Fotó: Pexels.com
A romániai lakosság évente 1,3–1,4 milliárd eurót költ étrend-kiegészítőkre, immár nagyjából annyit, mint a vényköteles vagy anélkül is kapható gyógyszerekre összesen. Az élelmiszernek minősülő, ám a rendkívül agresszíven nyomatott reklámokban „mindenre is” jó csodaorvosságokként bemutatott készítmények rohamos, ellenőrizhetetlen terjedése miatt egyre nagyobb az aggodalom orvosberkekben. Bár a táplálék-kiegészítők bizonyos esetekben hasznosak lehetnek, túlnyomórészt feleslegesek, mértéktelen és célszerűtlen fogyasztásuk árthat az egészségnek, de ami a legveszélyesebb: elhiteti az emberekkel, hogy egyedül is képesek gyógyítani magukat.
2023. június 04., 18:422023. június 04., 18:42
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke a minap egy gyógyszeripari konferencián közölte, egyeztetések zajlanak az egészségügyi minisztériummal, hogy szigorítsák valamilyen formában a táplálék-kiegészítők romániai piacát, mert „sajnálatos, hogy a lakosság ennyi pénzt költ vitatott hatású, kevés haszonnal járó dolgokra”. Az eseményen Dan Zaharescu, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai egyesületének vezetője elmondta: becslések szerint az étrend-kiegészítők piaca elérte a vényköteles, illetve recept nélkül kapható gyógyszerekét együttvéve, évente 1,3–1,4 milliárd eurósra tehető.
Chiriţoiu az általa vezetett intézmény tavaly készült kutatásának eredményei alapján kijelentette, jelentős növekedés tapasztalható a táplálék-kiegészítők terén. „Az általam levont tanulság, hogy erőteljesebb szabályozásra vagy hatásellenőrzésre lenne szükség.
– nyilatkozta a Versenytanács elnöke.
Egyébként valamennyire jelenleg is, uniós szinten is szabályozzák a táplálék-kiegészítők gyártását-forgalmazását. Az EU hivatalos leírása szerint az étrend-kiegészítőt gyártó, forgalmazó, illetve importáló cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy termékeik megfeleljenek az uniós szabályozásnak, illetve az általános élelmiszer-címkézési szabályoknak.
Fotó: Veres Nándor
Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy más táplálkozási, illetve élettani hatással bíró anyagokat. Az emberek az étrend-kiegészítőkkel pótolni kívánják szervezetükben a hiányzó tápanyagokat, gondoskodni szeretnének arról, hogy bizonyos tápanyagokból elegendő mennyiséghez jussanak, vagy bizonyos élettani funkciók javítására törekednek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint az étrend-kiegészítők lehetnek vitaminok, ásványi anyagok, növényi hatóanyagok, vagy mindezek keverékei. A magyarországi intézmény szakemberei hangsúlyozzák: egészséges felnőtt számára a megfelelően összeállított, kiegyensúlyozott étrend és életmód elegendő ahhoz, hogy fedezze a szükséges fehérje, zsír és szénhidrát mennyiségét. Ez a legtöbb vitaminra és ásványi anyagra is igaz, azonban akadnak kivételek, mint például a D-vitamin, amihez a szervezet az őszi-téli hónapokban szinte csakis valamilyen étrend-kiegészítő útján tud megfelelő mennyiségben hozzájutni.
A kiegészítők szedése megfontolandó várandós vagy szoptató nők esetén;
diagnosztizált tápanyaghiányos állapotokban (pl.: vashiány); táplálkozási zavar esetén; gyomor bypassműtétjét követően; vékony- vagy vastagbél sztómát viselőknek; olyan étrendek esetén, amelyek során bizonyos tápanyagokat mellőznek.
Ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ a lehetséges negatívumokra is figyelmeztet. Ilyenek a lehetséges kölcsönhatások: a szedett táplálék-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek más ételekkel, egymással, illetve a szedett gyógyszerekkel is. A kölcsönhatások eredményeképpen a két hatóanyag erősítheti vagy gyengítheti egymás hatását, de előfordulhat, hogy együttesen más, nem várt mellékhatáshoz vezetnek.
