2012. február 28., 07:022012. február 28., 07:02
„Az önkormányzatok, a polgármesterek ne csak a külföldi testvértelepülések látogatására, falunapok szervezésére különítsenek el pénzt, a pedagógusok ingázási költségeit is térítsék meg” – szögezte le a szakszervezeti bizalmi. Elmondta, több háromszéki településen vannak elmaradások, az is előfordul, hogy egy tanárnak 1400 lejjel tartozik az önkormányzat.
A legsúlyosabb helyzet Előpatakon van, ahol már másfél éve nem térítik meg az ingázás költségeit a pedagógusoknak, a szakszervezet be is perelte az önkormányzatot, alapfokon nyert, az előpataki polgármester azonban fellebbezett, a brassói táblabíróságon márciusban mondanak végleges ítéletet, részletezte Nagy Gábor. A szakszervezeti elnök bízik a kedvező ítéletben, ami egy újabb érv lenne amellett, hogy a tanárok ingázási költségeit meg kell téríteni.
Szász Piroska Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, az államnak a tanfelügyelőségeken keresztül ezentúl is csak az ingázó diákok útiköltségeit kell biztosítania, a pedagógusok bérleteinek ára az önkormányzatokat terheli. Eddig lényegében a polgármesteri hivatalok belátására volt bízva, hogy fizetik-e, és ha igen, milyen mértékben a tanárok ingázásával kapcsolatos költségeket, ezentúl viszont kötelességük finanszírozni az utaztatást.
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerint több településen nincs az önkormányzatnak pénze, hogy kifizesse a tanárok jussát, ezért a polgármester-találkozókon már több ízben figyelmeztette az elöljárókat, hogy az ingázó pedagógusoknak járó pénz kifizetése törvény által előírt kötelességük, ám ennél többet nem tehet. Szabó Mária Magdolna Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak úgy nyilatkozott, neki nem panaszkodott egyetlen pedagógus sem, hogy nem kapta meg a jussát. A szakember szerint azonban az lenne az ideális, ha minél kevesebb ingázó tanár lenne, de ez nem minden esetben oldható meg, hiszen a falvakon nincs megfelelő számú szakember.
Ráduly István, Uzon község polgármestere a Krónikának elmondta, az idei költségvetésben az ingázóknak járó pénz 50 százalékának a megtérítését irányozták elő. Hozzátette, ha az év második felében lesz pénzük, pótolják az összeget, hiszen a tavaly is a bérletek értékének 65 százalékát fizették ki. „Nagyon meg kell fontolnom, hogy mire költöm a pénzt, hiszen a községnek egymillió lej az éves költségvetése, és 36 millió lejre nyújtottunk be pályázatot. Ha nem tudom kifizetni a tízszázalékos önrészt, minden egy lej után kilencet veszítek” – magyarázta az elöljáró. Ráduly István szerint az lenne a megoldás, ha helyben lakó tanárokat tudnának alkalmazni.
Ugyanis nagyon sok Uzonban lakó pedagógus jár felsőháromszéki falvakba tanítani, míg az ottaniak az uzoni iskolában dolgoznak, ezen kellene változtatni, vélte. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy Lisznyóban két helybéli tanítónő hetekig szervezte a falunak a farsangi mulatságot, ezt egy ingázó pedagógus soha nem teszi meg, az órák után rohan, hogy elérje a buszt vagy a vonatot. A Brassó megyei Apácán az önkormányzat egyáltalán nem fizeti az ingázók költségeit. „Több tanár ingázik Brassóból, de az önkormányzattól soha nem kérték a költségeik megtérítését, én pedig nem fogom kikürtölni, hogy ez jár nekik” – mondta el lapunknak Gáspár Tamás polgármester, aki szerint, ha kérnék a pénzt, bajban lenne, hiszen nem lenne, amiből kifizetnie.
A Maros megyei Nyárádgálfalva önkormányzatának eddig nem okozott gondot az ingázó pedagógusok útiköltségének megtérítése. „Valahonnan mindig került pénzt, általában úgy, hogy elvettünk egyéb kiadásokra szánt összegekből. Hogy mi lesz idén, azt még nem tudni” – jelentette ki nem túl bizakodóan Karácsony Károly polgármester. Az eddigi gyakorlat szerint a polgármesteri hivatal, a bürokrácia csökkentése érdekében nem havonta, hanem negyedévente fizetett, mesélte. A nyárádmenti község hét falujából ötben működik iskola, és szinte valamennyi oktató Marosvásárhelyről, Nyárádszeredából vagy Backamadarasról ingázik.
