„Túlóráznak” a hetedikesek – Bírósághoz fordulnának a szülők a megterhelő új kerettanterv miatt

Bíró Blanka 2019. szeptember 24., 11:59 utolsó módosítás: 2019. szeptember 24., 12:46

A hetedikes diákok szülei azzal szembesültek az idei tanévkezdés után, hogy gyermekeiknek heti két órával többet kell az iskolában ülniük, mint a korábbi évfolyamnak, így a magyar tagozatosoknak hetente akár 38 órát is a padban kell tölteniük. Emiatt a szülők a közigazgatási bíróságon támadnák meg az új kerettantervet. Szakemberek egyetértenek abban, hogy túlterheltek a diákok, ám nem feltétlenül az óraszám csökkentése a legjobb megoldás.

Hasznos kikapcsolódás is kell. A megterhelést a tananyag, a nem használható tudás jelenti Fotó: Pixabay.com

Felháborítja a szülőket a jelenlegi hetedik osztályosok kerettanterve: azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon kérik annak visszavonását. A jelenlegi hetedik osztály az az évfolyam, amelyben bevezetik az új kerettantervet. Az érintettek pedig idén azzal szembesültek, hogy a tanügyi menetrendben heti két órával több szerepel, mint a tavalyi tantervben: a román tagozaton heti 31–33 órában oktatnak, míg a magyar tagozatosoknak ennél öttel több órán kell részt venniük, hiszen hozzáadódik még heti négy magyar nyelv és irodalom óra, illetve a kisebbségi történelem. A „túlórázás” láttán létrejött a Facebook közösségi hálón „A szülők változást kérnek” elnevezésű oldal, ahol a román szülők úgy fogalmaznak:

a hetedikesek „tudatos visszaélés” áldozatai.

Mellékelték egy hetedikes diák órarendjét, amelyből kiderül, hogy a román diákok naponta 14-15 óráig ülnek az iskolában. „Ha ezt kiegészítjük még napi két óra otthoni tanulással, akkor kiderül, hogy a 13 éves gyerekek átlagosan napi 8 órát töltenek tanulással” – figyelmeztettek a szülők. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkatörvénykönyv 112-es cikkelye kimondja: a 18 évnél fiatalabbak legtöbb napi 6 órát dolgozhatnak. Ugyanakkor

az egészségügyi minisztérium ajánlásában is az szerepel, hogy egy 13 éves gyerek napi hat órát foglalkozhat intellektuális és fizikai tevékenységgel

– ebbe beletartozik a házi feladat elvégzése, az otthoni tanulás és az esetleges különórára járás is. Erre hivatkozva a szülők azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a kerettantervet, amely legkevesebb heti 31-33 órát ír elő a hetedikeseknek.

Ellentmond a tanterv az életkori sajátosságoknak

Egyértelműen zsúfoltnak, megterhelőnek tartja a hetedikesek tantervét Szilágyi Andrea. A speciális nevelést és gondozást igénylő gyermekek felmérésével és segítésével foglalkozó Kovászna megyei központ munkatársa lapunknak elmondta, a serdülőkort a gyors testi, szociális és érzelmi változások jellemzik, ezért a gyerek- és a felnőttkor közötti átmenet időszakában kellene a legkevésbé leterhelni a diákokat, ám mégis ennek az ellenkezője történik. Ebből a megközelítésből nézve még a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája is rosszul időzített. De a magyar tagozaton már hetedik osztályban délután háromig, sőt négyig tartózkodnak az iskolában a gyerekek: ott kell lenniük, figyelniük kell, és azután még otthon is várja őket a házi feladat, a tanulás, ez pedig egyértelműen túlságosan megterheli őket – mondta Szi­lágyi Andrea. Kiemelte, hogy ebben a korban a fiatalok igazán fogékonyak a társadalmi problémákra, ezért korábban a szakember szerette volna önkéntes tevékenységekbe bevonni őket, de erre egyszerűen nincs már fizikai idő. „Azt ígérték könnyítenek a tananyagon, egyszerűsítik a kerettantervet, ám mégsem ez történt” – szögezte le Szilágyi Andrea.

Az iskolát kellene jobb hellyé tenni

Jogos a szülők felháborodása, hiszen egy felnőtt is napi nyolc órát dolgozik, a jelenlegi tanterv megterhelő a diákok számára – állapította meg megkeresésünkre Ferencz S. Alpár is. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke ugyanakkor úgy véli, valós tehermentesítésre lenne szükség, ami nem feltétlenül az órák számának csökkentését jelenti. A reform, a 2017-ben kidolgozott kerettantervekkel, ebben a formában megbukott, de nem azért, mert heti 34–36 órát tölt a gyerek az iskolában, hanem azért, mert ott nem olyan tevékenységet végez, ami az igényeit figyelembe veszi – szögezte le az ügyvezető elnök. Rámutatott, nagy volt az elvárás, azonban a reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A gyerek alapvetően jó helyen van az iskolában, ne akarjuk onnan kivenni, inkább az iskolát tegyük jobb hellyé”

– jelentette ki a pedagógusszövetség képviselője.

Ferencz S. Alpár szerint ha a gyerek az iskolában olyan tevékenységet végez, ami nem vonja el az energiáit, hanem lehetőséget ad arra, hogy jól érezze magát, ha iskola után nem kell magánórákra rohangálnia, órákon keresztül házi feladatokat végeznie, akkor nem jelentene problémát a heti óraszám.

A megterhelést a tananyag, a nem használható tudás, a folyamatos számonkérés, a vizsgakötelezettség, a házi feladatok jelentik

– fejtette ki Ferencz S. Alpár. A szakember ezért nem tartja jó megközelítésnek, hogy a szülők az óraszám csökkentését követelik, mert a pedagógus-szakszervezetek ezt nem támogatnák, így az álláspontok nem közelednek. Amíg a tananyag mennyisége nem változik, csak az óraszámcsökkentéssel próbálunk tehermentesíteni, a reform kudarcra van ítélve – közölte az RMPSZ ügyvezető elnöke. Szerinte a nagy áttörés akkor valósul meg, ha a vizsga miatt nem lesz akkora tétje a matematikának, és élményszinten lehet tanítani, a román nyelvet pedig felhasználói szinten sajátíthatják el a magyar diákok, és nem a vizsgára készülve.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat