Egyelőre kérdéses a magyar nyelvű önkitöltés a jövő évi népszámláláson, a tesztelés csak románul zajlik

Kérdéses, hogy használhatják-e a kétnyelvű kisegítőeszközt a kérdezőbiztosok a 2022-es népszámlálás jövő héten kezdődő tesztidőszakában, ezt ugyanis egyelőre még jóvá sem hagyta a Központi Népszámlálási Bizottság – mondta el a Krónikának Horváth István. A szociológus – aki a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetőjeként vesz részt a cenzust előkészítő egyik albizottságban – elmondta:

a napokban utazik Bukarestbe azzal a céllal, hogy elfogadtassák a döntéshozó testülettel a magyarlakta területeken dolgozó kérdezőbiztosoknak szánt kétnyelvű kisegítő eszközt, a mintakérdőívet (chestionar martor).

Ennek alapján ezek a kérdezőbiztosok a románul nem értők, magyarul válaszolni akarók számára magyarul is fel tudják tenni kérdéseiket, magyar nyelvű kérdőív ugyanis nem lesz a jövőre először nagyrészt digitálisan zajló összeíráson.

Hivatalos: népszámlálás lesz jövőre Romániában

Megjelent a szerdai Hivatalos Közlönyben a 2021-es népszámlálásra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet, amelyet február 4-én fogadott el az Orban-kabinet.

„Kérdéses, el tudjuk-e érni, hogy a digitális verzióba bevigyék a magyar nyelvet, vagy ezt csak a konkrét lekérdezésnél fogják használni” – mondta lapunknak Horváth István, aki szerint egyedül a kétnyelvű kisegítő eszközt garantálja a törvény.

Kifejtette, a kérdőív magyar verziója nem önmagában élő kérdőív, csak kisegítő eszközként használják a kérdezőbiztosok,

hogy legyen a román nyelvű kérdéseknek hivatalos fordítása. De a válaszokat román kérdőívbe írják majd be román nyelven, ahogy 2011-ben is.

Hasonló kezdeményezés a 2011-es népszámláláskor is volt, akkor épp a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet juttatta el a magyarlakta régiókba a kétnyelvű segédeszközt, azt azonban már nem tudták nyomon követni, hogy hol és mennyit használták.

– mondta Horváth István. A szociológus szerint a napokban szeretnék tisztázni, hogy az online verzióba be lehet-e vinni a magyar változatot, ugyanis ez volna a fontosabb.
Ugyanis megoldható lenne a magyar interface – véli a szociológus –, aki szerint a románon kívül még angol nyelven zajlik a cenzus, utóbbit a Romániában élő külföldiek esetében alkalmazzák.

Horváth István rámutatott: a magyar nyelvű online változat nem kellene fenn­akadást okozzon az adatok összeírásában, ugyanis a kérdések zöménél csak meg kell jelölni a helyes választ.

– magyarázta. A társadalomkutató szerint ebbe döntéshozó testületként a Központi Népszámlálási Bizottságnak is bele kell egyeznie, miután megvan a végső kérdőív. A kétnyelvű munkaeszközt egyébként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) terjeszti fel a bizottsághoz, melyet az RMDSZ-es Laczikó Enikő államtitkár irányít.

Hogy a kétnyelvű segédeszközt a március 10-én kezdődő próbanépszámláláson is használhatják-e majd a kérdezőbiztosok, még kérdéses, Horváth István szerint épp ezért lenne fontos a mielőbbi elfogadtatása. Elmondta,

a járvány és a kormányalakítás miatt nagyon elhúzódott a cenzus előkészítése, a bizottság gyakorlatilag az összeírás 2022-re történő halasztása óta nem is ülésezett.

Ráadásul a próbanépszámlálás után – az itt szerzett tapasztalatok függvényében – még változhat a kérdőív, és csak a végleges verzió alapján készül majd a magyar fordítás.
Horváth István egyébként azon albizottság tagja, ahol a kisebbségi kategóriák meghatározása, a nyelvi és etnikai kategóriatáblázat összeállítása zajlik. Elmondta: ebben minden kisebbséget felsorolnak, és

a székely nem lesz külön kategória a magyarhoz viszonyítva – mint 2011-ben –, hanem alkategóriaként jelenik meg.

„A részletes kimutatásban feltüntethetik, hogy hányan vallották magukat székelynek, de a nagy kimutatásban a székely a magyar kategória részeként fog megjelenni, és nem külön” – magyarázta lapunknak a társadalomkutató. Hasonló módon a magukat svábnak és szásznak valló személyek is a német egy alkategóriájaként jelennek meg.

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) bejelentése szerint a jövő héten kezdődő próbanépszámlálás 50 ezer lakos bevonásával zajlik a jövő évi hivatalos cenzus előkészítéseként. Az INS által kiválasztott háztartások lakóinak – függetlenül attól, hogy román állampolgárok-e, vagy sem –

március 10–16. között lesz lehetőségük arra, hogy adataikat önállóan töltsék ki az internetes kérdőíven. Az önkitöltés módszerét első alkalommal alkalmazzák a romániai népszámlálások történetében.