A Kis-Küküllő mentén fekvő Gyulakutára is szinte valamennyi tanító és tanár más településről érkezik. „Általában lekérjük a maxitaxijáratokat működtető cégek árlistáit, az alapján fizetünk. Eddig sikerült havonta megtéríteni az ingázási költségeket, remélem, hogy a továbbiakban is így lesz” – mondta el László Árpád, a község elöljárója. Mint hozzátette, az elmúlt években az önkormányzat időnként rá is fizetett, hisz akadtak olyan pedagógusok, akik összeálltak, és hárman-négyen egy gépkocsival ingáztak, mindahányan elszámoltatták az üzemanyagra fordított költséget. „Jóhiszemű voltam, de egy páran átvágtak. Most már nem fizetünk kiszállási pénzt, a saját kocsival érkezők is a maxitaxibérlet árának a megfelelőjét kapják kézhez” – magyarázta László Árpád.
Incze Lajos, a Szatmárnémetitől körülbelül 35 kilométerre levő Halmi község polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta: 15 pedagógus a megyeszékhelyről jár dolgozni, számukra eddig is biztosították egy vasúti bérlet árát. Ez havonta 100 lej körüli összeget jelent, a tanárok többsége azonban nem vonattal jár, hanem kisbuszokkal, és fizeti a különbözetet. A polgármester szerint azért részesítik előnyben a buszt, mert félóránként-óránként jár, és nem kell várniuk a vonatra, emiatt pedig hajlandók saját zsebükből kiegészíteni a bérlet árát, mely a vonatozás költségeinek körülbelül a dupláját teszi ki.
Bihar megyében egyelőre nem okoz gondot az ingázási költségek megtérítése, de a kiadás egyértelmű terhet jelent az elöljárók számára. Török László nagyszalontai polgármester elmondása szerint a kisvárosba alsó és felső tagozatos tanárok egyaránt ingáznak, és bár jelenleg ez nem ütközik akadályba, az elöljáró nem örül neki, hogy ezt a terhet az önkormányzatra ruházta az állam. Török felemás intézkedésnek tartja a döntést, amely az önkormányzatiság egyféle illúzióját teremti meg, de voltaképpen csak a településeket terheli meg az eddigieknél is jobban.
A hajdúváros polgármestere szerint a tanárok ingázási költségeinek átruházásával a kormány mintegy zsaroló szerepét ölti magára, hiszen bármilyen nehéz is előteremteni a szükséges pénzt, a máshonnan bejáró pedagógusokat nem lehet megfosztani az összegtől, így az önkormányzat számára nem marad más választás, mint a föld alól is megszerezni hozzá a forrást. Nagyszalontán jelenleg nagyjából 10 ezer euró van erre a célra elkülönítve a büdzsében, ám ez valószínűleg csak a mostani tanév végéig, tehát júniusig lesz elegendő, júliusban pedig költségvetés-kiegészítéssel pótolják majd a szükséges összeget a következő tanév első felére.
Béres Csaba székelyhídi elöljáró szerint is egyelőre sikerül folyósítani a tanárok útiköltségét, de ez nem egyszerű. A kényszerhelyzet azonban itt is fennáll: a városka három iskolájában összesen csaknem 200 pedagógus dolgozik, és elsősorban a román tagozaton oktatók jelentős része Nagyváradról jár be. Székelyhídon egyébként a prefektúra felszólítására egész évre elkülönítették a szükséges pénzt a költségvetésben. Lapunk megkeresett egy Székelyhídon tanító pedagógust is, aki Nagyváradról ingázik nap mint nap, és ő is megerősítette, hogy a havi 207 lejre rúgó útiköltségét rendesen megtéríti az önkormányzat.
Egy kezdő tanár fizetése 600 lej, így nem mindegy, hogy ebből kell állnia az utazás költségeit, vagy még kap havi 120 lejt az ingázásra – magyarázta a Krónikának Kozma Csaba tanár, aki sepsiszentgyörgyiként évek óta Bodokra ingázik. Korábban ebben a községbe is nagy elmaradások voltak, azonban öt éve az önkormányzat naprakészen fizeti a tanárok jussát. A törvény az önkormányzatokra hárítja a felelősséget, ám anyagi forrást nem jelöl meg erre, az lenne a megoldás, ha a bérekre szánt összeghez hasonlóan ez a pénz is célirányosan érkezne a minisztériumból, vélte a pedagógus.
Hozzátette, ettől az évtől az önkormányzatok szervezhetik meg a versenyvizsgát és alkalmazhatnak olyan pedagógust, aki a településen lakik, ám a végleges állást szerzett tanárokat nem lehet elmozdítani, ők várhatóan nyugdíjazásukig ingázni fognak.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.