HIRDETÉS
A következő évek irányvonalát igyekeztek megrajzolni az immár Nagy-Britannia nélküli Európai Unió számára az EU állam- és kormányfői csütörtökön történelminek nevezett, Nagyszebenben tartott csúcsértekezletükön. Az egykori szász városban rendezett találkozó résztvevői Nagyszebeni nyilatkozat néven tízpontos dokumentumot fogadtak el az Unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikról. Ebben a tagállamok vezetői többek között hitet tesznek az egységes és „egyetlen” Európa és annak polgárainak megóvása mellett, ugyanakkor arra vállalkoznak, hogy közös megoldásokat keresnek a kontinens problémáira, megvédik a demokráciát és a jogállamiságot, tiszteletben tartják a méltányosság elvét.
Klaus Johannis államfő szerint a Nagyszebeni nyilatkozat arról szól, hogy az EU egységes, vezetői „tudják, mit akarnak, és hogyan akarják”.
„Megerősítjük abbéli meggyőződésünket, hogy egységesen fellépve erősebbek vagyunk ebben az egyre nyugtalanabb, kihívásokkal teli világban. Tudatában vagyunk annak, hogy vezetőként a mi felelősségünk, hogy Uniónk erősebbé váljon, a jövőnk pedig szebb legyen, ugyanakkor elismerjük más európai államok európai perspektíváját is. Éppen ezért ma egyhangúlag megállapodunk tíz olyan vállalásról, amelyek elő fogják segíteni azt, hogy megfeleljünk mindannak, ami ezzel a felelősséggel jár” – szerepel áll a Nagyszebeni nyilatkozatban.
A tízpontos dokumentum a következőkre vonatkozik: védelem, szolidaritás a nehéz időkben, közös megoldások iránti nyitottság, a demokrácia és a jogállam védelme, az eredményekre fektetett hangsúly a legfontosabb ügyekben, a méltányosság elvének tiszteletben tartása, az EU ambícióinak megfelelő eszközök használata, az eljövendő nemzedékek jövőjének védelme, illetve, hogy Európa felelősségteljes globális vezető lesz. „Kelettől nyugatig, északtól délig egy Európát fogunk védeni. Harminc évvel ezelőtt több millióan harcoltak a szabadságukért és az egységért, és lebontották a vasfüggönyt, amely évtizedekig megosztotta Európát. Nincs helye olyan megosztottságnak, amely a közös érdekünk ellen dolgozik” – nyomatékosítja a dokumentum.
A Nagyszebeni nyilatkozat aláírói szerint a jövőben is védeni fogják életmódunkat, a demokráciát és a jogállamiságot. „Soha nem fogjuk magától értetődőnek tekinteni az európai polgárok nehezen kivívott elidegeníthetetlen jogait és alapvető szabadságait. Meg fogjuk védeni a Szerződésekben foglalt közös értékeinket és elveinket” – hangsúlyozzák az EU állam- és kormányfői.
Egyébként a nagyszebeni polgármesteri hivatal előtti téren, a biztonsági kordonok mögött kizárólag az egykori városvezető, Klaus Johannis jelenlegi elnök szimpatizánsai voltak jelen az uniós csúcs munkálatai idején. Román és uniós zászlókkal felszerelve skandálták Johannis nevét, olykor az „Európa, Európa” rigmus is felcsendült. Az inkább idősebbekből álló tömeg politikai elfogultságát jelzi, hogy az Antena 3 hírtévé munkáját végző riporterét pfujolással próbálták megzavarni.
Az államfő igyekezett maximálisan kihasználni a helyzetet, a vörös szőnyegen történő bevonuláskor hosszasan nyilatkozott a sajtónak, s lelkesen üdvözölte a tér szélén szorongókat. Ezúttal sem maradt el az uniós csúcsok hagyományos momentuma, a tagállamok kormány-, illetve államfőinek „családi fotója”. Ezt követően a biztonságiak rémülete közepette Klaus Johannis a többi vezető kíséretében a szimpatizánsaihoz indult és mintegy tíz percen keresztül kézfogásokkal igyekezett meghálálni a rajongást. A jelenet Traian Băsescu egykori híres „tömegfürdőzésére” emlékeztetett. Nagy tapsot kapott Nagyszebenben Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is. Házigazdaként Johannis felhívást intézett minden uniós polgárhoz, hogy éljen szavazati jogával az EP-választásokon, ahol szerinte szó szerint Európa jövője dől el.
Ami az informális csúcs lényegét illeti, a Theresa May brit miniszterelnök távolmaradása miatt huszonhét fősre csökkent, uniós állami vezetők alkotta grémium által elfogadott, az EU jövőjét szép jelszavakban összefoglaló dokumentum egyelőre semmin sem változtat. Nyilván mindenki tisztában van azzal, hogy csak a május 26-i európai parlamenti (EP) megmérettetés után kialakuló politikai erőviszonyok, az EU intézményeinek élére kerülő új vezetők ismeretében lehet konkrét tervekről, intézkedésekről dönteni. Angela Merkel jelképes jelentőségűnek nevezte, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján, és a „nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az unió jövőjéről.
„A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta Szebenben a német kancellár. Emmanuel Macron közölte, az EU-nak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. A francia elnök szerint az Uniónak határai megvédésére, a schengeni övezet biztonságossá tételére is kiemelt figyelmet kell fordítania.
„Bevándorlásellenes vezetőket kell választanunk a bő két hét múlva esedékes EP-választásokon, hogy Európa képes legyen megvédeni önmagát és gyermekeink jövőjét” – ezt már Orbán Viktor mondta Nagyszebenben készített videofelvételen. A kormányfő hangsúlyozta, közös gondolkodásra gyűltek össze Európa jövőjéről, ám az emberek véleményének ismerete nélkül nem lehet egy ilyen beszélgetést lezárni, legfeljebb elkezdeni.
Az EU következő törvényhozási ciklusának stratégiai célkitűzéseit tartalmazó, szintén a szebeni csúcsértekezleten megvitatott dokumentum négy célkitűzése között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik.
Továbbra is stratégiai célkitűzésként számol a Nagyszebenben megvitatott új stratégiai menetrend a gazdaság erősítésével, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő „beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki. Az EU „zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, és az életminőség javítását említik. Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus, és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.
