Boc szerint a liberálisok mindenképp véghez viszik az üzleti szféra által is követelt megyeegyesítést

Képünk illusztráció •  Fotó: Jakab Mónika

Képünk illusztráció

Fotó: Jakab Mónika

Régi vágyak felmelegítésének is terepet ad a költségvetésen tátongó lyuk: a román üzleti szféra az ország közigazgatási átszervezésében, megyék egyesítésében látja a „pénzhozó” megoldást. A kezdeményezést természetesen Emil Boc kolozsvári polgármester is támogatja, miközben Ilie Bolojan bihari tanácselnök a közszféra karcsúsításával takarékoskodna.

Páva Adorján

2023. április 21., 19:532023. április 21., 19:53

A romániai közigazgatási reform terve időről időre felmerül a közbeszédben. Legutóbb az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) sürgetett átszervezést, mégpedig azok után, hogy kiderült: jókora, egyes számítások szerint 20 milliárd lejes büdzsédeficittel kell megbirkóznia a bukaresti kormánynak. A magát az üzleti szféra legerősebb képviseletének, a vállalkozói réteg és a politikum között közvetítő legfőbb médiumnak nevező szervezet az ijesztő számok hallatán közleményben sietett tanácsokat adni a döntéshozóknak, hiszen attól tartanak, a költségvetési lyuk láttán az üzleti szférát nevezik ki bűnbaknak, vagy legalábbis „járulékos veszteségek” címen jelentős károkat szenvedhet az ágazat az esetleges rossz döntések miatt.

A CCIR ennek szellemében úgy véli, Románián legfőképp egy közigazgatási átszervezés segíthet.

Konkrétan a jelenlegi 41 megye plusz Bukarest felállást 15-re kellene zsugorítani, város rangot pedig csak a legalább 10 ezer, község címet pedig kizárólag az 5 ezer feletti lakost számláló települések viselhetnének.

A kamara képviselői nem fejtik ki, ezek az intézkedések miért annyira sürgetőek, és konkrétan milyen hasznot hoznának az országnak, ugyanakkor kijelentik: ha nem lépik meg, Románia elveszítheti „két legfontosabb” aduját: a kiszámíthatóságot és az alacsony adózási elvárásokat.

A kereskedelmi és iparkamara szerint a jelenlegi körülmények között az ország már nem igazán vonzó a külföldi befektetők számára, amelyért a szakképzett munkaerő hiánya, illetve a „kaotikus visszaszolgáltatások” is okolhatók.

„Így Románia képtelenné válhat területeket biztosítani termelőegységek létrehozására, főleg annak ismeretében, hogy sok ázsiai üzemnek új helyet keresnek” – olvasható a szervezet közleményében, amely szerint pékipari (ROMPAN), építőipari (PATROMAT), mezőgazdasági (LAPAR) turisztikai (ANAT), szállítási (FORT), szőlészet-borászati (ONIV), illetve a brókerek érdekképviselete is a kezdeményezőkkel együtt szorgalmazza a sürgős közigazgatási átszervezést.

Ennek egyik közismert támogatója Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki már bő egy évtizeddel ezelőtt, miniszterelnökként is népszerűsítette az ötletet, és azóta is így tesz. A Digi24 hírtelevízió ezúttal is reagáltatta az elöljárót a kereskedelmi kamara felvetésére. Boc szerint meg kell vizsgálni, hány közigazgatási egységre van szükségünk ahhoz, hogy működőképes legyen a rendszer. Úgy véli, például a községek esetében vannak olyanok, ahol kisebbekre, máshol pedig nagyobbakra lehet szükség a demográfiai mutatók, illetve a lakosság által elérhető szolgáltatások függvényében, tehát esetfüggően kell megvizsgálni a helyzetet.

„Románia rá lesz kényszerítve arra, hogy véghez vigye előbb-utóbb (a közigazgatási reformot), mert sokáig nem lehet húzni, olyan lesz, mint a betegség: azt vesszük észre, hogy megfulladunk. Meg kell lépni, minél hamarabb, annál jobb – vélekedett a kincses város liberális (PNL) polgármestere. –

Idézet
Előbb-utóbb a PNL véghez viszi ezt a reformot. Választási év előtt nem lehet, torzulásokat okozna. 2024 után.”

A Digi24 megszólaltatta a témában Boc párttársát, Ilie Bolojant is. A Bihar Megyei Tanács elnöke a költségvetési hiányra kitérve inkább takarékoskodási módozatokat taglalt. „A központi és helyi intézmények javarésze túlméretezett, legalábbis a magánszférához viszonyítva, illetve abból kiindulva, hogy a közalkalmazottak milyen szolgáltatásokat nyújtanak. A közszférában alkalmazható személyzeti leépítés továbbra is egy lehetőség” – jelentette ki Bolojan.

Amint arról már beszámoltunk, Emil Boc a régiósítás-átszervezés nagy híve. A kolozsvári polgármester a közelmúltban is szorgalmazta az ország közigazgatási átalakítását, mégpedig úgy, hogy a megyék helyét a nagyobb régiók vegyék át. A magyar szempontból kedvezőtlen tervezetet 2011-ben, még miniszterelnökként szorgalmazta először, de kudarcot vallott, bár Traian Băsescu akkori államfő is támogatta az ötletet.

A romániai megyei jogú városok egyesületét is vezető Boc egy évtizeddel később is hangsúlyozta, az ország legutóbbi területi-közigazgatási reformját 1968-ban hajtották végre, és változásokra van szükség. Emil Boc egy olyan törvénytervezetet javasolt, amely közigazgatási könnyítéseket biztosítana azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek a megyeszékhellyel.

Boc tavaly decemberben is felmelegítette a témát a megyei jogú városok képviselőinek egyik gyűlésén, mondván: ha két vagy több megye egyesülne, régiónként minimum 800 ezer lakossal megfelelnének az EU bizonyos kiírási feltételeinek. A liberális párti politikus akkor 2025-öt jelölte meg legközelebbi időpontként, amikor komolyan terítékre kerülhet a téma. Egyúttal jelezte:

régiósítást alkotmánymódosítással, több megye egyetlen hasonló közigazgatási egységbe tömörülését viszont már törvénnyel is meg lehetne valósítani.

A régiósítás természetesen feszültségeket szülne a jelenlegi települések, városok, megyék vezetői között, hiszen sokan nem szívesen olvadnának be, vezető pozíciókat, tanácsosi helyeket, súlyos pénzösszegeket, szavazatokat, „kiskirályi trónokat” veszítve. Ugyanakkor a régiósítás egyik fő „kerékkötője” eddig az RMDSZ volt, amely nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar többségű vagy vezetésű közigazgatási egységeket egybeolvasszák a „román tengerrel”, amely révén a szövetség elveszítené vezető pozícióit, érdekérvényesítési erejét. Közben a román politikai erők sem akarnak egykönnyen olyan tervbe belemenni, hogy például Székelyföld különálló régió legyen, mert ezzel jókora támadási felületet adnának a magyarveszéllyel riogató nacionalistáknak.

Cseke Attila, az RMDSZ fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere februárban egy tévéinterjúban szintén kijelentette: 2025 előtt nem merülhet fel komolyan a közigazgatási átszervezés terve.

Mint ismeretes, Romániában még 1998-ban létrehoztak fejlesztési régiókat, hogy megkönnyítsék az európai uniós csatlakozást bizonyos előírásoknak megfelelve, a belépés után pedig gördülékenyebb forráslehívást célozva. Azonban a nyolc fejlesztési régiónak nincsen jogi személyisége, közigazgatási státusa, döntéshozó jogköre, testülete, ezért számos célnak nem felelnek meg.

korábban írtuk

Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre
Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre

Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt polgármester.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan

RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan
2025. május 31., szombat

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk

Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk
2025. május 31., szombat

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása

A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása
2025. május 31., szombat

Az árvíz sújtotta Nagyborosnyón nyújtanak segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai

Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.

Az árvíz sújtotta Nagyborosnyón nyújtanak segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai
2025. május 31., szombat

Medvét láttak egy erdélyi város stadionja közelében

Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Medvét láttak egy erdélyi város stadionja közelében
2025. május 31., szombat

Salrom-igazgató: nagy teljesítményű szivattyúkat kapunk, de egyelőre kérdés, hova szivattyúzzuk ki a sós vizet a parajdi bányából

Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.

Salrom-igazgató: nagy teljesítményű szivattyúkat kapunk, de egyelőre kérdés, hova szivattyúzzuk ki a sós vizet a parajdi bányából
2025. május 31., szombat

Nicușor Dan Parajdon: nem hagyjuk magukra az embereket

Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.

Nicușor Dan Parajdon: nem hagyjuk magukra az embereket
2025. május 31., szombat

Mentőautó balesetezett Beszterce-Naszód megyében

Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.

Mentőautó balesetezett Beszterce-Naszód megyében
2025. május 31., szombat

Bogdan Ivan: mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérjen az idegenforgalmi és gazdasági körforgásba

Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.

Bogdan Ivan: mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérjen az idegenforgalmi és gazdasági körforgásba
2025. május 31., szombat

Fechet: a Salrom évek óta tisztában van a parajdi helyzettel, de halogatta a probléma megoldását

A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Fechet: a Salrom évek óta tisztában van a parajdi helyzettel, de halogatta a probléma megoldását