„Tapintható” történelem az egykori lágerekben

A végtelen erdő csendjében. Hadifogoly-temető Lavassaare mellett •  Fotó: Benkő Levente

A végtelen erdő csendjében. Hadifogoly-temető Lavassaare mellett

Fotó: Benkő Levente

Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően. Az emlékútról, kutatómunkáról Papp Annamária beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2022. október 08., 09:092022. október 08., 09:09

Anyaországi, kárpátaljai és erdélyi kutatókból álló csapat vett részt szeptemberben a baltikumi utazáson, amelynek célja az volt, hogy felkeressék a Lett- és Észtország területén működtettet egykori lágereket, ahol több kis nép szenvedett, s ahol magyarok is raboskodtak. A kutatók csapatának tagja volt Papp Annamária kolozsvári történész és férje, Benkő Levente történész, lapunk volt munkatársa.

Az emlékutat a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetisége Köre, vagy közismerten Pécsi Német Kör szervezte. Papp Annamária a Krónika megkeresésére elmondta, nem ez volt az első alkalom, hogy a Matkovits-Kretz Eleonóra által vezetett Pécsi Német Kör a mostanihoz hasonló kutató-, illetve zarándokutat szervezett:

az elmúlt években több hasonló expedíciót kezdeményeztek azzal a céllal, hogy a helyszínen feltérképezzék, azonosítsák és dokumentálják a volt Szovjetunió területén működött egykori GUPVI-lágereket.

Ezekben a lágerekben a második világháború után a németeken kívül – a legfrissebb becslések szerint – több mint egymillió magyart tartottak fogva.

Kőbe vésett lustra. A valgai fogolytemetőben magyarok is nyugszanak •  Fotó: Benkő Levente Galéria

Kőbe vésett lustra. A valgai fogolytemetőben magyarok is nyugszanak

Fotó: Benkő Levente

Sokan még mindig keresik eltűntjeik nyomát

„Nem csak katonák kerültek szögesdrótok mögé, hanem nagyszámú polgári lakost, köztük idősebb férfiakat, nőket és gyermekeket is elhurcoltak kényszermunkatáborokba, ahol rengetegen elpusztultak a nehéz életkörülmények miatt. Ezúttal az irány a Baltikum volt a Riga–Valga–Tartu–Tallin–Parnu–Riga-útvonalon, hiszen Litvánia, Lettország és Észtország területén tucatnyi fogolytábor működött; Litvániába most nem jutottunk el” – fejtette ki az újságíróként is tevékenykedő Papp Annamária.

Hozzátette, ezek az országok mindkét totalitárius diktatúra szörnyűségeit vastagon megtapasztalhatták, az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktum értelmében előbb szovjet megszállás alá kerültek, majd miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, 1941 nyarán a nácik foglalták el ezeket a területeket. 1944-től ismét a szovjet, kommunista megszállás következett, amely alól a kilencvenes évek elején szabadultak fel.

„A kutatóút szakmai irányítója, akárcsak korábban, az orosz és ukrán nyelvet kiválóan beszélő Dupka György kárpátaljai történész, író volt. A tényfeltáró programban nyolcan vettünk részt, négyen Magyarországról, két-két személy Kárpátaljáról, valamint Erdélyből, mind a GULÁG–GUPVI-kutatók Nemzetközi Társaságának a tagjai” – ismertette a történész.

Kitért arra, valamennyien személyesen érintettek, kinek az édesapja, a nagypapája, az édesanyja raboskodott ezeken a helyeken.

Sokan még mindig keresik eltűnt hozzátartozójuk nyomát, elvinnének legalább egy szál virágot a feltételezett sírjukra. „Ha feltáró munkánk által egyetlen embernek is segíthetünk, már az is nagy elégtételt jelent számunkra” – állapította meg a történész.

Fontos a terepen végzett kutatómunka

A felkeresett településeken és környékükön a baltikumi kényszermunkára elhurcolt civilek, hadifoglyok tragikus sorsával foglalkoztak, hiteles adatközlőkkel találkoztak a kutatók. Papp Annamária Benkő Leventével együtt több évtizede kutatja a második világháború idején elhurcoltak sorsának, emlékezetük utóéletének témáját.

Az elmúlt időszakban Románia területén feltérképezték azokat a főbb helyszíneket – például Brassót, Barcaföldvárt, Focșani-t, Máramarosszigetet, Jászvásárt (Iași) –, ahol egykor fogoly-, illetve átmeneti táborok működtek.

„Baltikumi tényfeltáró utazásunk során alapvetően többnyire ugyanazok az érzések fogalmazódtak meg bennünk, mint korábban, de jóval hangsúlyosabban. Sokszor elképzeltük magunkban, milyen jó lenne eljutni azokra a helyekre, amelyekről a túlélők meséltek nekünk az interjúkban, és ahol a felmenők raboskodtak vagy nyugszanak: a helyszínen kutatni, adatokat gyűjteni, s persze emlékezni” – ecsetelte a történész.

