„Tapintható” történelem az egykori lágerekben

A végtelen erdő csendjében. Hadifogoly-temető Lavassaare mellett •  Fotó: Benkő Levente

A végtelen erdő csendjében. Hadifogoly-temető Lavassaare mellett

Fotó: Benkő Levente

Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően. Az emlékútról, kutatómunkáról Papp Annamária beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2022. október 08., 09:092022. október 08., 09:09

Anyaországi, kárpátaljai és erdélyi kutatókból álló csapat vett részt szeptemberben a baltikumi utazáson, amelynek célja az volt, hogy felkeressék a Lett- és Észtország területén működtettet egykori lágereket, ahol több kis nép szenvedett, s ahol magyarok is raboskodtak. A kutatók csapatának tagja volt Papp Annamária kolozsvári történész és férje, Benkő Levente történész, lapunk volt munkatársa.

Az emlékutat a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetisége Köre, vagy közismerten Pécsi Német Kör szervezte. Papp Annamária a Krónika megkeresésére elmondta, nem ez volt az első alkalom, hogy a Matkovits-Kretz Eleonóra által vezetett Pécsi Német Kör a mostanihoz hasonló kutató-, illetve zarándokutat szervezett:

az elmúlt években több hasonló expedíciót kezdeményeztek azzal a céllal, hogy a helyszínen feltérképezzék, azonosítsák és dokumentálják a volt Szovjetunió területén működött egykori GUPVI-lágereket.

Ezekben a lágerekben a második világháború után a németeken kívül – a legfrissebb becslések szerint – több mint egymillió magyart tartottak fogva.

Kőbe vésett lustra. A valgai fogolytemetőben magyarok is nyugszanak •  Fotó: Benkő Levente Galéria

Kőbe vésett lustra. A valgai fogolytemetőben magyarok is nyugszanak

Fotó: Benkő Levente

Sokan még mindig keresik eltűntjeik nyomát

„Nem csak katonák kerültek szögesdrótok mögé, hanem nagyszámú polgári lakost, köztük idősebb férfiakat, nőket és gyermekeket is elhurcoltak kényszermunkatáborokba, ahol rengetegen elpusztultak a nehéz életkörülmények miatt. Ezúttal az irány a Baltikum volt a Riga–Valga–Tartu–Tallin–Parnu–Riga-útvonalon, hiszen Litvánia, Lettország és Észtország területén tucatnyi fogolytábor működött; Litvániába most nem jutottunk el” – fejtette ki az újságíróként is tevékenykedő Papp Annamária.

Hozzátette, ezek az országok mindkét totalitárius diktatúra szörnyűségeit vastagon megtapasztalhatták, az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktum értelmében előbb szovjet megszállás alá kerültek, majd miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, 1941 nyarán a nácik foglalták el ezeket a területeket. 1944-től ismét a szovjet, kommunista megszállás következett, amely alól a kilencvenes évek elején szabadultak fel.

„A kutatóút szakmai irányítója, akárcsak korábban, az orosz és ukrán nyelvet kiválóan beszélő Dupka György kárpátaljai történész, író volt. A tényfeltáró programban nyolcan vettünk részt, négyen Magyarországról, két-két személy Kárpátaljáról, valamint Erdélyből, mind a GULÁG–GUPVI-kutatók Nemzetközi Társaságának a tagjai” – ismertette a történész.

Kitért arra, valamennyien személyesen érintettek, kinek az édesapja, a nagypapája, az édesanyja raboskodott ezeken a helyeken.

Sokan még mindig keresik eltűnt hozzátartozójuk nyomát, elvinnének legalább egy szál virágot a feltételezett sírjukra. „Ha feltáró munkánk által egyetlen embernek is segíthetünk, már az is nagy elégtételt jelent számunkra” – állapította meg a történész.

Fontos a terepen végzett kutatómunka

A felkeresett településeken és környékükön a baltikumi kényszermunkára elhurcolt civilek, hadifoglyok tragikus sorsával foglalkoztak, hiteles adatközlőkkel találkoztak a kutatók. Papp Annamária Benkő Leventével együtt több évtizede kutatja a második világháború idején elhurcoltak sorsának, emlékezetük utóéletének témáját.

