Tervek és valóság. A beígértnél jóval kevesebb autópálya-szakaszt adnak át idén Romániában
Fotó: Haáz Vince
Immár bebizonyosodott, hogy jócskán elszaladt a ló azokkal, akik a tavalyi kiváló autópálya-építési lendület láttán idénre még eszméletlenebb sztrádavágtát vártak-ígértek: akár 100 kilométerrel kevesebb gyorsforgalmi készülhet el 2025-ben, mint amit a volt közlekedési miniszter hangoztatott még februárban is. A már átadott 55 kilométer után a legjobb esetben még 130 km autópályával és gyorsforgalmival gazdagodhatunk év végéig, ami nem csekély, viszont a beígért 250-től jócskán elmarad. A még idén valóban várható avatásokból Erdélynek csak szerényen jut.
2025. augusztus 05., 19:012025. augusztus 05., 19:01
Évközi közúti felülvizsgálat: túlságosan optimisták voltunk – írja a romániai közlekedési nagyberuházásokat, autópálya-építéseket figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület. Az évek óta alapos elemzésekkel szolgáló, mérvadó véleményeket megfogalmazó civil szakemberek legfrissebb összefoglalójukban kiemelik, a valóság ismét bebizonyítja, hogy messze nem pesszimisták, ahogyan egyesek próbálják beállítani – és itt az általuk rendszeresen kritizált politikusokra, hatósági vezetőkre gondolnak.
egyetlen autópálya-szakasz sem nyílt meg az előrejelzésünket megelőzően, és szinte mindegyik (nagyon) messze elmarad a január 7-i becsléseinkhez képest – írják Facebook-bejegyzésükben.
Amint arról január elején a Krónika is beszámolt, alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtettek – az új év elején. Amikor is a Pro Infrastruktúra összefoglalta, milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számoltak idénre nézve, nem feledve, hogy tavaly az álomszerű kategóriába sorolt sztrádakilátások teljesültek.
Mint ismeretes, tavaly abszolút rekordot jelentő 194,77 kilométernyi autópályát és autóutat (DEx) adtak át Romániában, amivel 1269,87 km-re nőtt a gyorsforgalmi közlekedést biztosító aszfaltcsíkhossz. A civil szakembereket tömörítő szervezet január elején kiemelte: 2025-ben Romániának 157 kilométernyi autópályája és gyorsforgalmi útja lesz, amelyet biztosan megnyitnak a forgalom előtt – ennyi átadandó kilométert még sohasem lehetett biztosra venni év elején.
Ugyanakkor normális körülmények között jó esély volt arra is, hogy sorozatban második évben megközelítsük, sőt átlépjük a 200 kilométeres határt. „De ha hihetetlen módon ismét annyira szerencsés lesz a bolygók együttállása, mint 2024-ben, akkor a szuperoptimista forgatókönyv szerint 243 km, a csodák csodája pedig 280 km átadott sztrádát jelent” – írták hét hónappal ezelőtt.
Ez több, mint a minimális elvárás, viszont számottevően kevesebb annál, mint amit – kedvező időjárás mellett – össze tudna hozni az önmagukat felülmúló kivitelezők és a bürokráciát gyorsan letudó állam párosa.
Ami biztos: 2025-ben már átadtak mintegy 55 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat Romániában. Ezek közül Erdélyt egyedül a DEx4-es számú autóút „képviseli” Kolozs megyében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal. Ugyanakkor országos szinten kiemelkedő a Craiova–Pitești autóút utolsó kilométereinek átadása, amelyek lehetővé teszik a megszakítás nélküli közlekedést gyorsforgalmi utakon a Craiova–Bukarest–Konstanca útvonalon (470 km). A teljes lista:
A Pro Infrastruktúra Egyesület legfrissebb elemzésében úgy véli, idén még elkészülhet az A7-es (moldvai) sztrádán két szakasz Buzău környékén, illetve Tișița és Răcăciuni között („ultra optimistán” tekintve Focșani és Răcăciuni, pesszimistán csak Tișița-Adjud között). A Bukarest körgyűrűjeként szolgáló A0-s északi részén is elkészülhet a 4. szakasz.
akik összesen 119 kilométer várható elkészültével számolnak. Ehhez nagyon optimista verzióként adnak hozzá 11 kilométert a DEx6-osról (Galac mellett), amivel a Pro Infrastruktúra szerint legtöbb 130 kilométeresre nőhet az idén még átadandó hossz.
A tavalyi év végén meglévő 1269,87 km-es autópálya-gyorsforgalmi össztáv ismeretében a Pro Infrastruktúra januárban abban reménykedett, hogy 2025-ben megközelítjük az 1500-as határt, vagy egy „téli álom” részeként meg is haladjuk azt. Mára azonban bebizonyosodott, hogy az álom délibáb marad – írták most a civilek.