Az INS szerint a – számítógépen, okostelefonon vagy táblagépen is használható – módszer előnyei közé tartozik, hogy csökkenti a fertőzésveszélyt a koronavírus-járvány közepette, mindenki maga gondoskodhat az összeírt adatok hitelességéről, az adatrögzítésre pedig mindenki a számára alkalmas időpontban szakíthat időt. Azokat, akik az önkitöltést nem tudják elvégezni, március 22–31. között személyesen is felkeresik a kérdezőbiztosok, de előtte a helyi szinten felállított összeírópontokon is jelentkezhetnek, ahol segítenek nekik az online kitöltésben.

Márciusban tartják a próbanépszámlálást, egyelőre nincs magyar regisztrációs oldal

Ötvenezer lakos bevonásával tartanak próbanépszámlálást márciusban Romániában a jövő évi hivatalos népszámlálás előkészítéseként – közölte szerdán a statisztikai hivatal (INS).

Az RMDSZ javaslatai alapján a tavaly ősszel véglegesített népszámlálási törvénybe bekerült, hogy az útmutatókat és kérdőíveket a kisebbségek nyelvén is elérhetővé teszik. A szövetség politikusait ebben a folyamatban segítő Barna Gergő szociológus a Krónikának elmondta: a március 10-én rajtoló próbanépszámláláson

az 50 ezer háztartás véletlenül lesz kiválasztva, a próbanépszámlálási pontok pedig minden egyes megyében a megyeközpontban, illetve egy közeli faluban lesznek.

Kolozs megyéből például mintegy 1200 háztartás kerül be a mintába, melyhez az ország valamennyi megyéjéből kiválasztanak válaszadókat.

Mint a szociológus elmagyarázta, a próbanépszámlálás első lépése, hogy a kiválasztott háztartások kapnak egy szórólapot, felhívást, hogy vegyenek részt a tesztelésben. Ezen rajta lesz a honlapcím, amelyen az önkitöltés történik majd, ehhez előzetes regisztráció szükséges. Néhány alapadat kitöltése után a válaszadó e-mail-címére elküldik a belépési kódot, amivel majd ki lehet tölteni az online kérdőíveket.

Az önkitöltés március 10–16. között zajlik, majd 17–22. között ellenőrzik le az illetékesek, hogy kit kell majd hagyományos módon felkeresnie a kérdezőbiztosnak.

Akik bármilyen oknál fogva nem küldték el online a válaszaikat, azokat személyes lekérdezi. Annyi a változás, hogy az előző cenzusoktól eltérően a kérdőív nem papír alapú lesz, hanem táblagéppel történik, fejtette ki lapunknak Barna Gergő.

„A próbanépszámlálásnak az a célja, hogy kipróbálja, azaz tesztelje az eszközöket, alapvetően a kérdőíveket, de azt is fogják követni, hogy mekkora arányban töltik ki ezeket online az emberek, és ki az, akit személyesen kell megkeresni. Az is fontos, hogy maga az adatbázis jól működik-e, de a fő szempont, hogy a kérdőívek mennyi idő alatt, hogyan tölthetők ki, nincs-e bennük hiba” – tette hozzá. A szociológus szerint emiatt lenne fontos a magyar nyelvű változat kipróbálása is.

– mutatott rá a társadalomkutató, azon reményének adva hangot, hogy a magyar változatnak is lesz majd egyfajta próbája. Erre bőven lenne még idő, hiszen a hivatalos népszámlás várhatóan egy év múlva, 2022 márciusában kezdődik.

„Ennek a népszámlálásnak elég nagy a tétje” – mutatott rá Barna Gergő, hiszen országos felmérés és kötelező a válaszadás, mindenkit meg fognak keresni. A kérdőívnek három része lesz, egyik a lakásra, másik a háztartásra vonatkozik, utóbbin belül személyi kérdőívek is lesznek. Előbbi kettőből egyet-egyet kell kitölteni, utóbbiból annyit, ahányan az illető háztartásban élnek.

– értékelt Barna Gergő. Ezért arra biztatja azokat, akik bekerülnek a próbanépszámlás mintájába, hogy próbálják meg online kitölteni a kérdőíveket. Ez egy személy esetében tíz percet vesz igénybe, egy négytagú családnál 40–50 percet, annak függvényében, hogy milyen digitális készségekkel rendelkezik a válaszadó. Alapvető, a háztartás összetételére, az elsődleges rokonsági viszonyokra, születési évre, állandó lakhelyre, tartózkodási lakhelyre vonatkozó információkat kérnek.

Iskolázottságra, foglalkozásra vonatkozó kérdések is lesznek, és ott lesznek az etnokulturális, azaz az etnikumra, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdések is. Az összeírás a rezidens lakosságra vonatkozik, azokra, akik az előző 12 hónapban Romániában éltek, függetlenül az állampolgárságuktól” – mondta Barna Gergő, hozzátéve, az életvitelszerűen külföldön élőket így nem érinti a cenzus.

Népszámlálás: hitelesebb adatokat kaphatunk az erdélyi magyarságról

Valószínűleg többen és könnyebben fogják majd vállalni etnikai hovatartozásukat a jövő évi népszámláláson a kisebbségek számára kedvező számos módosításnak köszönhetően – összegzett a Krónikának Barna Gergő szociológus. Az eddigiektől eltérően 2021-ben három szakaszban zajló cenzus próbáj&a