A szórványmegyékben látványosabban csökkent az RMDSZ támogatottsága
Fotó: Krónika
Eddigi leggyengébb eredményeit szerezte az RMDSZ a szórványban az idei választásokon. Székely István Gergő politológus szerint a zuhanást nem lehet csak a demográfiai csökkenés és a járvány számlájára írni, politikai okai is lehetnek.
2020. december 16., 14:052020. december 16., 14:05
2021. április 13., 14:042021. április 13., 14:04
Minden eddiginél gyengébb eredmények születtek az RMDSZ szempontjából az idei parlamenti választásokon a szórványban, mely csak ráerősít az önkormányzati választásokon több szórványmegyében megélt kudarcra. Székely István Gergő kolozsvári politológus szerint a veszteség a 2016-os választásokhoz viszonyítva is jelentős, de az 1992-es eredményekhez hasonlítva megdöbbentő: a szövetség a tömbben az akkori szavazatok mintegy felét, a szórványban egynegyedét kapta.
– jelentette ki a Krónika kérdésére a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Rámutatott, a visszaesésnek strukturális, demográfiai alapú oka is lehet: egyre kevesebb a magyar, aki szavazhatna. De egy konjunkturális, a járványhoz kötött oka is van, hiszen sokan nem mentek el szavazni, mert féltek a vírustól. A harmadik ok már politikai jellegű:
„Ez lehet egyfajta tiltakozás, nem tetszett nekik az RMDSZ kínálata, és tiltakozásul otthon maradtak. De az átszavazás is lehet ok” – mutatott rá a politológus, aki szerint a magyar választópolgárok egy része román pártra szavazhatott, többnyire az egyre népszerűbb USR–PLUS-szövetségre.
„Valamilyen mértekben a felsorolt okok mindenike szerepet játszott abban, hogy ez az eredmény született. De a demográfia és a járvány közvetett otthontartó hatása együtt távolról sem elég ahhoz, hogy megmagyarázza azt a csökkenést, amit a szórványban látunk a 2016-os parlamenti választásokhoz képest” – összegzett Székely István Gergő.
Megye RMDSZ-szavazatok aránya (%) Változás
2016 2020
Arad 7,9% 6,1% –1,8%
Beszterce-Naszód 4,7% 3,6% –1,1%
Brassó 6,1% 5% –1,1%
Fehér 3,4% 2,9% –0,5%
Krassó-Szörény 0,6% 0,5% –0,1%
Hunyad 2,9% 2,4% –0,5%
Máramaros 6,7% 5,1% –1,2%
Szeben 1,9% 1,2% –0,7%
Temes 3,9% 2,5% –1,4%
forrás: Központi Választási Iroda (BEC)
Ha a részvételi arány csökkenésével is számolva összehasonlítjuk az abszolút szavazatszámokat, a szórványban csak Fehér és Beszterce-Naszód megyében éri el az idei szavazatszám a négy évvel ezelőtti 70 százalékát. Hargita megyében ez 84,6 százalékpont, Marosban 83, Szilágyban 81, Kovásznában 79. Máramaros ellenben 67,4, Brassóban 67,2, Hunyadban 59,7, Temesben 58,6 és Szeben megyében még az 50 százalékot sem éri el. „Arányaiban tehát jóval nagyobb a visszaesés a szórványban, mint a tömbmagyar területeken.
– közölte a politológus. Székely István Gergő szerint a nagyarányú csökkenés a járvány közvetlen hatásával sem magyarázható. Mint mondta, megnézte, hogyan alakult a részvétel azon városokban, megyékben, ahol magas az átfertőződési ráta, és nem talált összefüggést. Kimutatható ellenben egy enyhe összefüggés a 60 feletti korosztály részvételével: bár erre a kapcsolatra az is magyarázat lehet, hogy a fertőzési ráta ott magasabb, ahol fiatalabb a lakosság. Így nem tudni, hogy amiatt volt alacsonyabb az idősek aránya a szavazók között, mert járvány van, vagy eleve a lakosságban is kisebb az arányuk.
Székely István Gergő szerint elgondolkodtató a szórványbeli vokscsökkenés
Fotó: Bálványos.org
Bár van minimális összefüggés az idős szavazók választásokon való részvétele és a járvány között, ez távolról sem akkora, hogy választ adjon az RMDSZ gyenge eredményeire – vélte a politológus, aki a szórványbeli nagyvárosokat nézve is összevetette az idősebb korosztály részvételét az idei, illetve 2016-os voksoláson. „Nagyon enyhe az eltérés, azt mutatja, hogy minél nagyobb egy város, az idős korosztály annál kisebb arányban volt jelen a szavazók között” – magyarázta. Nagyvárosokban, mint Arad, Brassó, Nagybánya 2,5–3 százalékpontos eltérést tapasztalni. A Nagyenyed- vagy Máramarossziget-méretű városoknál kisebb, vagy egyáltalán nincs különbség.
