Vállalkozása közel két évtizede született, ugyanis 2006-ban hirdették ki a törvényt, melynek értelmében a mozgássérültek mentesültek a gépjármű beíratásának költségei alól. Pál Károly hozott is autót külföldről, ám azzal szembesült, hogy legalább egy évet kell várnia arra, amíg autóját átalakítják és áteshet a gépjármű-nyilvántartónál (RAR) a műszaki vizsgán. Így mivel akkor éppen egy bútorgyár tulajdonosa volt, megkérte az ottani alkalmazottakat, segítsenek az autót az igényei szerint átalakítani, felkészíteni a vizsgára.

„Azután kezdtek jönni a rendelések. A végén annyira alakult az egész dolog, hogy a bútorgyárat le is mondtuk, átprofilálódtunk, és a mai napig csinálgatjuk. És nekem ez most már morális kötelesség. Nem szakítok nagyot belőle, emellett van egy húsfeldolgozó manufaktúránk, főleg azzal foglalkozom, de bárkinek szüksége van rá, megcsináljuk az autóját” – magyarázta lapunknak a vállalkozó, hozzátéve, hogy

A kezdeti, mondhatni „házias” munkák után ma már minden beavatkozást a normák szerint végeznek.

„Ösztönzöm a mozgássérülteket, mert úgy érzem, hogy a tudás a legnagyobb fegyver. Szerintem a leglényegesebb dolog az, hogy tanuljanak, mert ha tanulnak, akkor majd dolgozni tudnak – olyan munkát végezni, amit a fizikai állapotuk lehetővé tesz –, és nem szorulnak a semmire sem elég nyugdíjra” – magyarázta a szovátai Pál Károly. Ő maga egyébként „idősebb” korában ment egyetemre, Kolozsvárra: először állatorvosira, ám rá kellett jönnie, hogy azt nem fogja tudni gyakorolni, így váltott, átment állattenyésztési mérnökire és biotechnológiára. Az alapképzés után mesterit is végzett, jelenleg pedig doktori tanulmányait folytatja. Közben pedig teljesen aktív életet él, dolgozik, vezet, előszeretettel főz.

Pál Károly azt is elmondta a Krónikának, hogy azt tapasztalja, szép lassan „bővül a piac”, egyre többen érdeklődnek a szolgáltatásaik iránt: tulajdonképpen szájról-szájra terjed a híre, hogy mindenki számára képesek megoldást találni. Felidézte, hogy

Örömmel látja, hogy az általuk átalakított járművekkel az emberek „visszakapják” a szabadságukat: külföldre mennek nyaralni, elviszik randevúra a barátnőjüket. Manapság egyébként egyre több autósiskola nyitott a fogyatékosok, mozgássérültek irányába, soknak van átalakított, átalakítható gépkocsijuk is számukra.

– magyarázta a vállalkozó, hozzátéve: a szabadság nagyon sokat segít az embereknek a kapcsolatépítésben, abban, hogy barátokat szerezzenek, párkapcsolatuk legyen.

„Én mindenkit arra biztatok, hogy csináljon valamit, egy kicsi bizniszt, egy kicsi akármit. Mozduljon ki, járjon színházba, kulturálódjon, olvasson, ne csak a Facebookot és TikTokot nézze egész nap” – tanácsolja Pál Károly. Aki az ország minden pontjáról kap felkéréseket (Giurgiuban és Bukarestben működik még hasonló vállalkozás), új autókat és használtakat egyaránt visznek hozzájuk Szovátára átalakításra.

„Ha valaki csak várja azt a nyugdíjat, akkor nem tud fejlődni se szellemileg, se anyagilag, se fizikailag, semmiféleképpen sem. Van, aki megelégszik ezzel, én nem. Ha kell, beleülök a székkel egy gödörbe, és ásom a sáncot. Az, hogy eltörött a hátgerincem egy baleset folytán, nem azt jelenti, hogy megáll ott az élet. Vannak ismerőseim, akik kerekesszékben ülve is kertészkednek, zöldséget termesztenek. Nekem büszkeség, hogy vannak emberek, akik nem nyújtják a kezüket, hanem ők is a társadalom aktív tagjai” – fejtette ki véleményét Pál Károly.