Úgy fogalmazott, soha nem gondolták volna, hogy ez valaha valóra válhat, ezért mindkettőjük számára nagy kihívást és tapasztalatot jelentett a mostani baltikumi kutatóút.

•  Fotó: Benkő Levente Galéria

Fotó: Benkő Levente

„Köszönjük, hogy ott lehettünk, különös érzés volt a helyszínen látni, érezni, megtapasztalni a történelmet. Mindaz, amit a túlélők a beszélgetések alkalmával elmondtak, illetve kiolvastunk a különböző levéltári forrásokból, iratokból, most tapinthatóvá vált.

Idézet
Valósággal megelevenedett előttünk a történelem, szinte hallottuk a hangokat, láttuk az arcokat, a szögesdrótokat, az egykori barakkokat”

– ecsetelte a történész. Hozzátette, ismételten meggyőződtek arról, hogy a terepen végzett kutatómunka ugyanolyan fontos egy adott történelmi kor megismerése szempontjából, mint az egyéb források, ezek mind együtt segítenek hozzá a minél teljesebb kép kialakításához.

Kérdésünkre, hogy mi körvonalazódott számukra az emlékút alatt az elhurcolt magyar hadifoglyokról, Papp Annamária azt válaszolta: elsősorban az, hogy mennyi mindenről nincs még tudomásuk.

„Ugyan rendelkezésünkre állnak névsorok, de ezek nagyon hiányosak, és valószínűleg sokkal, de sokkal több lehet az áldozat. Az eddigi ismereteink szerint 22 főtábor létezett a három ország területén, több mint ötezer magyar fogoly nevét sikerült azonosítani, akik ezekben raboskodtak, de hányan és hányan lehetnek még, akik valamelyik tömegsírban nyugszanak, és hozzátartozóiknak fogalmuk sincs arról, hogy hol. Belegondolni is szörnyű!” – fejtette ki a történész.

Mint magyarázta, sikerült felvenniük a kapcsolatot helyi történészekkel, a magyar diplomáciai testületek és helyi civil szervezetek képviselőivel, akik felajánlották a segítségüket az adatok feltárásában.

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor Észtországból visszafelé jövet útba ejtették Lavassaare települést, amelynek környékén két láger is létezett.

„A lábszárközépig érő, vastag tőzeg- és moharétegen lépkedve, a végeláthatatlan északi nyír- és fenyőerdő mélyén sikerült rábukkanunk az 50x30 méteres téglalap alakú sírkertre. Nem hittünk a szemünknek, amikor megláttuk az itt található tömegsírokon a német hadisírgondozó szervezet által olyan harminc éve elhelyezett, közel háromméteres fémkeresztet, ettől egy kicsit távolabb, jobbról és balról pedig három-három kisebb keresztet. Elhelyeztünk egy kis, erdei virágokból helyezett csokrot, elmondtuk a Miatyánkot” – mondta el a történész.

•  Fotó: Benkő Levente Galéria

Fotó: Benkő Levente

Erődbörtön, rabtemető

Papp Annamária kérdésünkre beszélt azokról az általuk bejárt helyszínekről, amelyekről az utókornak semmiképpen sem szabad elfeledkeznie.

„Több mint ezer kilométert tettünk meg kisbusszal. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a Rigától körülbelül 30 kilométerre lévő Salaspils városkához tartozó Salaspils Mermorial Parkot, ahol a náci megszálláskor a németek létesítettek megsemmisítő tábort, majd ugyanezen a helyen a szovjetek hoztak létre hasonló lágert. Ugyanakkor, aki Rigában jár, nem hagyhatja ki Lettország megszállásának a múzeumát, amely mindkét totalitárius rendszer által elkövetett gaztettekről próbál hiteles képet nyújtani” – mondta a történész.

Kiemelte a lett–észt határ mentén található Valga hazafias nevelés és állandó múzeumát, amelynek területén még látható az egykori rabkórház épülete, de felkeresték a barakktábor helyét is, és ennek közelében a sírkertet. Tartuban szintén megtalálták az egykori láger temetőjében kialakított sírhelyet.

Idézet
Ezeken a helyeken mindenhol magyarok is szenvedtek, emlékükre elhelyeztünk egy-egy virágcsokrot, s imádkoztunk.

Tallinnban a volt láger és rabtemető helyén hatalmas új épületeket találtunk. Itt viszont érdemes megtekinteni a Patarei erődbörtön-múzeumot, amely hátborzongatóan tárja fel az itt raboskodók szomorú sorsát. A szovjet megszállás alatt ez NKVD/KGB-börtön volt, s miután az 1990-es évek derekán a szovjetek innen kivonultak, az idő mintha megállt volna. Az embert kirázza a hideg, amikor végigjárja a cellákat” – fogalmazott a történész.

