HIRDETÉS
Az átfogó ágazati stratégia hiánya, valamint az egészségügyre fordított közkiadások alacsony szintje nehezíti évek óta a sürgősségi kórházak működését országszerte, s ez alól nem kivétel Háromszék legnagyobb egészségügyi intézménye sem. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőinek rendszeresen meg kell küzdeniük a finanszírozási gondokkal, az újra meg újra előforduló orvos- és asszisztenshiánnyal, és
bár az elmúlt években több tízmillió eurós beruházások révén felújíthatták az épületet, valamint a műszerparkot, a rendszer visszásságai miatt az intézmény működése nem vált hatékonyabbá.
A hatszáz ággyal, több mint száz orvossal és mintegy 350 asszisztenssel működő sürgősségi kórház menedzsere, András Nagy Róbert a Krónika kérdésére elmondta, az elmúlt években tapasztalható ugyan némi előrelépés a kórházak finanszírozása terén, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy valójában a stratégiai döntések hiánya gátolja a munkájukat.
Példaként említette: az egészségügyi minisztérium elvárja, hogy csökkentsék a beutalások számát, ami az igazgató szerint jogos kérés, hiszen a kórházi ellátás a legköltségesebb a szolgáltatás működésében. Ám ezt András Nagy Róbert szerint csak az alapellátás finanszírozásának számottevő emelésével, a háziorvos-hálózat megerősítésével lehetne elérni, vagy abban az esetben, ha biztosítanák a betegeknek, hogy a járóbeteg-rendelőkben vizsgáltassák ki, kezeltessék magukat.
Az elmúlt évben az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetésének alig több mint 2 százalékát fordították paraklinikai vizsgálatokra, véranalízisre, röntgenre, illetve komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatra. „Ha egy ingyenes CT-re három hónap, egy MR-vizsgálatra még ennél is hosszabb a várakozási idő, akkor a beteg nem vár, jelentkezik a sürgősségen.
– mutatott rá a kórházigazgató, aki szerint a betegek egy részét a háziorvosi, a járóbeteg-rendelőkben kellene ellátni.
András Nagy Róbert szerint optimizálni kell a kórház működését, hiszen vannak olyan ágazatok, amelyekre kénytelenek egyre nagyobb hangsúlyt fektetni, és könnyebb helyzetben lennének, ha erre országos szinten kidolgoznának egy átfogó stratégiát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a népesség elöregedett, 2015-höz viszonyítva 2020-ig megkétszereződik a 60 év felettiek aránya, amely eléri a 22 százalékot. Ezt figyelembe kell venni a kórházak struktúrájának kialakításakor,
hiszen több lesz az időskorral együtt járó megbetegedés, tehát sokkal több kardiológusra, diabetológusra, reumatológusra lesz szükség, vagy az ízületi megbetegedések miatt több ortopéd szakorvost kell foglalkoztatni
– véli a kórházigazgató. András Nagy Róbert szerint, ezekre kellene kórházszinten összpontosítsanak, a rendszer nagy problémáit pedig országosan kellene orvosolni.
Egy tavalyi felmérés azt mutatja, Románia az első helyen áll Európában az orvosképzés tekintetében, mégis állandóan szakemberhiánnyal küzd az ország – folytatja a kórházigazgató. Mint mondta, évek óta egyértelmű hiány van sürgősségi orvosból, intenzív terápiás orvosból, radioterapeutából, onkológusból, hematológusból – ezek a hiányszakmák minden megyében. Példaként említette, az egész országban mindössze 250 érsebész dolgozik.
Hatalmas gondot jelent ugyanakkor a háziorvosok hiánya is: a 220 ezer lakosú Kovászna megyében az elmúlt időszakban elhunyt orvosok praxisát egyszerűen nem vette át senki.
András Nagy Róbert szerint ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a rezidensvizsgákon a hiányszakmákból több helyet hirdetnének meg, a jelenleg divatosnak számító szakmákból – ilyen a belgyógyászat, orr-fül-gégészet, a nőgyógyászat vagy a szemészet – pedig sokkal kevesebbet.
A kórházak között is prioritási sorrendet kellene felállítani az igazgató szerint: például amíg a megyei érdekeltségű sürgősségi kórházban nem telnek be az állások, a szakorvosok ne választhassák a kisebb, városi kórházakat. Jelenleg előfordul, hogy előnybe részesítik a kisebb intézményeket, mert ott kevesebb az ügyelet, kisebb a rájuk nehezedő nyomás.
András Nagy Róbert elmondta, a fizetésemelést az egészségbiztosítási pénztár külön szerződés alapján fizeti, így most viszonylag megfelelő béreket, ügyeleti órabért tudnak biztosítani, ám például a németországi fizetésekhez viszonyítva „még mindig van ahova fejlődni”.
A tapasztalat szerint az orvosok többsége nem elsősorban a pénz miatt, hanem jobb körülmények miatt hagyja el az országot.
„A sepsiszentgyörgyi kórház főépületét sikerült felújítani, korszerű műtőket rendeztünk be, megfelelő eszközeink vannak, az alapgyógyszereket is tudjuk biztosítani, de még mindig előfordul, hogy bizonyos, nem életmentő gyógyszereket a betegnek kell megvásárolnia” – mondta az igazgató.
Hangsúlyozta, a visszajelzések alapján sokat javult a kórház megítélése, általában az alkalmazottak hozzáállása miatt érkeznek panaszok, de hiába igyekeznek csökkenteni a rájuk nehezedő nyomást, újra és újra elmennek az orvosok és az asszisztensek. „Amikor azt hittük, a sürgősségen végre megoldottuk a szakemberhiányt, három orvosunk mondott fel, Brassóba, Nagyvárad mellé költöztek” – említette az igazgató.
András Nagy Róbert rámutatott, azzal is küzdenek, hogy a kisebb kórházak kiszolgáltatottak a nagyoknak, nem mindig fogadják a betegeket, sokszor személyes kapcsolatokat kénytelenek latba vetni, hogy a beteget egyetemi klinikán kezeljék.
Tudatában kell lennünk, hogy az orvos nem isten, arra vállalkozik, hogy a legjobb tudása szerint segítsen a betegeken” – mondta az igazgató. Különben azt is hiányolja, hogy az országban már évek óta nem épült egyetlen új kórház sem, szerinte abból a pénzből, amivel a több évtizedes épületeket próbálják korszerűsíteni, már lehetne újat is építeni, és sokkal eredményesebben harcolhatnának a kórházi belső fertőzések ellen.
