Egy kis rásegítéstől az életveszélyes öngyógyításig: rohamosan hízik az étrend-kiegészítők piaca Romániában

Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke a minap egy gyógyszeripari konferencián közölte, egyeztetések zajlanak az egészségügyi minisztériummal, hogy szigorítsák valamilyen formában a táplálék-kiegészítők romániai piacát, mert „sajnálatos, hogy a lakosság ennyi pénzt költ vitatott hatású, kevés haszonnal járó dolgokra”. Az eseményen Dan Zaharescu, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai egyesületének vezetője elmondta: becslések szerint az étrend-kiegészítők piaca elérte a vényköteles, illetve recept nélkül kapható gyógyszerekét együttvéve, évente 1,3–1,4 milliárd eurósra tehető.

Chiriţoiu az általa vezetett intézmény tavaly készült kutatásának eredményei alapján kijelentette, jelentős növekedés tapasztalható a táplálék-kiegészítők terén. „Az általam levont tanulság, hogy erőteljesebb szabályozásra vagy hatásellenőrzésre lenne szükség.

– nyilatkozta a Versenytanács elnöke.

Egyébként valamennyire jelenleg is, uniós szinten is szabályozzák a táplálék-kiegészítők gyártását-forgalmazását. Az EU hivatalos leírása szerint az étrend-kiegészítőt gyártó, forgalmazó, illetve importáló cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy termékeik megfeleljenek az uniós szabályozásnak, illetve az általános élelmiszer-címkézési szabályoknak.

Fel kell tüntetni rajtuk a termék ajánlott napi fogyasztási mennyiségét; figyelmeztetést, hogy a fogyasztó ne vegyen be az ajánlott napi adagnál többet; nyilatkozatot arról, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott táplálkozást; figyelmeztetést arra, hogy a termékeket kisgyermekektől elzárva kell tárolni.

Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy más táplálkozási, illetve élettani hatással bíró anyagokat. Az emberek az étrend-kiegészítőkkel pótolni kívánják szervezetükben a hiányzó tápanyagokat, gondoskodni szeretnének arról, hogy bizonyos tápanyagokból elegendő mennyiséghez jussanak, vagy bizonyos élettani funkciók javítására törekednek.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint az étrend-kiegészítők lehetnek vitaminok, ásványi anyagok, növényi hatóanyagok, vagy mindezek keverékei. A magyarországi intézmény szakemberei hangsúlyozzák: egészséges felnőtt számára a megfelelően összeállított, kiegyensúlyozott étrend és életmód elegendő ahhoz, hogy fedezze a szükséges fehérje, zsír és szénhidrát mennyiségét. Ez a legtöbb vitaminra és ásványi anyagra is igaz, azonban akadnak kivételek, mint például a D-vitamin, amihez a szervezet az őszi-téli hónapokban szinte csakis valamilyen étrend-kiegészítő útján tud megfelelő mennyiségben hozzájutni.

Az ilyen esetektől eltekintve az étrend-kiegészítők szedése nem létszükséglet – azonban vannak olyan speciális diéták vagy életmódok (pl.: stresszes életmód, folyamatos éjszakázás, nehéz fizikai munka stb.), amikor az étrend-kiegészítők erősen hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez.

A kiegészítők szedése megfontolandó várandós vagy szoptató nők esetén;
diagnosztizált tápanyaghiányos állapotokban (pl.: vashiány); táplálkozási zavar esetén; gyomor bypassműtétjét követően; vékony- vagy vastagbél sztómát viselőknek; olyan étrendek esetén, amelyek során bizonyos tápanyagokat mellőznek.

Ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ a lehetséges negatívumokra is figyelmeztet. Ilyenek a lehetséges kölcsönhatások: a szedett táplálék-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek más ételekkel, egymással, illetve a szedett gyógyszerekkel is. A kölcsönhatások eredményeképpen a két hatóanyag erősítheti vagy gyengítheti egymás hatását, de előfordulhat, hogy együttesen más, nem várt mellékhatáshoz vezetnek.

Magas dózis esetén toxikussá válhatnak: az étrendkiegészítőkben található vitaminok, ásványi anyagok és növényi hatóanyagok esetén van egy mennyiség, amely fölött a hatóanyag az egészségre káros, mérgező lehet. Emellett bizonyos étrendkiegészítők akár a javasolt dózis mellett is kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak (például emésztési zavarok, allergiás tünetek).

mivel az étrendkiegészítők nem állnak olyan szigorú szabályozás alatt, mint a gyógyszerek, sok esetben megkérdőjelezhető lehet a hatóanyagtartalmuk és minőségük. Előfordul, hogy bizonyos készítmények egyenesen más hatóanyagot tartalmaznak, vagy nem olyan mennyiségben, mint a ráírt mennyiség – hívja fel a figyelmet az egészségügyi intézmény.

