Piros-fehér-zöld színekben pompáztak idén is a Brassó fölé magasodó Cenk-hegyen a város román nevét (Brașov) kirajzoló óriásbetűk augusztus 20. tiszteletére
Fotó: Brassó polgármesteri hivatala
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan kedden este is piros-fehér-zöld díszkivilágítással köszöntötte a magyarokat az államalapítás ünnepe alkalmából a brassói önkormányzat. A gesztus heves indulatokat váltott ki nacionalista románok részéről.
2024. augusztus 21., 08:272024. augusztus 21., 08:27
2024. augusztus 21., 08:342024. augusztus 21., 08:34
A megyeszékhely polgármesteri hivatala még a nap folyamán beharangozta, hogy a magyar nemzeti ünnep tiszteletére este piros-fehér-zöld színekkel világítják meg a brassói városházát. Hasonló díszkivilágítást kaptak a Brassó fölé magasodó Cenk-hegyen a város román nevét (Brașov) kirajzoló óriásbetűk. A városháza közösségi oldalán posztolt bejegyzés szerint a gesztussal a brassói magyar közösségnek a város fejlődéséhez nyújtott sok évszázados hozzájárulását kívánják elismerni.
Kitértek arra, hogy a várost a bolgárszegi román, a bolonyai magyar és az óbrassói szász közösség alkotta. A polgármesteri hivatal megemlítette: a magyar államalapítás ünnepe az erdélyi és bánsági magyarok, ezen belül pedig a 11 ezres lélekszámú brassói magyar közösség számára is fontos esemény. (A 2021-es népszámlálás adatai szerint Brassó megyében 28 221 magyar él).
Közleményt szentelt a magyar államalapítás ünnepének Allen Colliban polgármester is, aki mandátuma négy évvel ezelőtti megszerzését követően, először 2021-ben honosította meg a magyarok iránti tisztelgés eme formáját. A Mentsétek meg Romániát (USR) párt politikusa – aki egyébként március 15-én is köszönteni szokta a magyarokat – úgy fogalmazott: augusztus 20-án Brassóban „közösen ünnepeljük a sokszínűséget és a kölcsönös tiszteletet”. Az elöljáró közölte, a jelképes gesztussal a „város kulturális gazdagságához hozzájáruló” magyarok iránti tiszteletét kívánja kifejezni az önkormányzat.
„Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ma egy olyan Brassóban élhetünk, amely modellnek számít a békés együttélés terén a szabadság és a befogadás Európájában. Bárki próbálkozzon viszályt vagy feszültséget gerjeszteni az etnikumok között, jól tenné, ha eljönne Brassóba, ahol tanulhatna a multikulturalitásról és arról, miként építhet valamennyiünk számára szebb jövőt a kölcsönös tisztelet. Isten éltessen, Magyarország! Isten éltesse a brassói magyar közösséget!” – írta Allen Coliban, majd magyar nyelvű köszöntéssel zárta üzenetét: „Boldog ünnepet kívánunk mindenkinek!”
Néhányan Colliban közösségi oldalán is kifejezték nemtetszésüket a magyaroknak tett gesztus miatt, számuk azonban itt elenyésző. Valóságos kommentáradat zúdult viszont a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán a piros-fehér-zöld díszkivilágítást beharangozó posztra, és a többség elítéli a magyar nemzeti ünnep „megülését”. Többen arra emlékeztetnek, hogy a magyarok autonómiát követelnek „Románia szívében”, Erdélyben, mások azt firtatják, vajon Budapesten is piros-sárga-kék színekkel világítanak-e meg épületeket Románia nemzeti ünnepén, december elsején.
A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere.
Akadnak ugyanakkor, akik arra emlékeztetnek, hogy a brassói magyarok is román állampolgárok, így szerintük a gesztus „fölösleges”, „árulónak” nevezve a polgármestert és a városháza illetékeseit.
„Csak valami sötét szolgák képesek kigondolni és gyakorlatba ültetni ilyesmit” – írta a városháza posztjához fűzött hozzászólásában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője, aki bevallása szerint 2019 óta a Cenk alatti városban él.
Kommentárját többen helyeselték, mások azonban felszólították, hogy ne szítson gyűlöletet Brassó különböző nemzetiségű polgárai között. Tanasă a jelek szerint nem tanult az idei helyhatósági választáson a brassóiaktól kapott leckéből, amikor is egyértelműen a tudtára adták, hogy nem kérnek belőle. A szélsőségesen nacionalista politikus a június 9-ei megmérettetésen az AUR színeiben megpályázta a megyeszékhely polgármesteri tisztségét, ám alaposan felsült: 4303 szavazatot kapott, ami a leadott voksok 3,94 százalékát jelentette.
A román irányítású önkormányzatoktól teljesen szokatlan, ám annál nemesebb gesztust tesz a romániai magyarok irányába Brassó város polgármesteri hivatala az államalapítás és Szent István ünnepe tiszteletére.
Ökumenikus egyházi szertartással tartották meg az új kenyér ünnepét a kolozsvári Szent Mihály-templomban. A bensőséges hangulatú, Szent István-napi ünnepről videós összeállításunkban számolunk be.
Az ukrajnai és izraeli háború azt jelzi, hogy körülöttünk nem világrendváltás, hanem világrendszerváltás zajlik, amikor az egyes játékosok azt sem tudják egymásról, hogy milyen játékot játszanak. Van, aki sakklépéseket tesz, de a másik ultizik.
Párhuzamosan épül, sőt már a befejezéshez közeledik az új Maros-híd Öthalom és Angyalkút között, illetve az Arad–Temesvár vasútvonal feletti felüljáró, így már csak hónapok kérdése, hogy bezáruljon az aradi körgyűrű.
Magyar állami támogatással felépített óvodát és bölcsődét adtak át kedden Kolozsváron – a Makovecz Imre tervezte Donát úti református templomban tartott hálaadó istentiszteleten egyházi és világi elöljárók is felszólaltak.
Gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával büntetőeljárás indult Bihar megyében, miután hétfőn egy 8 éves gyerek egy úszótanfolyam idején életét vesztette Vaskohszikláson.
Frissítette az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a vörös, narancssárga és sárga jelzésű hőségriasztásokat, amelyek kedden és szerdán is érvényben maradnak az ország egész területén.
Kolozsvár templomaiban egymást érik az egyházzenei rendezvények, amelyek keretében kortárs szerzők műveit adják elő. A hétfő késő délutáni Farkas utcai hangverseny igazi zenei csemegét kínált a templomot zsúfolásig megtöltő közönség számára.
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvárért-díjat, melyet hétfőn este adtak át a kincses város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben az ország legtöbb régiójában, de légköri instabilitással terhelt időszakokra is számítani lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!