajta nyomásgyakorlást folytatunk. Noha kiléptünk a szervezetből, messzemenően értékeljük a munkájukat, de sajnos a mi türelmünk rég elfogyott, és nem akarunk újból és újból a végtelen ködösítéseknek és ígérgetéseknek felülni” – fogalmazott Károly Ferenc.
Nemrég egyébként az önkormányzat – a Cemo sokadik felszólítására – azzal magyarázkodott, hogy 2016-ban több mint ötszáz egynyelvű utcanévtáblát cseréltek kétnyelvűre. Első hallásra a félezres szám valóban soknak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy csupán a város leghosszabb utcájában, a Dózsa Györgyben legalább száz tábla került ki, kiderül, hogy a hatóságok alig néhány utcában oldották meg a helyzetet. Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester tanácsadója megkeresésünkre cáfolta, hogy a városháza nem szeretné megoldani az ügyet, elmondása szerint a késlekedés a sikertelen versenytárgyalásnak tudható be. Hozzátette: tavaly, a helyhatósági választások előtt Brassai Zsombor akkori helyi RMDSZ-elnök kérésére ő maga intézkedett jó pár utca kétnyelvűsítéséről.
Károly Ferenc egyetértett azzal, hogy az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi rendőrségnek két évvel ezelőtt sikerült megfélemlítenie azokat, akik táblákat akartak rendelni, illetve szerelni házukra, mivel akkor 30 és 50 ezer lej közötti bírságot helyeztek kilátásba. Noha a büntetés elmaradt, akkor sokan levették magánházaikról a kétnyelvű feliratot. Pedig jogerős ítéletében a Maros megyei törvényszék is leszögezte, hogy nem számít reklámfeliratnak a kétnyelvű utcanévtábla, azok felszerelése pedig nem ütközik törvénybe.
Kincses Előd, a táblaperekben jártas marosvásárhelyi ügyvéd rámutatott: ha ennek ismeretében a rendőrfőnök újrakezdi a kétnyelvű utcanévtáblák elleni harcát, nem úszhatja meg büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, hisz egyértelmű, hogy – az indoklást idézve – inkompetens módon vagy rosszhiszeműen értelmezte a törvényt. A fenyegetések ellenére a rendőrség az elmúlt két évben senkit nem bírságolt meg azok közül, akik nem vették le vagy időközben visszaszerelték a táblát. A jogász szerint az ítélet alapján nyugodtan ki lehet függeszteni a kétnyelvű feliratokat. A közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, de nem rendelkezik külön az utcanevekről.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésükben kitértek arra, hogy a helyneveken nemcsak a településnevek értendők. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, mint ahogyan Dorin Florea polgármester próbálta kicselezni a jogszabályt, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
szóljon hozzá!