Erdélynek kevés autópálya-átadás jut idén (képünk illusztráció)
Fotó: Kiss Zsombor
Meglovagolta az álmokat év elején Sorin Grindeanu akkori közlekedési miniszter is: az azóta leváltott, jelenleg a képviselőház elnökeként és a Szociáldemokrata Párt ügyvivő vezetőjeként tevékenykedő politikus még februárban is azt hangoztatta, idén mintegy 250 kilométernyi új sztráda-gyorsforgalmi épülhet.
Amint arról beszámoltunk, tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül. Miközben sokáig bizonyos projektek lassúsága okozott aggodalmakat, kiderült, hogy a finanszírozási listáról kihúzott sztrádaszakaszok jelentős része a közbeszerzési eljárás során elkövetett szabálytalanságok miatt bukja el az autópálya-építésre előirányzott EU-s pénzt – csakúgy, mint korábban a kolozsvári metró.
Grindeanunak ez idő tájt már csak kicsinyes okoskodásokra futotta: július közepén kijelentette, már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni. Facebook-bejegyzését egy autópálya-szakaszról készült légi felvétellel illusztrálta, „a helyreállítási tervből »kikerült« moldvai autópálya” egyik aszfaltcsíkjával.
Egyébként az idei romániai „autópálya-termésről” a minap a Szabad Európa román nyelvű portálja is cikkezett. A Romania.europalibera.org a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adataira hivatkozva azt írta,
A CNAIR szóvivője, Alin Șerbănescu szerint a 2025-ben megnyitandó autópályák kilométerszámának jelentős csökkenése stratégiai okokból is történik, mivel az építők, különösen az UMB, az idei befejezésre valós esélyekkel rendelkező szakaszokat helyezik előtérbe. „Az év végére körülbelül 1450 kilométert fogunk elérni” – vélekedett az Europa Liberă által idézett Șerbănescu.
A portál elemzése szerint az egyetlen, idén várható erdélyi sztrádaszakasz, az A3-as Magyarnádas–Magyarzsombor–Vaskapu aszfaltcsík – amelyet szintén az UMB épít két szakaszon, összesen 36 kilométeren – az év végére elkészül, de az út egy része „múzeum” marad, mivel használatba vételük más munkálatoktól is függ, amelyek addigra nem fejeződnek be.
A munkálatok nemrég kezdődtek, és 2026-nál hamarabb nem fejeződnek be.
Az Europa Liberă a CNAIR adata alapján összegezte az idén még elkészülő, illetve a várakozásokkal ellentétben el nem készülő sztrádaszakaszokat.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ez a leggyorsabban aláírt uniós finanszírozási szerződés az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség történetében – állítja Doru Dăncuș nagybányai polgármester az élményfürdőprojektről.
Az Arad megyei önkormányzat egy új, 12,5 kilométeres hosszúságú terelőút megépítését tervezi, amely összekötné a megyeszékhely jelenlegi körgyűrűjét a megépítendő Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi úttal.
Cáfol és helyreigazítást kér a Szatmár megyei sürgősségi kórház, miután Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter hétfőn bírálta az intézményt az ott állítólagosan felszolgált étel silány minősége miatt.
Helyreigazítási kérelemmel fordult a Krónikához Kátai István, a Közösségi Párbeszéd Tábor szervezője, aki azt állítja, egyik cikkünkben „több ponton” valótlanságokat állítottunk.
Kedden 21 óráig sárga jelzésű viharriasztás van érvényben Erdély déli és keleti részén, az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban.
Radu Mitruţă gazdasági miniszter hétfőn este bejelentette, hogy a kudzsiri fegyvergyárban történt robbanás után újra bevezették azt a kötelezettséget, hogy minden, ilyen létesítménybe belépő személynek minisztériumi engedéllyel kell rendelkeznie.
Kemény bírálatot fogalmazott meg Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a Szatmár megyei sürgősségi kórházzal szemben a pácienseknek felszolgált étel miatt.
Elkezdődtek a temesvári Forradalom Útvonalának kialakítási munkálatai, melyek keretében a bánsági nagyvárosban megjelölik az 1989-es romániai forradalom legfontosabb helyszíneit.
Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Európai uniós finanszírozással megvalósuló együttműködés keretében csökkenhet a levegő- és vízszennyezés a magyar–román határ mentén fekvő két nagyvárosban. A Nagyváradot és Békéscsabát érintő projekt értéke mintegy 2,5 millió euróra rúg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!