HIRDETÉS
A római katolikus templomot zsúfolásig megtöltő ünnepségen – melyet elegendő hely hiányában az unitárius és református templomban is kivetítőn követtek a hívek - Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke rámutatott: „elődeink megértették, hogy a hitbeli különbözőségek nem kell szükségszerűen elválasszanak bennünket”, és az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
A jelenlévő egyházak közül bármelyik képviselője rá tudna mutatni a másikra, hisz „bántottunk és bántottak minket, kirekesztettünk és kirekesztettek”, annak függvényében, hogy éppen ki javára billent a politikai mérleg, mondta a püspök, de úgy vélte, semmi értelme nem lenne a felsorolásnak.
„Mi elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet” – jelentette ki a tordai határozat szellemiségének a továbbéltetésére utalva.
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás - katolikus, evangélikus, református, unitárius - szabadságát és egyenjogúságát. Az erdélyi gyülekezetek számára szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”
„A vallásszabadság gondolata megmozgat minden embert, még az ateistákat is, mert a lelkiismeret szabadságához ez is hozzátartozik” – jelentette ki Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek.
Elismerte, hogy egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tordai határozat is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és a későbbi országgyűlések korlátozták azt.
Tisztelt Karok és Rendek! - szólította meg az egybegyűlteket Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a tordai vallásszabadsági határozat a hit gyümölcse volt, alkotói „kinyitották a szívüket” a Szentírás előtt. Ez a döntés a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt, emlékeztetett, és úgy vélte,
jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.
Reinhart Guib, a Romániai Hitvallású Szász Lutheránus Egyház püspökének német nyelvű beszéde után, melyet a hallgatóság magyar és román nyelvű köszöntésével indított, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke üdvözölte az ünneplőket. Az utána felszólaló Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia, a szétszakíthatatlan közösség erejéről. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” - szólította fel hallgatóságát megjegyezve: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek és szent az adott szó.
Daniel Crișan, a román ortodox egyház esperese a tordai törvény erényeinek ecsetelése után azt is megemlítette, hogy az nem biztosított jogokat az erdélyi románoknak.
Ellenben a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg, ennek köszönhetően vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély, és ezekről az értékekről a jövőben sem szabad lemondani, hangsúlyozta.
Az unitáriusok számára az 1568-as tordai országgyűlésnek külön jelentősége van, ez alapján jött létre az unitárius egyház, de a döntést együttesen fogadták el az erdélyi rendek, mutatott rá Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.
Úgy vélte, a híres erdélyi tolerancia, sokszínűség, felekezeti együttélés 1568-ban gyökerezik.
A vallásszabadság sok helyen ma is sérül, mutatott rá, és felmerül a kérdés: lehetünk-e toleránsak az intoleranciával, türelmesek a türelmetlenséggel szemben? Úgy vélte, a galamb szelíd türelme mellett okosnak is kell lenni, tudni kell, honnan jövünk és hova tartunk.
Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár Románia nagy vívmányának nevezte, hogy sikerült konszolidálni a vallásszabadságot, amely ma Európában egyre inkább támogatásra szorul. A 18 vallási felekezettel rendelkező Románia a vallásszabadság évében az egyesülés centenáriumát üli, melyet a közös értékek és szolidaritás jegyében kíván ünnepelni, hangsúlyozta.
A kettős évfordulóra Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért beszédében, úgy fogalmazva, hogy „2018 bonyolult év”. Kijelentette: 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, és ma is hasonló döntésre van szükség.
„Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték” - utalt Mihai Tudose kormányfő kifogásolt nyilatkozatára.
Klaus Johannis államfő üdvözletének felolvasása után Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyi magyar és szász történelmi egyházaknak a magyar Országgyűlésnek, Románia parlamentjének és az Európai Parlamentnek címzett előterjesztését, melyben kezdeményezik a vallásbékét kimondó tordai határozat emlékének megörökítését.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette, eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi azt a budapesti Országházban.
Felidézte: az erdélyi példát Európa későn követte, az Egyesült Nemzetek Szövetsége például csak 1948-ban szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára. Kövér László szerint ma ez a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét.
A politikus szerint Közép-Európa országait hol nyugatról, hol keletről próbálták meg függésbe hozni és kizsákmányolni a nagyhatalmak. Meg akarják fosztani az embert nemi, családi, vallási és nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeik felismerésére, kinyilvánítására, és szükség esetén azok megvédelmezésére sem, mondta.
Úgy vélte, nem szabad megismételni a 20. században elkövetett hibákat:
„nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: ebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.
Hangsúlyozta, a magyarokat és a románokat a történelem során sok minden szembefordította, de két kötőanyag – a keresztény hit és Erdély – összefogja őket.
Európa korábban nem tapasztalt kihívások elé néz, így fel kellene ismerni, hogy nem a hasonló sorsú, azonos szülőföldön élők jelentik a veszélyt, mondta a házelnök, akit a jelenlévők az unitárius templomokban tetszésnyilvánításra alkalmazott döngetéssel „tapsoltak meg”.
Az istenházában tartott ünnepség után az ünneplők a templomkertbe vonultak, ahol felavatták a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész alkotását, melyet 45 pályamű közül választott ki a zsűri. „Létrát állítunk a tordai földbe, a mását annak a hitbéli létrának, amelynek teteje az égbe mutat” - magyarázta a létrát, majd a felső létrafokokból felröppenő madarakat ábrázoló, bronzból készült emlékmű szimbolikáját Gyerő Dávid főjegyző.
A polgármesteri hivatalt képviselő Ana Săvan, a művelődési ház igazgatója biztosította az egybegyűlteket, hogy Tordán ma is mindenki meg van győződve arról, hogy a hit Isten ajándéka.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében rámutatott: 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt, és bár később volt törekvés a hegemónia megszerzésére, volt erő az egyensúly megtartására is. Rámutatott: Erdély egyik forrása volt a vallásszabadság kialakításának.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat.
„Ma ismét vallásháború dúl Európában” - hívta fel a figyelmet Németh Zsolt, azt ígérve, hogy akik ismerik az igaz Istent, nem imádják a relativista bálványt. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az „alkotmányos identitás szabadsága”. Mihai Tudose kormányfő nyilatkozatára utalva kijelentette, durva támadás érte az autonómiát, és ennek nyomán azt ígérte, megsokszorozzák az ennek érdekében tett erőfeszítéseket és még több székely zászló fog lobogni.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért.
Úgy vélte, amikor erről beszélünk, szemmel kell tartani az 1918-ban, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban a kisebbségeknek tett ígéreteket is, mivel ez az üzenet egybecseng a tordai vallásszabadság üzenetével.
1568-ban a vallásszabadság élet-halál kérdése volt, mondta, és talán ma is az, hiszen „ha egymás ellen küzdünk, az ellenség győz”. „A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen" - jelentette ki. Emlékeztetett, annak idején az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma azok az erők, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják szüntetni azt.
A tordai hálaadó ünnepség az emlékmű megáldásával, állófogadással és Körösfői-Kriesch Aladár festményének megtekintésével ért véget.
