2011. február 22., 09:572011. február 22., 09:57
Megszaporodott az elmúlt néhány héten a névváltoztatási igénylések száma Szatmárnémetiben – jelentette ki a Krónika kérdésére Ionel Torja, a helyi lakosság-nyilvántartó hivatal igazgatója. „Úgy gondolom, ez a magyarországi állampolgársági törvény egyik hozadéka lehet, ugyanis januárban és februárban 1-1 nevet változtattunk meg, de a napokban több kérvényt is leadtak, amelyek még elbírálás alatt vannak. Emellett a korábbi évekhez képest meglepően sok érdeklődő kereste fel az irodánkat” – részletezte az intézményvezető, aki szerint tegnap például 2 iratcsomót is regisztráltak. Tavaly 19, tavalyelőtt pedig 23 esetben változtattak nevet a szatmáriak. A legtöbb kérvényt, szám szerint 30-at, 2008-ban iktatták. A partiumi megyeközpontban vezeték- és keresztneveket is egyaránt változtatnak, és a lakosok rendszerint névfordítás miatt, valamint helyesírási hibák javításáért keresik fel a hivatalt.
Sepsiszentgyörgyön is megnőtt a kedv a románul anyakönyvezett személynevek magyarosítására. Fekete Réna helyi anyakönyvvezető a Krónikának elmondta, az elmúlt egy hónap alatt nyolcan kérték, hogy fordítsák magyarra a születésükkor románul bejegyzett utónevüket. Mint részletezte, korábban egy év alatt sem kérték ennyien a névmódosítást, így valószínűleg az egyszerűsített honosítási eljárás meghozta a sepsiszentgyörgyiek kedvét, hogy a hazai irataikban is az a magyar keresztnév szerepeljen, amelyet valójában használnak. A sepsiszentgyörgyi születésű kérelmezők 3-4 nap alatt megkapják a magyar utónévvel kiállított új születési bizonyítványt. Annak azonban, aki más településen született, két-három hetet kell várnia, amíg hivatalosan is módosítják az utónevét.
Székelyudvarhelyen is érezhetően megnőtt a névmagyarosítás iránt érdeklődők száma a könnyített honosítással egy időben, többen jelzik eközben, hogy szeretnék, ha hivatalos helyeken is magyarul írhatnák le az anyakönyvezésükkor elrománosított nevüket, viszont a részletes tájékoztatás után sokan mégsem élnek a lehetőséggel, a jelentkezők számottevő hányada ugyanis túlságosan hosszadalmasnak és költségesnek tartja a visszamagyarosítást. „Az ügyintézés elsőre egyszerűnek tűnik, csupán egy kétlejes okmánybélyeget kell vásárolnia az igénylőnek, valamint egy formanyomtatványt kell kitöltenie a polgármesteri hivatalban” – tudtuk meg Feleki Ildikótól, a székelyudvarhelyi anyakönyvi hivatal irodavezetőjétől. Hozzátette: valószínűleg azért nem nagy a tolongás e téren, mert a névcsere maga után vonja számos más irat kicserélését is, esetenként pedig a családban levő gyermekek dokumentumai helyett is újat kell kérni, ami viszont már nem olcsó mulatság. Székelyudvarhelyen tavaly hat, idén eddig egy személy igényelte nevének visszamagyarosítását.
Más okokból ugrott eközben a nagyváradi anyakönyvi hivatal forgalma az elmúlt másfél-két hónapban. Cristian Popescu, az intézmény irodavezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a magyar állampolgárság megszerzéséért nem fordultak sokan a hivatalhoz névmagyarítás céljából, annál többen kérték ki felmenőik házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatát – ezekre a dokumentumokra ugyanis szükség van a könnyített honosítás kérvényezésekor a magyar származás bizonyítására. Cristian Popescu egyébként a váradiak türelmét kéri a magyar honosításhoz szükséges iratok kikérésekor, mert, mint mondja, a hivatalt nagyon leterheli a megnövekedett igény. Általában egy nap alatt minden kért okiratot kiállítanak, de csak akkor, ha a kérvényező pontos adatokkal rendelkezik a házasság vagy halál idejéről – nyomatékosított az irodavezető.
Nem észlelhető lényegi különbség eközben január óta a csíkszeredai anyakönyvi hivatalban. Az intézmény illetékese a Krónikának elmondta, kéthavonta átlagosan 15–22 igénylést nyújtanak be hozzájuk, amelyeket 1-2 héten belül jóvá is hagy az anyakönyvi hivatal.