Az elmúlt időszakban Románia területén feltérképezték azokat a főbb helyszíneket – például Brassót, Barcaföldvárt, Focșani-t, Máramarosszigetet, Jászvásárt (Iași) –, ahol egykor fogoly-, illetve átmeneti táborok működtek.

„Baltikumi tényfeltáró utazásunk során alapvetően többnyire ugyanazok az érzések fogalmazódtak meg bennünk, mint korábban, de jóval hangsúlyosabban. Sokszor elképzeltük magunkban, milyen jó lenne eljutni azokra a helyekre, amelyekről a túlélők meséltek nekünk az interjúkban, és ahol a felmenők raboskodtak vagy nyugszanak: a helyszínen kutatni, adatokat gyűjteni, s persze emlékezni” – ecsetelte a történész.

Úgy fogalmazott, soha nem gondolták volna, hogy ez valaha valóra válhat, ezért mindkettőjük számára nagy kihívást és tapasztalatot jelentett a mostani baltikumi kutatóút.

•  Fotó: Benkő Levente Galéria

Fotó: Benkő Levente

„Köszönjük, hogy ott lehettünk, különös érzés volt a helyszínen látni, érezni, megtapasztalni a történelmet. Mindaz, amit a túlélők a beszélgetések alkalmával elmondtak, illetve kiolvastunk a különböző levéltári forrásokból, iratokból, most tapinthatóvá vált.

Idézet
Valósággal megelevenedett előttünk a történelem, szinte hallottuk a hangokat, láttuk az arcokat, a szögesdrótokat, az egykori barakkokat”

– ecsetelte a történész. Hozzátette, ismételten meggyőződtek arról, hogy a terepen végzett kutatómunka ugyanolyan fontos egy adott történelmi kor megismerése szempontjából, mint az egyéb források, ezek mind együtt segítenek hozzá a minél teljesebb kép kialakításához.

Kérdésünkre, hogy mi körvonalazódott számukra az emlékút alatt az elhurcolt magyar hadifoglyokról, Papp Annamária azt válaszolta: elsősorban az, hogy mennyi mindenről nincs még tudomásuk.

„Ugyan rendelkezésünkre állnak névsorok, de ezek nagyon hiányosak, és valószínűleg sokkal, de sokkal több lehet az áldozat. Az eddigi ismereteink szerint 22 főtábor létezett a három ország területén, több mint ötezer magyar fogoly nevét sikerült azonosítani, akik ezekben raboskodtak, de hányan és hányan lehetnek még, akik valamelyik tömegsírban nyugszanak, és hozzátartozóiknak fogalmuk sincs arról, hogy hol. Belegondolni is szörnyű!” – fejtette ki a történész.

Mint magyarázta, sikerült felvenniük a kapcsolatot helyi történészekkel, a magyar diplomáciai testületek és helyi civil szervezetek képviselőivel, akik felajánlották a segítségüket az adatok feltárásában.

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor Észtországból visszafelé jövet útba ejtették Lavassaare települést, amelynek környékén két láger is létezett.

„A lábszárközépig érő, vastag tőzeg- és moharétegen lépkedve, a végeláthatatlan északi nyír- és fenyőerdő mélyén sikerült rábukkanunk az 50x30 méteres téglalap alakú sírkertre. Nem hittünk a szemünknek, amikor megláttuk az itt található tömegsírokon a német hadisírgondozó szervezet által olyan harminc éve elhelyezett, közel háromméteres fémkeresztet, ettől egy kicsit távolabb, jobbról és balról pedig három-három kisebb keresztet. Elhelyeztünk egy kis, erdei virágokból helyezett csokrot, elmondtuk a Miatyánkot” – mondta el a történész.

•  Fotó: Benkő Levente Galéria

Fotó: Benkő Levente

Erődbörtön, rabtemető

Papp Annamária kérdésünkre beszélt azokról az általuk bejárt helyszínekről, amelyekről az utókornak semmiképpen sem szabad elfeledkeznie.