Mint sorolta, tanulságos a szintén tallinni Vabamu Megszállás és Szabadság Múzeuma. Arra is kitért, hogy a Tartui Egyetem finnugor tanszékén magyar, illetve magyarul anyanyelvi szinten beszélő német és komi tanárokkal folytattak eszmecserét, és mindkét országban sikerült találkozniuk a helyi magyar diplomáciai testületek, civil szervezetek, magyar intézetek képviselőivel, elvitték a témában írt könyveiket, beszámoltak kutatásaikról.

Közös emlékek. Észt és magyar kutatók együtt hajtottak fejet az észtországi Valga német és magyar hadifogoly-temetőjében •  Fotó: Benkő Levente Galéria

Közös emlékek. Észt és magyar kutatók együtt hajtottak fejet az észtországi Valga német és magyar hadifogoly-temetőjében

Fotó: Benkő Levente

Megmarad a kollektív tudatban a fájdalom

Papp Annamáriát arról is faggattuk, hogy mi az, ami a ma emberének eszébe jut a második világháborúhoz köthető helyszínek bejárásakor a most zajló orosz–ukrán háború fényében. Szerinte mindenekelőtt az, hogy a háború az egyik legszörnyűbb dolog, ami történhet, amit az ember embertársával szemben elkövethet.

„Semmi, de semmi jó nincs benne. Csak halál, szenvedés, könny, rettegés, félelem. Olyan mély sebeket ejt, amelyek valójában soha nem gyógyulnak be. Az idő enyhíti, tompítja ugyan valamelyest a fájdalmat, de ez nemzedékeken keresztül átível, és ott marad a kollektív tudatban” – fogalmazott a történész.

Mint mondta, ezt baltikumi útjuk során is megtapasztalták, miközben a történelmi helyszínek után kutattak, az emlékhelyeken, a múzeumokban bóklásztak, emberekkel beszélgettek.

Kérdésünkre arról is beszélt, melyek a soron következő lépései a kutatásnak. „A Baltikumban fellelhető magyar vonatkozású hadisírokhoz és temetkezési helyekhez is kötődő kutatás még csak most kezdődött el. Elsősorban a talált adatokat kellene rendszerezni, összesíteni, majd ennek függvényében továbblépni a kutatással, bővíteni az ismereteket, közzétenni ezeket. Jó lenne eljutni még Litvániába, a Moldovai Köztársaságba és Fehéroroszországba, és az ottani történelmi helyszíneket is feltérképezni. Bízunk benne, hogy sikerülni fog” – jelentette ki a történész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 11., szerda

Itatásra alkalmas már a parajdi bányakatasztrófa után sóval telítődött Kis-Küküllő vize

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.

Itatásra alkalmas már a parajdi bányakatasztrófa után sóval telítődött Kis-Küküllő vize
2025. június 11., szerda

Bukarest irányításától retteg Kolozsvár polgármestere

Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.

Bukarest irányításától retteg Kolozsvár polgármestere
2025. június 11., szerda

Parajd: csak a patak elterelése után szivattyúzható ki a sós víz a bányából

„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.

Parajd: csak a patak elterelése után szivattyúzható ki a sós víz a bányából
2025. június 11., szerda

Fülhallgatóval bukott le egy érettségiző Temesváron

Kizártak az érettségiről egy temesvári diákot, aki az írásbelik második napján matematikából vizsgázott, és a felügyelő tanárok észrevették, hogy fülhallgatót visel.

Fülhallgatóval bukott le egy érettségiző Temesváron
2025. június 11., szerda

Az ország legnagyobb bitumenemulzió gyára nyílt meg Szilágy megyében

Románia legnagyobb bitumenemulzió gyárát nyitotta meg a Strabag Szilágy megyében – írja a Profit.ro gazdasági portál.

Az ország legnagyobb bitumenemulzió gyára nyílt meg Szilágy megyében
2025. június 11., szerda

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet
2025. június 11., szerda

Felmérés: nem ártott különösebben a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének a tihanyi beszéd Erdélyben

Továbbra is jelentős támogatottságnak örvend az erdélyi magyarok körében a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor miniszterelnök. A Tisza Párt népszerűsége 1,7, Magyar Péteré 4,9 százalékos egy friss közvélemény-kutatás szerint.

Felmérés: nem ártott különösebben a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének a tihanyi beszéd Erdélyben
2025. június 11., szerda

A legjobb minőségű nedűket kínálja a fehérborok hazájának számító Kis-Küküllő mente (VIDEÓ)

A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.

A legjobb minőségű nedűket kínálja a fehérborok hazájának számító Kis-Küküllő mente (VIDEÓ)
2025. június 10., kedd

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén

Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén
2025. június 10., kedd

Kizárták a tételt vizsga közben nyilvánosságra hozó érettségizőt

Sikerült kideríteni annak az érettségizőnek a kilétét, aki a keddi román vizsga közben lefotózta a tételt, ráadásul közzétette a világhálón.

Kizárták a tételt vizsga közben nyilvánosságra hozó érettségizőt