Fotó: Lukácsi Lehel
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Nagyváradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
2023. január 25., 17:112023. január 25., 17:11
Dumitru Chisăliță, a szervezet elnöke rámutatott, bár eddig enyhe telünk volt, a fűtés biztosítása így is a családok egyik legnagyobb kiadását jelenti, és ez csak fokozódni fog a jövőben. Erre pedig nem a folyamatos állami támogatások jelentik a megoldást. Már csak azért sem, mert a jelentős energiaügyi kompenzációk kevesebb kórházat, iskolát, utat, stb. eredményeznek, azaz a végtelen állami támogatások szegényebbé tesznek, energetikai téren is – idézte a Hotnews portál a szakembert.
Chisăliță szerint az egyetlen alternatíva egy hatékony, önfenntartó fűtésrendszer létrehozása, amelyet úgy lehet fejleszteni, hogy közben csökkenthető a felhasznált energia egységnyi ára.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében összehasonlították, mennyi a különböző energiahordozók egységnyi ára több romániai városban az állami támogatással, illetve anélkül számolva. Egy gigakalória hőenergiát Nagyváradon jelenleg (tehát kompenzációval) tűzifa révén lehet a legolcsóbban előállítani, 349 lejért. Ezt követi a földgáz (360), a távfűtés (373), a fa brikett (523), a pellet (953) és a villamos energia (988). Az adatokat a váradi polgármesteri hivatal honlapjáról gyűjtötték be.
Azonban ha töröljük a „képletből” az állam által biztosított támogatást, azaz a teljes árra tekintünk, az energetikai egyesület szerint már a távfűtés jelenti a legolcsóbb módozatot a Körös-parti városban (441 lej/gigakalória), ezt a földgáz (476), a brikett (523), a tűzifa (524), a pellet (953) és az elektromos áram (1511) követi.
Sürgősségi rendeletet készül pénteken elfogadni a kormány, amely a jelenlegi szinten rögzíti januártól az elektromos áram lakossági árát – számolt be a kabinet ülése elején a miniszterelnök.
Az elemzésben ugyanakkor emlékeztetnek: tűzifát jelenleg alig lehet kapni (a rosszul elsült ársapka-alkalmazás miatt), ráadásul nem hatékony és környezetszennyező. Emellett a földgázt szinte kizárólag azonnali elégetésre használják az országban, miközben például a petrolkémiában, a kőolajipari termékek előállítása során sokkal nagyobb hozzáadott értékkel bírna. Mindezekhez képest a távfűtési rendszer újragondolható megfelelő méretezés, kihasználtság, a veszteségek minimálisra csökkentése, magas energetikai és gazdasági hatékonyság révén. Ezáltal pedig az egyetlen olyan fűtési módozat, amelynek ára a jövőben csökkenhet.
A Román Posta intézi a rászorulóknak a kormány által biztosított fűtéstámogatás kézbesítését, a postásokat optikai leolvasókkal látják el, a pénz pedig február 20-án érkezik – jelentette be Marcel Boloş, az európai uniós alapokért felelős tárca vezetője.
Ugyanakkor figyelmeztető jel más városokra nézve, hogy miközben jelenleg Nagyváradon a távfűtés teljes árának csupán 15 százalékát kompenzálják, például Kolozsváron ez az arány 63 százalék (a lakosság által fizetett 278 lejt 481-gyel „pótolják ki”) , Bukarestben 64 (347 + 617), Brassóban 65 (233 + 433), Aradon pedig 66 százalék (351 + 669). De olyan példa is akad az országban, hogy 83 százalékot vállalnak magukra a hatóságok: Bákóban 191 lejt fizetnek a távfűtés gigakalóriájáért, miközben „valakik” még 942 lejt tesznek hozzá.
Fotó: Oradea.ro
Egyébként Florin Birta nagyváradi polgármester tavaly novemberben, a távfűtés témájában tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Körös-parti városban – amelyben 72 100 felhasználót tartanak számon – a legolcsóbb a távhő végső ára az országban.
Az elöljáró jelezte, míg 2008-ban 47 százalékos energiaveszteséggel működött a váradi távhőrendszer, mára sikerült 25–27 százalékosra csökkenteni, és további beruházások várhatók.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzése végén arra figyelmeztet: az energiahordozók ára a jövőben jó esetben is évtizedenként megduplázódik, ami egyre több embert fog csődbe juttatni, és az évszázad közepére minden tekintetben jelentős problémát okoz majd a lakások fűtése.
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!