Az indirekt érvelés az volt, hogy szórványban a magyar közösségek többnyire elöregedett közösségek, így ilyenkor kevésbé mennek el szavazni, ami az RMDSZ szempontjából hátrányt jelent.
– mutatott rá Székely István Gergő.
Szórványban eleve magasabb az átszavazási hajlandóság, mint tömbben, ez több korábbi kutatásból is kimutatható – mondta lapunknak a politológus. Erre főleg azok hajlamosak, akik vegyes házasságban élnek, magasabb a román barátaik, kollégáik aránya.
„A szórványban más az etnikai összetétele a személyes hálózatoknak, mint tömbmagyar területeken, és a nagyvárosokban ez még intenzívebb. A kérdés csupán az, hogy mi a mechanizmus, ami ezt beindítja, és ami miatt ez néha fluktuál? Mert néha magasabb az átszavazási hajlandóság, néha alacsonyabb, annak ellenére, hogy ezek a személyes hálózatok időben stabilak” – hívta fel a figyelmet a kutató. Székely István Gergő szerint itt jönnek képbe az olyan aktuálpolitikai történések, amelyekre a zömében román közegben mozgó magyar választópolgárok érzékenyebbek lehetnek. Ezek van, hogy az RMDSZ-hez, van, hogy a román pártokhoz, például az USR-hez közelítik őket.
– hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A szakember szerint idén két téma mentén volt nagyobb felületen támadható a szövetség: a kis pártokkal való teljes körű összefogás miatt, és a magyar kormánnyal, Fidesszel való viszony miatt. Az RMDSZ ugyanis idén a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is kiegyezett, és a románok a két kis pártot kvázi szélsőséges alakulatként tartják számon – mutatott rá.
Fotó: Haáz Vince
De témaként megjelent a kampányban az RMDSZ-nek a magyar kormányhoz való viszonya is, főleg a Pro Románia Párt tematizálta, rámutatva: „Milyen dolog az, hogy a magyar külügyminiszter buzdítja szavazásra az erdélyi magyarokat?” Székely István Gergő szerint elképzelhető, hogy egyes románok felhánytorgatják magyar barátaiknak: „ti most Magyarország zenéjére táncoltok”.
„Előfordulhat, hogy ez egyes szórványbeli magyarokat visszatart attól, hogy az RMDSZ mellett maradjanak. Ez egyelőre egy hipotézis, felmérésre lenne szükség, hogy alátámassza vagy megcáfolja” – jelentette ki az egyébként nagybányai születésű társadalomkutató. Hozzátette,
román környezetben ez inkább tematizált.
Ráadásul a főleg kampányhajrában használt mozgósító üzenetek, a románokkal való riogatás – melyek az utóbbi időben erőteljesen jelen vannak az RMDSZ kampányában – szintén visszaüthet a szórványban – mondta kérdésünkre a politológus. Akár közvetett módon is, hiszen ezeket úgy fogalmazzák meg, hogy nem Nagybánya vagy Beszterce a viszonyítása alap, hanem a tömbmagyar területek, Barót és Kézdivásárhely. „Lehet, hogy a besztercei magyarnak még mindig fontosabb, hogy Baróton mi történik, mint Caracalban, de különösen nem mozgatja meg. Az ilyen, választások napján elsütött mobilizáló hasonlatok szerintem a szórványban egyáltalán nem működnek” – mondta a szakember. Egyrészt, mert nem a szórvány van bennük megemlítve viszonyítási pontként, másrészt, a szórványban nehezebb románokkal riogatni. „Jobban ismerik a többségi közösséget, ott élnek közöttük, és van egy modus vivendi. Tudják: ha nem is a legjobb barátaim, attól még nem fognak megenni” – fogalmazott a kutató.
Kérdésünkre, hogy az idei választási eredmények ismeretében mennyire lehet járható út a helyhatósági választásokon a román pártokkal való szövetkezés, amit a Beszterce-Naszód és Hunyad megyei szervezet is kipróbált idén, a politológus kijelentette: „matematikailag minden arra utal, hogy ez az egyetlen opció, ami marad”. Úgy vélte, bár egyesek szerint ezek az RMDSZ-szervezetek átléptek egy határt, hosszú távon egyre több kényszerülhet erre.
