„Nem szabad a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezni”. EP-küldöttség ismerkedett a székelyföldi vadhelyzettel

Az uniós törvényhozás képviselői hétfőn előbb Bukarestben tárgyaltak a bukaresti kormány illetékeseivel, majd kedden Kovászna megyébe látogattak. Itt az RMDSZ politikusai közölték az EP küldöttségét, hogy a Székelyföldön emberéleteket veszélyeztet a medvék túlszaporodása, szükség van a környezetvédelmi minisztérium populációszabályozó intézkedéseire. Tamás Sándor háromszéki tanácselnöke a szövetség vezetőinek kedd délutáni sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján közölte,

számukra az emberélet védelme a legfontosabb.

„A bizottság tagjainak beszámoltunk arról, hogy Székelyföldön tarthatatlanná vált a helyzet: két és félszer több medve él térségünkben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani. Nap mint nap érezzük, hogy megbomlott az egyensúly, veszélyben van az emberek élete, és veszélyben vannak a javaik” – jelentette ki Tamás Sándor. A tanácselnök nyomatékosan kérte, legyen megelőzés és beavatkozás medveügyben, szerinte ugyanis csak így lehet visszaállítani az egyensúlyt.

A székelyföldi tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő meggyőződésének adott hangot, miszerint a látogatás hasznos volt képviselőtársai számára, közelről ismerhették meg ugyanis a problémát, minden érintett féllel lehetőségük volt egyeztetni. „A statisztikai adatok mellett – amelyek eddig is rendelkezésükre álltak – a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi” – fogalmazott Vincze, hozzátéve, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, és ezek az intézkedések hasznosak és hosszútávon célravezetőek az eurohonatya szerint. A politikus fontosnak nevezte, hogy Brüsszelből az Európai Parlament is támogassa azokat a további intézkedéseket, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterként már előkészített.

Tánczos Barna – aki hétfőn Bukarestben fogadta az EP küldöttségét – a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón kifejtette: szükség van arra, hogy a brüsszeli döntéshozók első kézből is szembesüljenek a problémáinkkal, hiszen emberi életek kerülnek nap mint nap veszélybe.

Szerinte a bizottság tagjai nagyon eltérő információkkal és háttérrel rendelkeztek. „Van, aki ismeri a problémát, hiszen a saját országában is találkozott vele, másokhoz viszont csak az aktivisták üzenetei jutottak el eddig. Mi azt az intézkedéscsomagot mutattuk be, amelyet az elmúlt két és fél évben felvállalt az RMDSZ, a sürgősségi beavatkozás szabályozását, a villanypásztorokra adott támogatást, a tudományos populációbecslést és a megelőzési kvótákra vonatkozó tervezetet” – nyilatkozta a bukaresti zöldtárca vezetője.

Tánczos Barna úgy vélte, ha a szakmai bemutatót szkeptikusan fogadná is a bizottság, biztos benne, hogy a keddi tereplátogatás meggyőzte őket arról, hogy nem lehet kezeletlenül hagyni ezt a problémát, meg kell védeni az emberi életet és javakat, ez az elsődleges feladat. Az általa irányított tárca néhány hete bocsátotta közvitára a medvetámadások megelőzéséről szóló, a civil szervezetek által élesen bírált miniszteri rendelet tervezetét, amely 426 példány megelőző kilövését engedélyezi. A minisztérium által korábban ismertetett felmérés szerint az országban 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.

Több mint 30 medve él Marosvásárhely környékén, Soós a községeket is a befogásukra buzdítja

Több mint harminc medvét tartanak nyilván a vadásztársaságok Marosvásárhely metropoliszövezetében Soós Zoltán polgármester szerint.

A környezetvédelmi miniszter a nap folyamán Brassóban is nyilatkozott a témában, és kijelentette: Románia nem fogad el többé tanácsokat a medvepopuláció kezelésével kapcsolatban olyan országoktól, amelyek „már 100 évvel ezelőtt kiirtották” területükről ezt a fajt. Szerinte a medveprobléma Romániában már nem egy kipusztulófélben levő vagy veszélyeztetett fajról szól, hanem egy olyan közösség problémája, amelyet az együttélés ezzel az európai szinten szigorúan védett fajjal időnként súlyosan érint. Tánczos megemlítette, hogy az utóbbi 5-6 évben több mint 150 embert támadott meg a medve, és 14 esetben a találkozás az ember életébe került.

„A közelmúltban végzett minden felmérés, beleértve az ideit is, azt mutatja, hogy a medvék száma évről évre növekszik. Egy fajállomány kezelésekor a cél nem az, hogy napról napra, évről évre növeljük a számukat, hanem az, hogy az illető fajnak elegendő számú egyede legyen az állomány fenntartható fejlődésére az adott természetes élőhelyen. Az óvoda, az iskola, a tömbház második emelete, a vendégház nem a faj természetes élőhelye” – fogalmazott a tárcavezető. Arról is beszámolt, hogy a nagyragadozók más európai országokban is gondokat okoznak, például Bulgáriában a farkasok.

Emiatt szeptember végén csúcstalálkozót szerveznek az európai nagyragadozók kérdéséről és az EU által követendő lépésekről.

Az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter megismételte, Románia nem fogadhat el tanácsokat olyan országoktól, amelyek már 100 éve kiirtották ezeket a fajokat, és amelyek évek óta elutasítják, hogy medvéket telepítsenek át hozzájuk. „Franciaországról, Németországról, Ausztriáról van szó, ahol most már nincs medve, holott ott természetes élőhelye van ennek a fajnak” – fejtette ki Tánczos Barna Brassóban.

Az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttsége hétfőtől csütörtökig tartózkodik Romániában, hogy a medvetámadásokról és az illegális fakitermelésekről tájékozódjon.

Medvegondok: mindössze egy székelyföldi helyszín szerepel az EP bizottságának romániai programjában

Egyetlen székelyföldi helyszín, a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdő szerepel az Európai Parlament Petíciós Bizottságának májusi, romániai programjában, ahol a medvekérdésről tájékozódik a küldöttség; a Hargita megyei helyszíneket nem hagyták jóvá.