Teodorovici kitért ugyanakkor arra is, hogy ez több európai országban is gyakorlattá vált már, és orvosi szempontból indokolt lenne az intézkedés, hiszen „segítséget nyújthat az utolsó stádiumban levő betegek fájdalmának enyhítésében”.

Érvek a legalizálás mellett

„Az innovatív kezelési formákhoz való hozzáférés biztosítása érdekében létesítette az egészségügyi minisztérium a cannabis gyógyászati célú felhasználásának engedélyezését mérlegelő munkacsoportot, amely folytatni fogja az egyeztetéseket” – közölte szerda este a szaktárca. Mint rámutattak, a munkacsoport kedden tartotta első ülését, amelyen az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosítási pénztár, az országos gyógyszerügynökség képviselői, a felnőtt és gyermekpszichiátriai szakbizottságok vezetői, valamint a betegegyesületek képviselői vettek részt. A találkozón a szakemberek rámutattak, a kannabidiol nevű cannabisszármazékot tartalmazó egyetlen olyan készítményt, amely hatásosnak bizonyult két ritka epilepsziaforma, a Dravet-szindróma és a Lennox-Gastaut-szindróma kezelésében, az USA gyógyszer- és élelmezésügyi hatósága (FDA) már törzskönyvezte, jelenleg azonban kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban forgalmazzák. Európai forgalomba helyezésének engedélyezése 2019 első felében várható – mutat rá a közlemény, amely szerint a román törvények engedélyezik a kannabidiol használatát gyógyszerekben.
A találkozón részt vevők hangsúlyozták ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni a cannabis pszichoaktív hatóanyaga, a tiltott szerek listáján szereplő THC, illetve a terápiás céllal használható kannabidiol (CBD) között.

– szögezte le közleményében a szaktárca, hozzátéve, olyan megoldásokat keresnek, amelyek maradéktalanul tiszteletben tartják a vonatkozó nemzetközi szerződésekbe, például az 1961-ben kelt egységes kábítószer-egyezménybe vagy a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezménybe foglaltakat.

Van, akinek tetszik, másoknak nem

Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára csütörtökön a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, ő személy szerint nem tudja támogatni a kezdeményezést. Évekkel ezelőtt, amikor fontos tisztséget töltött be a minisztériumban, csapatával együtt azon dolgozott, hogy valamennyi etnobotanikai szert iktassák ki a forgalomból. „Ez egy álprobléma Romániában. Attól tartok, hogy arra tolná el a kérdést, hogy előbb-utóbb élvezeti cikként is bevezessék a könnyű drogokat” – adott hangot aggodalmának az RMDSZ orvos-politikusa.

A veszély elkerülése mellett foglalt állást Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora is. Csakhogy

Amint a Krónikának kifejtette, ha biztonsági és ellenőrzési szempontból úgy járnak el, mint a morfintermékekkel, nem történhetnek visszaélések. Mint ismert, a morfiumot csak különleges recepttel lehet kiváltani; adagolásával és forgalmazásával az orvosoknak és gyógyszerészeknek szigorúan el kell számolniuk.

Mit gondol a politikum?

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügy-miniszter eközben csütörtökön, a Radio France Internationale rádióadónak adott nyilatkozatában kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter jelentette be a legalizálás tervét, és nem az egészségügyi tárca, holott „a cannabis gyógyászati célú felhasználásának engedélyezéséről az illetékes szakemberek hivatottak beszélni és dönteni”.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy „Van már néhány – és nem is kevés – olyan európai uniós ország, amely már legalizálta, legutóbb talán Nagy-Britannia. Tehát a szakemberek vélhetően támogatják ezt és meg is tudják indokolni a fontosságát.”

– nyomatékosította.

Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke eközben egyértelműen leszögezte: alakulata nem támogatja a kezdeményezést, és nem szalasztotta el az alkalmat, hogy odaszúrjon a nagyobbik kormánypártnak, megjegyezve, a Szociáldemokrata Párt (PSD) amúgy is úgy viselkedik, mintha „marihuánát szívott volna”.

Brüsszel egyelőre szkeptikus

Az Európai Bizottság szerint bár a cannabist egyes uniós tagállamokban használják orvosi célokra, további klinikai kutatások és elemzések szükségesek, többek között arra vonatkozóan is, milyen interakciókba lép más gyógyszerekkel, de olyan kísérletekre is, amelyek során hosszabb ideig figyelik meg a pácienseket. „A Cannabis sativát és a kannabinoidokat az Európai Unió egyes tagállamaiban használják orvosi célokra a kábítószer és kábítószer-függőség európai megfigyelőközpontja szerint” – közölte a szárnyra kapott hírek hallatán az Európai Bizottság romániai képviselete csütörtökön egy Facebook-bejegyzésben. Hozzátették ugyanakkor: a cannabis a legnagyobb mennyiségben fogyasztott tiltott kábítószer Európában.

– áll az Európai Bizottság bejegyzésében.

Szakemberek szerint sem csodaszer

Szakemberek szerint a cannabisra semmiként nem szabad úgy tekinteni, mint valami csodaszerre. Valószínűleg nem mindenkinél hatásos, egyeseknél akár kellemetlen mellékhatásokkal is járhat, mint egyébként minden más gyógyszer. A marihuána gyógyászati alkalmazásával kapcsolatban ma még világszerte heves viták folynak.

Az Egyesült Államokban az Institute of Medicine belgyógyászati intézet mondta ki 1999-ben, hogy a cannabis terápiás potenciállal rendelkezik. A brit Lordok Házának tudományos bizottsága 1998-ban kijelentette, hogy „elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre a cannabisnak az SM-betegség kezelésében való orvosi alkalmazására”. A visszaélések kezdetben Nyugaton is gondot jelentettek; amerikai orvosok arról számoltak be, hogy az orvosi marihuána legalizálása után nagyon sokan fordultak hozzájuk – kimondottan cannabiskivonatú gyógyszert igényelve. „Mi nem azt akarjuk, ami Kaliforniában történt, miután a 90-es években legalizálták az orvosi füvet, és hirtelen mindenkinek elkezdett fájni a háta. De van egy köztes út, ami arról szól, hogy ha van egy diagnosztizált eset, akár krónikus, akár akut, akkor az orvos dönthessen úgy, hogy arra lehet cannabist felírni, és a beteg is kérvényezhesse ezt” – fejtette ki Selesztei Miklós, a 2016-ban alakult Magyar Orvosi Cannabisegyesület (MOKE) elnöke.