Magas dózis esetén toxikussá válhatnak: az étrendkiegészítőkben található vitaminok, ásványi anyagok és növényi hatóanyagok esetén van egy mennyiség, amely fölött a hatóanyag az egészségre káros, mérgező lehet. Emellett bizonyos étrendkiegészítők akár a javasolt dózis mellett is kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak (például emésztési zavarok, allergiás tünetek).
mivel az étrendkiegészítők nem állnak olyan szigorú szabályozás alatt, mint a gyógyszerek, sok esetben megkérdőjelezhető lehet a hatóanyagtartalmuk és minőségük. Előfordul, hogy bizonyos készítmények egyenesen más hatóanyagot tartalmaznak, vagy nem olyan mennyiségben, mint a ráírt mennyiség – hívja fel a figyelmet az egészségügyi intézmény.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is tudnivalókat közöl honlapján az étrend-kiegészítőkről. Az anyaországi szakemberek hangsúlyozzák: napjainkban egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, így az élelmiszerek között ez a kategória egy folyamatosan bővülő termékcsoportot jelent.
Fotó: Veres Nándor
„Tapasztalataink alapján a lakosság tájékozottsága ennek ellenére nem megfelelő a témában, sokan ugyanis nincsenek tisztában az étrend-kiegészítők funkciójával és hajlamosak összekeverni azokat a gyógyszerkészítményekkel. A termékcsoporttal kapcsolatos tájékozatlansághoz nagymértékben hozzájárulhatnak a sok esetben félrevezető reklámok is. Annak ellenére, hogy a jelölésre vonatkozó szabályokat a reklámozás során is be kell tartani,
– figyelmeztetnek az intézmény szakemberei.
A fentiekből kihámozható, „hol van a kutya elásva”, melyek az étrend-kiegészítők világának legnagyobb csapdái. Mivel nem esnek át szigorú ellenőrzéseken, nem tudni, pontosan mit tartalmaznak, mennyire hatékonyak – ám közben az agresszív reklámkampányokban ilyen és olyan bajt biztosan gyógyító termékként „adják el”. Közben kihasználják az emberek közismert orvos- és intézményfóbiáját is, hiszen semmiféle vizsgálat, szakembervélemény, recept nem kell, csupán el kell fáradni a legközelebbi patikába-boltba, vagy akár online is meg lehet rendelni a „csodaorvosságot”.
A Fanatik.ro portál összeállításában román orvosok is felhívják a figyelmet az ellenőrizetlen, túlzott étrend-kiegészítő-fogyasztás csapdáira, veszélyeire. Ezek csomagolása megtévesztően hasonlít a gyógyszerekére, hogy az emberek azt higgyék, ugyanaz a hatásuk. Egészségügyi hatásuk alapból vitatott, nem ismert, mivel nem mennek át sokéves teszteken, ellenőrzéseken, mint a valódi orvosságok.
Mivel az étrend-kiegészítőket csupán egy saját felelősségű nyilatkozattal kell bejelenteni forgalmazás előtt, a laza szabályozások láttán egy-egy gyártó azt is megengedi magának, hogy a leírásban fel nem tüntetett, akár gyógyszernek minősülő hatóanyaggal is „feltuningolja” készítményét. Az efféle visszaélések áldozatai egyes élsportolók is, akiknek étrend-kiegészítők révén jutott szervezetükbe tiltott, a terméken fel nem tüntetett hatóanyag.
Szakemberek szerint rendkívül aggasztó, hogy a reklámok jelentős hányada étrend-kiegészítőkről szól: az inkább marketingre, mint a valódi orvoslásra épülő ágazat egyre inkább elhiteti az emberekkel, hogy képesek az öngyógyításra. Ennek pedig súlyos következményei vannak, hiszen az egészségügyi vizsgálatok, a háziorvos, szakorvos, kezelőorvos mellőzése azt eredményezi, hogy egy-egy komolyabb betegséget már csak előrehaladott stádiumban tudnak felfedezni a valódi szakemberek.
Tehát ami a legfontosabb: a táplálék-kiegészítők nem pótolják a változatos étrendet, amelyet ettől függetlenül tartani kell, szedésük pedig csakis a kezelőorvos javaslatára ajánlott. Másként legjobb esetben felesleges pénzkidobás, de az egészségre is veszélyes lehet.
A vény nélkül kapható gyógyszerek és az áruházakban és interneten is hozzáférhető étrend-kiegészítők romániai forgalmazását szabályozná a Versenytanács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!