– jelentette ki Székely István Gergő. Emlékeztetett, hogy Temes megyében a szövetség sokáig a többi kisebbséggel alkotott koalíciót, de már ez sem elég, hiszen a többi kisebbség létszáma is csökken.
Szerintem két-három választási cikluson keresztül át fogunk térni erre, és meg is fogjuk szokni. Más választás nincs” – mutatott rá Székely István Gergő.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, a jelenlegi választási rendszerben ott, ahol a magyarság aránya 4–8 százalékos, kockázatossá válik az önálló indulás. Így jobb bevállalni a román pártokkal való koalíciót, ami által biztosított a jelenlét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a koalíciós listán bejutó magyar önkormányzati képviselőknek még inkább meg van kötve a kezük. De a másik modellben is – amikor 2-3 képviselője van az RMDSZ-nek a helyi, megyei tanácsban – csak akkor nő a súlyuk, ha ők képezik a mérleg nyelvét, ami ritka eset, tette hozzá.
A szórványbeli szavazatcsökkenés amiatt is elgondoltató, mondta a politológus, mivel az 1992-es választások eredményeihez viszonyítva a legtöbb megyében a 2020-as szavazatszám 40–50 százaléka ennek. A szórvány esetében 26,5 százalék. „Durván azt mondhatjuk, hogy feleződött a szavazatok száma, míg a szórványban negyedére csökkent. Ez nagyon nagy különbség. Lesz számottevő magyar szavazat a szórványban 4–8, vélhetően 12 év múlva is, de nem mindegy, hogy ez a csökkenő tendencia milyen sebességgel cseng le” – hívta fel a figyelmet Székely István Gergő.
Megye Szavazatok száma Változás
2016 2020
Arad 10 869 6813 –2609
Beszterce-Naszód 4376 2932 –1444
Brassó 11 825 7984 –3841
Fehér 4135 3049 –1086
Krassó-Szörény 618 397 –221
Hunyad 4714 2971 –1743
Máramaros 8780 6171 –2609
Szeben 2559 1392 –1167
Temes 8316 4730 –3586
Kibertámadás érte a Príma Press Kft. által birtokolt oldalakat – közöttük a Krónikát – pénteken késő este. A szolgáltatónk azonnal közbelépett és leállította a behatolási kísérleteket.
Jövő héten avatják fel a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének acélszerkezetre épített többszintes parkolóházát Kolozsváron. A 330 férőhelyes létesítmény építési engedélyére hosszú éveket kellett várni, de a működési engedély is még várat magára.
Négy erdélyi síterep jelentette be, hogy december 7-től várják a lesiklás szerelmeseit: a Hunyad megyei Sztrázsa (Straja), a járabányai Buscat, a Brassó megyei Predeal és a Hargita megyei Maroshévíz síterepein csatolhatják fel a léceket a síelők.
Kényszerítéssel tudtak csak kihallgatásra kísérni két, betöréssel gyanúsított férfit az Arad megyei Lippán a rendőrök, akik ellen belső vizsgálat indult, mert a szemtanúk szerint „aránytalan” eszközöket vetettek be az intézkedés során.
Köszönjük a külhoni magyarok megbocsátását a húsz évvel ezelőtti bűnért és az elmúlt 15 év nagyszerű együttműködését – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Közös felhívást intéztek híveikhez az erdélyi magyar egyházak vezetői a romániai államelnök-választás tárgyában; a megmérettetés második fordulóját december 8-án, vasárnap rendezik.
Helyi népszavazást tartanak vasárnap, az elnökválasztás második fordulójával egy időben a Maros megyei Koronkán, ahol a helyi lakosok kifejezhetik véleményüket: akarják-e vagy sem, hogy a tartozó községben lakótelepet építsen egy ingatlanfejlesztő cég.
Gyerekének játszótársát verte meg egy felsőbányai férfi, miután a két fiú összeszólalkozott. A bántalmazott fél édesanyja a rendőrségen tett feljelentést, a férfi ellen bűnvádi eljárás indult.
Közös Európa-párti demonstrációt tartanak csütörtök este Kolozsváron a hallgatói szervezeteket tömörítő országos szövetség (ANOSR) tagjai, a filmvetítéssel egybekötött tüntetésre legalább 14 romániai városból várnak küldöttségeket.
Csapadékra, jegesedésre és megélénkülő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia egész területére.
1 hozzászólás