„Nem tapasztalható az ügyfelek számának növekedése a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségére” – jelentette ki a Krónika kérdésére Geréd Mária, a gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatal munkatársa is. Mint hangsúlyozta, idén mindössze két személy kérvényezett névkiigazítást. Megtudtuk, a gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatalt évente átlagosan négy-öt személy keresi fel, hogy a különféle anyakönyvi kivonatokban románul írt nevét a magyar változatra cseréljék. Geréd Mária azt is elmondta, hogy nyáron várhatóan megnövekszik a névkiigazítást kérvényezők száma, hiszen elsősorban a Magyarországon munkavállalási engedéllyel tartózkodóknak érdeke, hogy irataikban magyar név szerepeljen.
A nagykárolyi önkormányzat anyakönyvezési hivatalában nem szaporodott jelentősen az utóbbi időben a magyarosítási kérelmek száma. „Idén egyetlen kérvény sem érkezett, tavaly is csak kettő-három. Nagyrészt a keresztneveket kívánják módosítani, illetve a vezetéknevek elírásait akarják kijavíttatni. A kérvényezők egy hónapon belül új anyakönyvi kivonatot kapnak, amelyet aztán minden hivatalos okiratukhoz mellékelniük kell” – részletezte lapunk kérdésére Bogdan Andrea anyakönyvvezető. A hivatalnok szerint a nagykárolyiak a leggyakrabban románosított keresztneveket magyaríttatnak, vagy éppen németesíttetnek azok a svábok, akik Németországban kívánnak munkát vállalni, mert a sváb nevek a román okiratokban rendszerint szintén helyesírási hibákkal szerepelnek. Így lett az Alexandruból Alexander vagy Sándor, de olyan esettel is találkoztak már, amikor a magyar nevet románosították.
Senki sem kérte eközben keresztneve magyarosítását Kolozsváron. Maria Munthiu, a kolozsvári lakosság-nyilvántartó és anyakönyvi hivatal vezetője a Krónikának elmondta, bár január óta mintegy harminc kincses városi állandó lakhellyel rendelkező személy változtatta meg a nevét, senki sem azért tette, mert magyarosítani szerette volna azt. Hozzáfűzte, a leggyakoribb indok a névváltoztatásra a válás, ilyenkor az elvált nők általában lánykori nevüket kérik vissza, mások pedig azért változtatják meg nevüket, mert túl sok a keresztnevük, és egyszerűsíteni szeretnék nevüket.
| Név-visszamagyarosításkor mindössze azokat a most érvényes dokumentumokat kell kicserélni, amelyekkel a kérvényező igazolja magát – magyarázta el a Krónikának Cristian Popescu, a nagyváradi anyakönyvi hivatal irodavezetője. Megtudtuk: a névmagyarítás nem egyenlő a névváltoztatással, előbbinek ugyanis saját, könnyített procedúrája van, amit egy 2003-as kormányrendelet szabályoz. Keresztnevet magyarra fordíttatni – például Ioant Jánosra – egyébként nem bonyolult és nem is drága folyamat: a bélyegilleték mindössze 2 lejbe kerül, azonban a személyi igazolvány, születési és házassági anyakönyvi kivonat, jogosítvány, forgalmi kicserélése már ennél jóval nagyobb költséget von maga után. Azonban azokat a dokumentumokat, amelyek nem igazolványok, hanem múltbeli történést bizonyítanak, mint amilyen az egyetemi vagy érettségi diploma, nem kell átíratni. A névmagyarítás ugyanis egy meghatározott dátumtól kezdve érvényes, erről pedig a kérvényező külön igazolást kap. Ezt kell csatolni azokhoz az okmányokhoz, amelyekben a régi név szerepel – például az oklevelekhez, illetve a gyerek okleveleihez, amelyekben a szülő régi neve szerepel. Ha valaki románosított családnevét szeretné magyarosítani – például Popot Pappra fordítani –, első útja egy hivatalos fordítóhoz kell hogy vezessen, családneveket tartalmazó román–magyar névjegyzéke ugyanis a keresztnevekkel ellentétben nincs az anyakönyvi hivatalnak – magyarázta Popescu. Hozzátette: a kormányrendelet egyébként azért született, mert a 90-es évek elején vagy azelőtt diszszidált magyar nemzetiségű román állampolgárok többsége már magyar nevén került bejegyzésre a különböző magyarországi hivatalokban, emiatt azonban itthon nem tudta igazolni magát. Még több bonyodalmat okozott a -né asszonynévképző használata, ami miatt a polgár eredeti neve teljesen eltűnt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A rendkívüli helyzeteket kezelő megyei koordinációs bizottság is összeült, miután kiderült: a vízügyi vállalat több tucatnyi településen, Kolozsvár egyes részein, a Szamosújvár és Dés felé vezető vonalon, illetve a Mezőség egy részén elzárja a csapokat.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Látogatottsági adatok