Erdélyi városfejlesztési ambíciók. Ugron Hanna főszervező a kolozsvári urbanisztikai konferencia tapasztalatairól

Erdélyi városfejlesztési ambíciók. Ugron Hanna főszervező a kolozsvári urbanisztikai konferencia tapasztalatairól

A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs

Fotó: mcc.ro

Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken nemzetközi és helyi szakemberek értekeztek a kortárs urbanisztika lehetőségeiről, problémáiról és nehézségeiről, külön hangsúlyt fektetve a rendezvénynek otthon adó kincses városra. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.

Tóth Gödri Iringó

2023. november 20., 16:102023. november 20., 16:10

Fontosnak tekinti a Mathias Corvinus Collegium, hogy a széles körű, több generációt megcélzó oktatási tevékenysége mellett olyan rendezvényeket, eseményeket is szervezzen, amelyek nem csak a diákjaik, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Ezen elképzelés mentén rendezik a Transylvania Lecture elnevezésű előadásaikat, melyek során igyekeznek érdekes, fontos témákat szakemberek segítségével a hallgatóság elé tárni.

Ehhez igazodva született meg Az erdélyi városok jövője című konferencia alapgondolata is, hiszen Kolozsvár – vagy bármely más erdélyi város – fejlődése mindenkinek az ügye, valamennyiünket érint.

Ugron Hanna, a konferencia ötletgazdája, főszervezője, az MCC Akadémiai Ügyek részlegének munkatársa a Krónikának elmondta, amióta a szervezet regionális központja új helyszínre, a kolozsvári Fellegvárra költözött, munkatársaival nap mint nap rálatnak a fejlődő, lüktető, épülő városra. Ugyanakkor az egyetemi programban résztvevő diákokat látva – akiknek többsége Erdély más településéről származik, így általában csak néhány évig az otthonuk Kolozsvár – érzékelik is a város annak dinamikáját, ami szintén elgondolkodtatta a szervezet munkatársait.

Ennek megfelelően már a szervezés megkezdésekor fontos volt, hogy a városfejlesztést multidiszciplináris fogalomként értelmezzék.

Az volt a céljuk, hogy a konferencia keretében ne csak az építészek és várostervezők, hanem más, a kulturális ágazatban dolgozó emberek, művészek, gondolkodók, szociológusok, de akár orvosok, matematikusok is hallassák a hangjukat a várostervezés kapcsán, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a város alakulásáért. „Szerettünk volna egy olyan konferenciát szervezni, amely picit másképp közelíti meg és vizsgálja az urbanisztika fő kérdéseit” – mutatott rá a főszervező.

Ugron Hanna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvényre olyan előadókat hívtak, akik a fenntartható és befogadó város elképzeléséhez tudtak kapcsolódni. Érdekesnek nevezte, hogy ketten közülük már az első megkereséskor azonnal kapcsolódni tudtak Kolozsvárhoz is – mint helyszínhez, illetve témához –, egyikük nagyon jól ismerte a megyeszékhely részvételi költségvetésének folyamatát is.

Idézet
Számomra is meglepő volt, hogy egy Harvard-alumni, vagy a Sorbonne-on doktorált professzor egyből lelkesen kapcsolt, és azt mondta, már nagyon rég kíváncsi Kolozsvárra, mert rettenetesen sokat hallott a város ambíciójáról, hogy valóban integrálja és strukturált folyamatokon keresztül figyelembe vegye a városlakók nézetét a várostervezés kapcsán.

A kapcsolatfelvétel során több tanulmányt kaptam tőle, ami Kolozsvárról szólt, többek között egy koreai egyetemen tanuló diák munkáját, melyeket én kolozsváriként, a témában érdekeltként sem ismertem” – mesélte Ugron Hanna. Hozzátette, a kilenc nemzetközi előadónak több mint a fele már megérkezése előtt is hallott Kolozsvárról, ismerte a várost kulturális pezsgése, az Interferenciák Fesztivál vagy a TIFF okán.

A konferencián külön panelbeszélgetés foglalkozott Kolozsvár városképével, melynek keretében helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés lehetőségeire. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói (a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői) Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak.

A panel során szó esett a városban nagy problémát jelentő kisajátításokról, területproblémákról, értekeztek a Fellegvár helyzetéről, rehabilitációjáról, annál is inkább, mivel ez a szimbolikus tér megérdemelné, hogy ismét bemutassa, Kolozsvár első barokk épülete szerény, de bizonyos szempontból fontos fellegvár, mely nem azt érdemli, hogy belsejében lebetonozott parkoló várja az odalátogatókat.

A panel kapcsán arról faggattuk a főszervezőt, hogy milyen mértékben vettek részt az eseményen azok a kolozsvári döntéshozók, szakemberek, akik a konferencián elhangzottak tapasztalatokat gyűjthettek, inspirálódhattak.

Ugron Hanna elmondta, bár Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere az előadók sorát erősítette volna, betegség miatt nem tudott részt venni, egyébként jól ismerte és támogatta a konferencia ötletét, programját. „Viszont itt volt Dan Ștefan Tarcea alpolgármester, aki nagyon hosszan beszélt arról, hogy a városnak milyen ambíciói vannak úgy a fenntarthatóságot illetően, mint a lakói, elsősorban a fiatal lakói oktatását illetően, a várostervezés vonatkozásában” – mondta Ugron Hanna. Hozzátette, szerinte

az a legfontosabb, hogy egyáltalán elindult a beszélgetés Kolozsvár képe, építészete kapcsán, nem csak szakemberek, hanem laikusok között is, és nem csak a konferencia paneljeinek keretében, hanem szüneteiben, a kávéasztal mellett is.

Kiemelte, nagyon sok kolozsvári akadémikus, építész, szakember volt kíváncsi a konferenciára, ült a közönség soraiban, olyanok, akik valóban beleszólnak abba, hogy egyik vagy másik területen a városunk milyen, illetve hogyan alakul. „Ahogy ez a konferencia első a jövőképre fokuszáló konferenciák sorában, úgy szerintem minden folyamat egy első lépéssel kezdődik. Úgy gondolom, hogy tettünk egy fontos lépést. Elkezdődtek beszélgetések, megfogantak ötletek” – vélekedett a városfejlesztésről szóló kincses városi konferencia főszervezője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 07., vasárnap

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében

Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében
Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében
2024. április 07., vasárnap

Halott csecsemőt találtak Szatmár megyében

2024. április 07., vasárnap

Erdélyben élni tényleg jó? Rangsorolták a legkedveltebb lakónegyedeket

Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.

Erdélyben élni tényleg jó? Rangsorolták a legkedveltebb lakónegyedeket
2024. április 07., vasárnap

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit

Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit
2024. április 07., vasárnap

Csak pisztolylövésekkel, autós üldözés után tudtak megállítani a rendőrök egy moldovai embercsempészt

Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.

Csak pisztolylövésekkel, autós üldözés után tudtak megállítani a rendőrök egy moldovai embercsempészt
2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa