„Depressziós” motívum az érettségin – a diákok világától távol álló témák a magyar nyelv és irodalom tételek között

Nem voltak rugalmasak a reál szakosok számára összeállított tételek, a kiválasztott művek közül többnek a tematikája távol áll a mai tizenévesek világától, emiatt általában nem tudnak kedvvel, szakavatottan írni a hasonló kérdéskörről – mondta el az írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom tételeiről Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyartanára.

Lapunk érdeklődésére a pedagógus ugyanakkor azt is helytelenítette, hogy a tételek összeállítói a magyar irodalom fölöttébb „depressziós” motívumát, a mártírhalált emelték ki.

Az érettségizők hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden magyarból adtak számot tudásukról, szerdán az elvégzett szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, csütörtökön pedig az általuk választott tantárgyból méretkeznek meg.

A keddi magyar írásbelin a reál szakosoknak többek közt Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versét kellett elemezniük, valamint a mártírhalál az epikában témában kellett értekezést írniuk: Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye, Jókai A kőszívű ember fiai című regénye, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza, valamint az Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) életéről szóló Margit-legenda közül választhattak. A humán szakosoknak az utazás motívumát kellett körüljárniuk szintén Kosztolányi Dezső Pacsirtája, valamint az Esti Kornél, Jókai Mór Aranyembere vagy pedig Krúdy Gyula A hídon című novellája alapján.

Bár köztudott, hogy a kisebbségi nyelveken tanuló érettségizők számára nehezebb a megmérettetés, mint a román diákok számára, hiszen töbletterheket ró rájuk – egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk –, arra számítottak, hogy legalább magyarból testhezállóbb, könnyebben megközelíthető tételeket kapnak. Románból ugyanis ugyanabból a tananyagból kellett készülniük, mint a többségieknek, ugyanakkor a többi vizsgatárgy – többek közt a történelem, fizika, matematika, földrajz – is sok nehézséget okoz.

Bíró Sára a reál szakosok számára összeállított magyar irodalom tételsorról szólva úgy fogalmazott, a mai tizenévesek számára nehezen megközelíthető kérdéskör az önfeláldozás és a mártírhalál témája, de a rendkívül összetett Nagy László-vers elemzéséhez is alaposan fel kellett készülni. „A magyar ember amúgy is fogékony a tragikum iránt, ezt tükrözi irodalmunk is. Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy irodalmunknak van vidámabb, humorosabb, a dolgok sokoldalúságát megmutató jellege is, olyan művek, amelyekben benne van az öröm éppúgy, mint a szomorúság, a sírva vigadás.

– jelentette ki a Krónikának Bíró Sára.

A székelyudvarhelyi magyartanár kifejtette azt is, a tanterv nem szögezi le, hogy a legendák közül melyiket tanulják a diákok, így lehet, hogy akadnak iskolák, ahol nem a Margit-legendát vették. „A Szigeti veszedelem fontos irodalmi mű, megtanítjuk, megtanulják a gyerekek, de úgy, mintha a fogukat húznák, ráadásul tavaly is ezt kapták az érettségin. Abban reménykedtem, hogy a diákok problémavilágához közelebb álló témából, korból merítenek a tétel összeállítói, hiszen abból is lenne elég választék.

A kőszívű ember fiai meg 5–8. osztályos tananyag, és bár akad diák, aki ráérez Jókai romantikus regényírói módszereire, ez nem tömegjelenség” – mutatott rá a pedagógus. Kitért arra is, hogy a Jókai-regénnyel jellemzően nyolcadikban foglalkoznak az iskolában, tehát nem most tanult, frissen olvasott anyag volt, nem olyan regény, amiről kedvvel, avatottan tudnak írni.

Bíró Sára azt is elmondta, véleménye szerint Kosztolányi Pacsirtája választási lehetőségként szintén nem telitalálat, mert bár a szerző verseit, prózáját tanítják, az illető pedagógus ízlésére van bízva, hogy mit választ ki az életműből: legtöbben az Édes Annát, az Esti Kornélt vették át a diákokkal. „Szabadságot enged a szabályzat a tanárnak: Kosztolányi tanítandó életmű, de a pedagógus ízlése, olvasottsága, műveltsége függvényében választhat regényei közül, így nem volt kötelességünk elolvastatni a diákokkal, megtanítani nekik a Pacsirtát. Egyébként

– fogalmazott a pedagógus.

Kérdésünkre kitért arra is, hogy a Nagy László-vers rendkívül összett bartóki dal, metaforikus, látomásos mű, amit szintén nehéz elemezni. „Kilencedikben, amikor a verselemzés fortélyait tanítottam, pont a Ki viszi át a szerelmet elemzése volt a minta: sokáig boncolgattuk a diákokkal, ha még emlékeznek erre, nekik szerencséjük volt a verssel. Ugyanakkor nehezen mondom ki, de Nagy László költészete az iskolai tananyagból, az újholdasok köréből kihagyható, Pilinszky Jánoséval ellentétben" – szögezte le Bíró Sára.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Nagy László nem volt kötelező tananyag, így a tétel támadható, ráadásul a vers rendkívül komplex.

– mutatott rá a pedagógus.

Mátó-Székely Orsolya, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium reál szakos diákja a Krónikának úgy nyilatkozott, a mártírhalál témáját nem érezte magához közelállónak, nehézséget okozott számára.

(hétfőn egy szabadon választott Eminescu- vagy Arghezi-verset kellett elemezniük a reál szakosoknak – szerk. megj.) Az önfeláldozás és mártírhalál témája olyan, hogy sok műbe bele lehet magyarázni, viszont a tételben felsorolt választható művek nehézséget okoztak: például A kőszívű ember fiait már régen vettük, a Pacsirtát nem tanultuk. A Nagy László-vers is meglepett, hiszen nagyon nehezen értelmezhető költeményről van szó” – fejtette ki Mátó-Székely Orsolya.

Az unitárius kollégium egy másik végzőse, Farkas Ágnes Anna azt hangsúlyozta, úgy érzi, a tételek összeállítói nem jártak el teljesen jogszerűen, hiszen Nagy László költészetét az iskolában csak érintőlegesen tanulták, nem volt kötelező tananyag.

– mondta az érettségiző.