Apró lépések. Az akut szakemberhiánnyal és finanszírozási gondokkal küzdő szentgyörgyi kórház több osztályát is felújították
Fotó: Vargyasi Levente
Az átfogó ágazati stratégia hiánya, valamint az egészségügyre fordított közkiadások alacsony szintje nehezíti évek óta a sürgősségi kórházak működését országszerte, s ez alól nem kivétel Háromszék legnagyobb egészségügyi intézménye sem. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőinek rendszeresen meg kell küzdeniük a finanszírozási gondokkal, a szakemberhiánnyal, s a sokmilliós fejlesztések ellenére a kórház menedzsere, András Nagy Róbert szerint még mindig előfordul, hogy az ellátott betegnek kell gyógyszert vásárolnia.
2017. október 31., 17:272017. október 31., 17:27
Az átfogó ágazati stratégia hiánya, valamint az egészségügyre fordított közkiadások alacsony szintje nehezíti évek óta a sürgősségi kórházak működését országszerte, s ez alól nem kivétel Háromszék legnagyobb egészségügyi intézménye sem. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőinek rendszeresen meg kell küzdeniük a finanszírozási gondokkal, az újra meg újra előforduló orvos- és asszisztenshiánnyal, és
A hatszáz ággyal, több mint száz orvossal és mintegy 350 asszisztenssel működő sürgősségi kórház menedzsere, András Nagy Róbert a Krónika kérdésére elmondta, az elmúlt években tapasztalható ugyan némi előrelépés a kórházak finanszírozása terén, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy valójában a stratégiai döntések hiánya gátolja a munkájukat.
Példaként említette: az egészségügyi minisztérium elvárja, hogy csökkentsék a beutalások számát, ami az igazgató szerint jogos kérés, hiszen a kórházi ellátás a legköltségesebb a szolgáltatás működésében. Ám ezt András Nagy Róbert szerint csak az alapellátás finanszírozásának számottevő emelésével, a háziorvos-hálózat megerősítésével lehetne elérni, vagy abban az esetben, ha biztosítanák a betegeknek, hogy a járóbeteg-rendelőkben vizsgáltassák ki, kezeltessék magukat.
Az elmúlt évben az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetésének alig több mint 2 százalékát fordították paraklinikai vizsgálatokra, véranalízisre, röntgenre, illetve komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatra. „Ha egy ingyenes CT-re három hónap, egy MR-vizsgálatra még ennél is hosszabb a várakozási idő, akkor a beteg nem vár, jelentkezik a sürgősségen.
– mutatott rá a kórházigazgató, aki szerint a betegek egy részét a háziorvosi, a járóbeteg-rendelőkben kellene ellátni.
András Nagy Róbert szerint optimizálni kell a kórház működését, hiszen vannak olyan ágazatok, amelyekre kénytelenek egyre nagyobb hangsúlyt fektetni, és könnyebb helyzetben lennének, ha erre országos szinten kidolgoznának egy átfogó stratégiát.
hiszen több lesz az időskorral együtt járó megbetegedés, tehát sokkal több kardiológusra, diabetológusra, reumatológusra lesz szükség, vagy az ízületi megbetegedések miatt több ortopéd szakorvost kell foglalkoztatni
– véli a kórházigazgató. András Nagy Róbert szerint, ezekre kellene kórházszinten összpontosítsanak, a rendszer nagy problémáit pedig országosan kellene orvosolni.
Javult a kórház megítélése. András Nagy Róbert intézményvezető
Egy tavalyi felmérés azt mutatja, Románia az első helyen áll Európában az orvosképzés tekintetében, mégis állandóan szakemberhiánnyal küzd az ország – folytatja a kórházigazgató. Mint mondta, évek óta egyértelmű hiány van sürgősségi orvosból, intenzív terápiás orvosból, radioterapeutából, onkológusból, hematológusból – ezek a hiányszakmák minden megyében. Példaként említette, az egész országban mindössze 250 érsebész dolgozik.
András Nagy Róbert szerint ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a rezidensvizsgákon a hiányszakmákból több helyet hirdetnének meg, a jelenleg divatosnak számító szakmákból – ilyen a belgyógyászat, orr-fül-gégészet, a nőgyógyászat vagy a szemészet – pedig sokkal kevesebbet.
A kórházak között is prioritási sorrendet kellene felállítani az igazgató szerint: például amíg a megyei érdekeltségű sürgősségi kórházban nem telnek be az állások, a szakorvosok ne választhassák a kisebb, városi kórházakat. Jelenleg előfordul, hogy előnybe részesítik a kisebb intézményeket, mert ott kevesebb az ügyelet, kisebb a rájuk nehezedő nyomás.
András Nagy Róbert elmondta, a fizetésemelést az egészségbiztosítási pénztár külön szerződés alapján fizeti, így most viszonylag megfelelő béreket, ügyeleti órabért tudnak biztosítani, ám például a németországi fizetésekhez viszonyítva „még mindig van ahova fejlődni”.
„A sepsiszentgyörgyi kórház főépületét sikerült felújítani, korszerű műtőket rendeztünk be, megfelelő eszközeink vannak, az alapgyógyszereket is tudjuk biztosítani, de még mindig előfordul, hogy bizonyos, nem életmentő gyógyszereket a betegnek kell megvásárolnia” – mondta az igazgató.
Hangsúlyozta, a visszajelzések alapján sokat javult a kórház megítélése, általában az alkalmazottak hozzáállása miatt érkeznek panaszok, de hiába igyekeznek csökkenteni a rájuk nehezedő nyomást, újra és újra elmennek az orvosok és az asszisztensek. „Amikor azt hittük, a sürgősségen végre megoldottuk a szakemberhiányt, három orvosunk mondott fel, Brassóba, Nagyvárad mellé költöztek” – említette az igazgató.
András Nagy Róbert rámutatott, azzal is küzdenek, hogy a kisebb kórházak kiszolgáltatottak a nagyoknak, nem mindig fogadják a betegeket, sokszor személyes kapcsolatokat kénytelenek latba vetni, hogy a beteget egyetemi klinikán kezeljék.
Tudatában kell lennünk, hogy az orvos nem isten, arra vállalkozik, hogy a legjobb tudása szerint segítsen a betegeken” – mondta az igazgató. Különben azt is hiányolja, hogy az országban már évek óta nem épült egyetlen új kórház sem, szerinte abból a pénzből, amivel a több évtizedes épületeket próbálják korszerűsíteni, már lehetne újat is építeni, és sokkal eredményesebben harcolhatnának a kórházi belső fertőzések ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!