Ezért érdemes gyógyszernek minősített táplálék-kiegészítőket vásárolni, mivel ezek ugyanolyan bevizsgáláson mennek át a forgalomba hozataluk előtt, mint a gyógyszerek.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is tudnivalókat közöl honlapján az étrend-kiegészítőkről. Az anyaországi szakemberek hangsúlyozzák: napjainkban egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, így az élelmiszerek között ez a kategória egy folyamatosan bővülő termékcsoportot jelent.

„Tapasztalataink alapján a lakosság tájékozottsága ennek ellenére nem megfelelő a témában, sokan ugyanis nincsenek tisztában az étrend-kiegészítők funkciójával és hajlamosak összekeverni azokat a gyógyszerkészítményekkel. A termékcsoporttal kapcsolatos tájékozatlansághoz nagymértékben hozzájárulhatnak a sok esetben félrevezető reklámok is. Annak ellenére, hogy a jelölésre vonatkozó szabályokat a reklámozás során is be kell tartani,

– figyelmeztetnek az intézmény szakemberei.

A fentiekből kihámozható, „hol van a kutya elásva”, melyek az étrend-kiegészítők világának legnagyobb csapdái. Mivel nem esnek át szigorú ellenőrzéseken, nem tudni, pontosan mit tartalmaznak, mennyire hatékonyak – ám közben az agresszív reklámkampányokban ilyen és olyan bajt biztosan gyógyító termékként „adják el”. Közben kihasználják az emberek közismert orvos- és intézményfóbiáját is, hiszen semmiféle vizsgálat, szakembervélemény, recept nem kell, csupán el kell fáradni a legközelebbi patikába-boltba, vagy akár online is meg lehet rendelni a „csodaorvosságot”.

A Fanatik.ro portál összeállításában román orvosok is felhívják a figyelmet az ellenőrizetlen, túlzott étrend-kiegészítő-fogyasztás csapdáira, veszélyeire. Ezek csomagolása megtévesztően hasonlít a gyógyszerekére, hogy az emberek azt higgyék, ugyanaz a hatásuk. Egészségügyi hatásuk alapból vitatott, nem ismert, mivel nem mennek át sokéves teszteken, ellenőrzéseken, mint a valódi orvosságok.

Súlyos probléma, hogy az emberek bizonyos sejtésekre alapozva, vagy a „szomszéd” tanácsára kezdenek szedni valamit, miközben nagy valószínűséggel rossz a hasraütéses „diagnózis”, hiszen nem vizsgálatok alapján, kezelőorvos állapította meg. Pedig még a vitaminok felesleges túlszedése is egyfajta méreg a test számára.

Mivel az étrend-kiegészítőket csupán egy saját felelősségű nyilatkozattal kell bejelenteni forgalmazás előtt, a laza szabályozások láttán egy-egy gyártó azt is megengedi magának, hogy a leírásban fel nem tüntetett, akár gyógyszernek minősülő hatóanyaggal is „feltuningolja” készítményét. Az efféle visszaélések áldozatai egyes élsportolók is, akiknek étrend-kiegészítők révén jutott szervezetükbe tiltott, a terméken fel nem tüntetett hatóanyag.

Szakemberek szerint rendkívül aggasztó, hogy a reklámok jelentős hányada étrend-kiegészítőkről szól: az inkább marketingre, mint a valódi orvoslásra épülő ágazat egyre inkább elhiteti az emberekkel, hogy képesek az öngyógyításra. Ennek pedig súlyos következményei vannak, hiszen az egészségügyi vizsgálatok, a háziorvos, szakorvos, kezelőorvos mellőzése azt eredményezi, hogy egy-egy komolyabb betegséget már csak előrehaladott stádiumban tudnak felfedezni a valódi szakemberek.

Tehát ami a legfontosabb: a táplálék-kiegészítők nem pótolják a változatos étrendet, amelyet ettől függetlenül tartani kell, szedésük pedig csakis a kezelőorvos javaslatára ajánlott. Másként legjobb esetben felesleges pénzkidobás, de az egészségre is veszélyes lehet.

Tévelygés gyógyszerek, étrend-kiegészítők között: a piac szabályozását javasolja a Versenytanács

A vény nélkül kapható gyógyszerek és az áruházakban és interneten is hozzáférhető étrend-kiegészítők romániai forgalmazását szabályozná a Versenytanács.