Büszke a Báthory-örökségre, elítéli a történelemhamisítást a BBTE új rektora

A BBTE honlapján olvasható magyar nyelvű közleményben emlékeztetnek: 1581. május 12-én Báthory István uralkodó, Erdély fejedelme és a korszak egyik legnagyobb európai államának, a Lengyel–Litván Uniónak királya Királyi Alapítólevelével felállítja a kolozsvári (Claudiopolis) Academia Claudiopolitanát a Farkas utcában.

„A BBTE megbecsüli és tiszteletben tartja akadémiai hagyományát” című közlemény szerint páratlan lépés volt ez abban a korban, hiszen a mai Románia területén akkor nem létezett más, egyetemi státusú intézmény, és az akkori Magyarország területén is ez volt az egyetlen aktív egyetemi intézmény.

A Királyi Alapítólevél felhatalmazást adott, hogy „baccalaureusi, magisteri és doctori” szinten bocsásson ki oklevelet két, latin nyelven oktató karon: a Filozófián (3 éves képzés), amelyet a Teológiai Kar képzése (4 éves) követett.

Az akadémia működését pápai jóváhagyással a jezsuita rend szervezte és vezette; 1583-ban a pápa az intézményhez egy római katolikus papnevelő intézetet csatolt. A működés kisebb megszakításai, újrakezdések után az intézmény fokozatosan fejlődik, majd Universitas Claudiopolitanává válik: az eredeti két kar egy jogi (1774) és egy orvostudományi (1775/1776) karral egészül ki. 1753-tól császári egyetemmé válik, latin és német nyelvű oktatással, amely immár nem kifejezetten katolikus/jezsuita irányultságú.

1786 után az Universitas Claudiopolitanát egyetemi rang nélküli felsőoktatási intézménnyé alakítják (dockori címet nem ad), később pedig az Orvosi-Sebészeti Intézet (1850 után) és az 1863-ban újraalapított Királyi Jogakadémia marad fenn. Ez a két félegyetemi felsőoktatási intézmény 1872-ben beépül az új kolozsvári magyar egyetembe, amely 1919-ben Kolozsvári Román Tudományegyetemmé alakul át. A kommunizmus időszakában, 1959-ben a magyar egyetem utódja, a Bolyai Egyetem és a román egyetem utódja, a V. Babeș Egyetem Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néven egyesül – idézik fel a BBTE közleményében.

Daniel David pszichológus, az egyetem két és fél hónapja megválasztott rektora emlékeztetett, az Academia/Egyetem megalapításakor Báthory István fejedelem azt nyilatkozta, hogy az intézménynek ugyanolyan méltósággal kell rendelkeznie, mint Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország hasonló intézményeinek; később a bécsi udvar az egyetemet ilyen szintre emelte.

Ezt a kiválóságon alapuló akadémiai kultúrát az egyetem történelme során folyamatosan fenntartotta

– fogalmazott a rektor. „Nemcsak az 1581-es dátum jelenik meg az egyetem címerében, hanem az alapító által megszabott irányt követjük a »Traditio nostra unacum europae virtutibus splendet« mottóval, valamint a »Tradițio et Excellentia« értékeket szem előtt tartva. Ezenkívül egyetemünket a közelmúltban befogadta a GUILD-közösség, a legrangosabb európai world-class egyetemek közössége; ez is jelzi, hogy nem maradunk meg a szimbólumok szintjén, hanem lehorgonyzunk a rangos nemzetközi akadémiai valóságban is” – idézi a közlemény Daniel Davidot.

Mindezek ismeretében a BBTE első embere felháborítónak tartja, hogy a közelmúltban az intézmény nem kapta meg a neki járó tiszteletet és elismerést.

A romániai felsőoktatás történelemének átírása által elkövetett torzítás egy olyan romániai egyetem figyelmen kívül hagyásához vezethetett, amely 1585-ben felsőoktatási intézmény szintjére emelkedett, a 18. század elején tucatnyi baccalaureusi, magiszteri és doktori fokozatot nyújtott, majd 1753 császári egyetemmé vált, s rendelkezett a korszak négy klasszikus karával (filozófia/teológia/jog/orvostudomány)” – szögezte le Daniel David.

Lássuk például, hogyan szólította meg Mária Terézia császárnő 1775-ben ezt az akadémiai közösséget: »Kimagaslóak, dicséretre és tiszteletre méltók, csodálatosak… általunk őszintén szeretett közösség… örömmel határoztunk úgy, hogy legalábbis az elkövetkezőkben a kolozsvári egyetemen bevezetünk egy orvostudományi kart« Nos, ha manapság politikusainknak ennek a tiszteletnek legalább egy töredékével viseltetnének a tudományos közeg irányában, akkor Románia másképp nézne ki!” – jelentette ki a BBTE március elején megválasztott rektora.

Mint ismeretes, Daniel David pszichológus, korábbi rektorhelyettes Ioan Chirilă ortodox teológussal mérküzött meg a multikulturális Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektori tisztségéért. A szatmárnémeti születésű Daniel David a BBTE-n szerzett pszichológusi diplomát, és ugyanitt szerezte meg a doktori fokozatot is. Tanulmányait azonban 1999 és 2002 között a New York-i Albert Ellis Institute-ban folytatta. Kolozsvári egyetemi tisztségei mellett az amerikai intézet kutatási igazgatói tisztségét is betölti. Daniel David magyarul és németül is közzétette rektori programját. Ebben egy világszínvonalú egyetem felépítését ígérte, a bizalom és a nyitás jegyében. A rektorválasztáson a szavazatok több mint 60 százalékával győzött.

Daniel David pszichológus lett a BBTE új rektora

Daniel David pszichológus, eddigi rektorhelyettes vezeti a következő négy évben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) a keddi rektorválasztás első eredményei szerint. A szatmárnémeti születésű egyetemi oktató a bizalom és nyitás jegyében egy világszínvonalú egyetem felépítését ígéri.

Daniel David hagyománytisztelő, történelemhamisítást elutasító hozzáállása már csak azért is figyelemre méltó, mert elődje éppen ellenkező magatartásáról vált ismertté.

A Román Akadémia elnökévé is megválasztott Ioan Aurel Pop – aki kitöltötte két mandátumát a BBTE élén, és a törvény értelmében harmadik mandátumot nem vállalhatott – korábban súlyos kijelentésekkel terhelte a magyar–román viszonyt. A Román Akadémia által 2017 tavaszán létrehozott – főleg Oroszországgal foglalkozó – „Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma” (LARICS) bemutatkozó rendezvényén a BBTE rektora azt állította, hogy Románia „egy másik szomszédjával, Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel”, Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”. Ezt követően a román sajtó a magyar kormány „románellenes propaganda-főosztályaként" állította be a magyarországi Trianon 100 nevű kutatócsoportot.

Ioan Aurel Pop ezek után gyakorlatilag „kitessékelte” az országból Kelemen Hunort, miután az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. „Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az országban” – fogalmazott a román történész.