Váradon a legolcsóbb a távhő, de ez nem jelenti azt, hogy ott fizetik a lakosok a legkisebb összeget
Fotó: Haáz Vince
Továbbra is Nagyváradon kerül messze a legkevesebbe a távhő biztosítása, amin felbuzdulva a partiumi városvezetés kompenzálja a legkisebb arányban a végső árat, viszont emiatt messze nem a Körös-parti városban a legolcsóbb a szolgáltatás. Egyébként Bukarest után a legtöbb távhőfogyasztó a bihari megyeszékhelyen él: 73 ezer háztartásban használják, a lakosság 76 százaléka.
2024. augusztus 09., 09:592024. augusztus 09., 09:59
A váradi közműcég a korábbi 527 lej helyett 477 lejes gigakalóriánkénti áron szolgáltatja a távhőt, ami országos szinten a legalacsonyabb összeg, jóval kevesebb, mint a második helyen álló Ploiești-en alkalmazott 720 lejes és a harmadik Brassó esetében közölt 754 lejes összeg – ismertette a nagyváradi polgármesteri hivatal. Amely jó ideje büszke lehet arra, hogy – főleg a rendszer folyamatos korszerűsítésének köszönhetően – rendkívül költséghatékonyan biztosít ily módon meleget közintézményekben és tömbházlakásokban. Ehhez képest például Bukarestben és Konstancán 1200 lej feletti árral kell számolni.
Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a váradi lakosok fizetik a legkisebb összeget. A polgármesteri hivatal ezentúl a végösszeg 17 százalékát állja, ami országos szinten a legkisebb kompenzálási arány, ennek betudhatóan pedig a váradi fogyasztóknak 397 lejt kell „saját zsebből” fizetni egy gigakalória után (eddig is ennyit fizettek, az előállítási árcsökkenést a kompenzáció mértékének zsugorítása egyenlíti ki).
Ugyanis itt az önkormányzat a végösszeg óriási hányadát állja: a főváros esetében 68, a tengerparti megyeszékhely esetében pedig 75 százalékot. Szintén olcsóbb a lakossági ár Ploiești-en (223 lej, 69 százalékos kompenzáció), Brassóban (264, 65%), Suceaván (240, 68%) vagy éppen Iași-ban (357, 59%). Ugyanakkor például Kolozsváron többet, 448 lejt fizetnek 53 százalékos „belepótolás” mellett, a legmagasabb lakossági árat pedig Temesváron jegyzik: 484 lejt (59 százalékos kompenzációval).
Bár első látásra kissé fájhat a váradiaknak, hogy az olcsó ár ellenére ők végül nem keveset fizetnek, a városvezetés által alkalmazott stratégia hosszú távon megéri: csaknem másfél évtizede inkább a távhőrendszer folyamatos korszerűsítésére költenek (immár több mint 200 millió eurót), mintsem a végső lakossági ár kompenzációjára „dobnának ki” sok pénzt. Emiatt volt olyan időszak, amikor Nagyváradon fizették a legmagasabb gigakalóriánkénti árat a lakosok, de ma már ez nincs így.
A második helyezett Temesváron csaknem 55 ezer otthon van rácsatlakoztatva a központi rendszerre (a lakosság 38 százaléka), 50 ezer körüli a szám Craiován, Ploiești-en és Konstancán. Aradon 26 ezer, Kolozsváron 21 ezer háztartás érintett.
Bár az elmúlt évtizedekben az volt a tendencia, hogy a fogyasztók sorra csatlakoztak le a távhőrendszerről – amely sok bosszúságot okozott a későn „érkező” meleg víz, a rengeteg veszteség miatt –, és inkább egyéni gázkazánokat szereltettek, szakemberek ma már, a mostani, illetve a várható energiaárak ismeretében állítják: a legjobb alternatíva egy hatékony, önfenntartó fűtésrendszer létrehozása, amelyet úgy lehet fejleszteni, hogy közben csökkenthető a felhasznált energia egységnyi ára.
Amint arról beszámoltunk, éppen nagyváradi példával szemléltette tavaly az Intelligens Energia Egyesület, mivel kellene fűteni. A szervezet elemzésében összehasonlították, mennyi a különböző energiahordozók egységnyi ára több romániai városban az állami támogatással, illetve anélkül számolva.
Ugyanis a távfűtési rendszer újragondolható megfelelő méretezés, kihasználtság, a veszteségek minimálisra csökkentése (Váradon 15 év alatt 47 százalékosról 25 százalékosra zsugorították), magas energetikai és gazdasági hatékonyság révén. Ezáltal pedig az egyetlen olyan fűtési módozat, amelynek ára a jövőben csökkenhet.
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Váradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!