„Több mint ezer kilométert tettünk meg kisbusszal. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a Rigától körülbelül 30 kilométerre lévő Salaspils városkához tartozó Salaspils Mermorial Parkot, ahol a náci megszálláskor a németek létesítettek megsemmisítő tábort, majd ugyanezen a helyen a szovjetek hoztak létre hasonló lágert. Ugyanakkor, aki Rigában jár, nem hagyhatja ki Lettország megszállásának a múzeumát, amely mindkét totalitárius rendszer által elkövetett gaztettekről próbál hiteles képet nyújtani” – mondta a történész.

Kiemelte a lett–észt határ mentén található Valga hazafias nevelés és állandó múzeumát, amelynek területén még látható az egykori rabkórház épülete, de felkeresték a barakktábor helyét is, és ennek közelében a sírkertet. Tartuban szintén megtalálták az egykori láger temetőjében kialakított sírhelyet.

Idézet
Ezeken a helyeken mindenhol magyarok is szenvedtek, emlékükre elhelyeztünk egy-egy virágcsokrot, s imádkoztunk.

Tallinnban a volt láger és rabtemető helyén hatalmas új épületeket találtunk. Itt viszont érdemes megtekinteni a Patarei erődbörtön-múzeumot, amely hátborzongatóan tárja fel az itt raboskodók szomorú sorsát. A szovjet megszállás alatt ez NKVD/KGB-börtön volt, s miután az 1990-es évek derekán a szovjetek innen kivonultak, az idő mintha megállt volna. Az embert kirázza a hideg, amikor végigjárja a cellákat” – fogalmazott a történész.

Mint sorolta, tanulságos a szintén tallinni Vabamu Megszállás és Szabadság Múzeuma. Arra is kitért, hogy a Tartui Egyetem finnugor tanszékén magyar, illetve magyarul anyanyelvi szinten beszélő német és komi tanárokkal folytattak eszmecserét, és mindkét országban sikerült találkozniuk a helyi magyar diplomáciai testületek, civil szervezetek, magyar intézetek képviselőivel, elvitték a témában írt könyveiket, beszámoltak kutatásaikról.

Közös emlékek. Észt és magyar kutatók együtt hajtottak fejet az észtországi Valga német és magyar hadifogoly-temetőjében •  Fotó: Benkő Levente Galéria

Közös emlékek. Észt és magyar kutatók együtt hajtottak fejet az észtországi Valga német és magyar hadifogoly-temetőjében

Fotó: Benkő Levente

Megmarad a kollektív tudatban a fájdalom

Papp Annamáriát arról is faggattuk, hogy mi az, ami a ma emberének eszébe jut a második világháborúhoz köthető helyszínek bejárásakor a most zajló orosz–ukrán háború fényében. Szerinte mindenekelőtt az, hogy a háború az egyik legszörnyűbb dolog, ami történhet, amit az ember embertársával szemben elkövethet.

„Semmi, de semmi jó nincs benne. Csak halál, szenvedés, könny, rettegés, félelem. Olyan mély sebeket ejt, amelyek valójában soha nem gyógyulnak be. Az idő enyhíti, tompítja ugyan valamelyest a fájdalmat, de ez nemzedékeken keresztül átível, és ott marad a kollektív tudatban” – fogalmazott a történész.

Mint mondta, ezt baltikumi útjuk során is megtapasztalták, miközben a történelmi helyszínek után kutattak, az emlékhelyeken, a múzeumokban bóklásztak, emberekkel beszélgettek.

Kérdésünkre arról is beszélt, melyek a soron következő lépései a kutatásnak. „A Baltikumban fellelhető magyar vonatkozású hadisírokhoz és temetkezési helyekhez is kötődő kutatás még csak most kezdődött el. Elsősorban a talált adatokat kellene rendszerezni, összesíteni, majd ennek függvényében továbblépni a kutatással, bővíteni az ismereteket, közzétenni ezeket. Jó lenne eljutni még Litvániába, a Moldovai Köztársaságba és Fehéroroszországba, és az ottani történelmi helyszíneket is feltérképezni. Bízunk benne, hogy sikerülni fog” – jelentette ki a történész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése