Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Régi vágyak felmelegítésének is terepet ad a költségvetésen tátongó lyuk: a román üzleti szféra az ország közigazgatási átszervezésében, megyék egyesítésében látja a „pénzhozó” megoldást. A kezdeményezést természetesen Emil Boc kolozsvári polgármester is támogatja, miközben Ilie Bolojan bihari tanácselnök a közszféra karcsúsításával takarékoskodna.
2023. április 21., 19:532023. április 21., 19:53
A romániai közigazgatási reform terve időről időre felmerül a közbeszédben. Legutóbb az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) sürgetett átszervezést, mégpedig azok után, hogy kiderült: jókora, egyes számítások szerint 20 milliárd lejes büdzsédeficittel kell megbirkóznia a bukaresti kormánynak. A magát az üzleti szféra legerősebb képviseletének, a vállalkozói réteg és a politikum között közvetítő legfőbb médiumnak nevező szervezet az ijesztő számok hallatán közleményben sietett tanácsokat adni a döntéshozóknak, hiszen attól tartanak, a költségvetési lyuk láttán az üzleti szférát nevezik ki bűnbaknak, vagy legalábbis „járulékos veszteségek” címen jelentős károkat szenvedhet az ágazat az esetleges rossz döntések miatt.
A CCIR ennek szellemében úgy véli, Románián legfőképp egy közigazgatási átszervezés segíthet.
A kamara képviselői nem fejtik ki, ezek az intézkedések miért annyira sürgetőek, és konkrétan milyen hasznot hoznának az országnak, ugyanakkor kijelentik: ha nem lépik meg, Románia elveszítheti „két legfontosabb” aduját: a kiszámíthatóságot és az alacsony adózási elvárásokat.
„Így Románia képtelenné válhat területeket biztosítani termelőegységek létrehozására, főleg annak ismeretében, hogy sok ázsiai üzemnek új helyet keresnek” – olvasható a szervezet közleményében, amely szerint pékipari (ROMPAN), építőipari (PATROMAT), mezőgazdasági (LAPAR) turisztikai (ANAT), szállítási (FORT), szőlészet-borászati (ONIV), illetve a brókerek érdekképviselete is a kezdeményezőkkel együtt szorgalmazza a sürgős közigazgatási átszervezést.
Ennek egyik közismert támogatója Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki már bő egy évtizeddel ezelőtt, miniszterelnökként is népszerűsítette az ötletet, és azóta is így tesz. A Digi24 hírtelevízió ezúttal is reagáltatta az elöljárót a kereskedelmi kamara felvetésére. Boc szerint meg kell vizsgálni, hány közigazgatási egységre van szükségünk ahhoz, hogy működőképes legyen a rendszer. Úgy véli, például a községek esetében vannak olyanok, ahol kisebbekre, máshol pedig nagyobbakra lehet szükség a demográfiai mutatók, illetve a lakosság által elérhető szolgáltatások függvényében, tehát esetfüggően kell megvizsgálni a helyzetet.
„Románia rá lesz kényszerítve arra, hogy véghez vigye előbb-utóbb (a közigazgatási reformot), mert sokáig nem lehet húzni, olyan lesz, mint a betegség: azt vesszük észre, hogy megfulladunk. Meg kell lépni, minél hamarabb, annál jobb – vélekedett a kincses város liberális (PNL) polgármestere. –
A Digi24 megszólaltatta a témában Boc párttársát, Ilie Bolojant is. A Bihar Megyei Tanács elnöke a költségvetési hiányra kitérve inkább takarékoskodási módozatokat taglalt. „A központi és helyi intézmények javarésze túlméretezett, legalábbis a magánszférához viszonyítva, illetve abból kiindulva, hogy a közalkalmazottak milyen szolgáltatásokat nyújtanak. A közszférában alkalmazható személyzeti leépítés továbbra is egy lehetőség” – jelentette ki Bolojan.
Amint arról már beszámoltunk, Emil Boc a régiósítás-átszervezés nagy híve. A kolozsvári polgármester a közelmúltban is szorgalmazta az ország közigazgatási átalakítását, mégpedig úgy, hogy a megyék helyét a nagyobb régiók vegyék át. A magyar szempontból kedvezőtlen tervezetet 2011-ben, még miniszterelnökként szorgalmazta először, de kudarcot vallott, bár Traian Băsescu akkori államfő is támogatta az ötletet.
A romániai megyei jogú városok egyesületét is vezető Boc egy évtizeddel később is hangsúlyozta, az ország legutóbbi területi-közigazgatási reformját 1968-ban hajtották végre, és változásokra van szükség. Emil Boc egy olyan törvénytervezetet javasolt, amely közigazgatási könnyítéseket biztosítana azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek a megyeszékhellyel.
Boc tavaly decemberben is felmelegítette a témát a megyei jogú városok képviselőinek egyik gyűlésén, mondván: ha két vagy több megye egyesülne, régiónként minimum 800 ezer lakossal megfelelnének az EU bizonyos kiírási feltételeinek. A liberális párti politikus akkor 2025-öt jelölte meg legközelebbi időpontként, amikor komolyan terítékre kerülhet a téma. Egyúttal jelezte:
A régiósítás természetesen feszültségeket szülne a jelenlegi települések, városok, megyék vezetői között, hiszen sokan nem szívesen olvadnának be, vezető pozíciókat, tanácsosi helyeket, súlyos pénzösszegeket, szavazatokat, „kiskirályi trónokat” veszítve. Ugyanakkor a régiósítás egyik fő „kerékkötője” eddig az RMDSZ volt, amely nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar többségű vagy vezetésű közigazgatási egységeket egybeolvasszák a „román tengerrel”, amely révén a szövetség elveszítené vezető pozícióit, érdekérvényesítési erejét. Közben a román politikai erők sem akarnak egykönnyen olyan tervbe belemenni, hogy például Székelyföld különálló régió legyen, mert ezzel jókora támadási felületet adnának a magyarveszéllyel riogató nacionalistáknak.
Cseke Attila, az RMDSZ fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere februárban egy tévéinterjúban szintén kijelentette: 2025 előtt nem merülhet fel komolyan a közigazgatási átszervezés terve.
Mint ismeretes, Romániában még 1998-ban létrehoztak fejlesztési régiókat, hogy megkönnyítsék az európai uniós csatlakozást bizonyos előírásoknak megfelelve, a belépés után pedig gördülékenyebb forráslehívást célozva. Azonban a nyolc fejlesztési régiónak nincsen jogi személyisége, közigazgatási státusa, döntéshozó jogköre, testülete, ezért számos célnak nem felelnek meg.
Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!