Fotó: Lucian Bode/Facebook
Túllépte az 1000 kilométeres mérföldkövet a romániai autópálya-hálózat, miután átadtak a forgalomnak csütörtökön egy 13,55 kilométeres szakaszt az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, Szilágynagyfalu és Berettyószéplak között.
2023. szeptember 21., 16:192023. szeptember 21., 16:19
2023. szeptember 21., 17:212023. szeptember 21., 17:21
Az avatóünnepségen Lucian Bode, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára „történelmi pillanatnak” nevezte a Szilágyság és Románia számára a nyúlfarknyi szakasz elkészültét. A korábban a közlekedési minisztériumot irányító szilágysági politikus elismerte ugyanakkor, hogy a 20 évvel ezelőtt elkezdett észak-erdélyi autópálya „túlságosan hosszú és akadályokkal teli” történelemmel bír. Bár Bodéhez hasonlóan több kormányzati illetékes óriási vívmányként állítja be az ezredik sztrádakilométer megépülését, a valóság az, hogy
Ráadásul a Szilágy megyében most felavatott apró szakasz kis túlzással a semmibe vezet, hiszen nem rendelkezik sztrádaösszeköttetéssel, ugyanis a 2004-ben megkezdett, 415 kilométeresre tervezett észak-erdélyi autópályából eddig csak mintegy 100 kilométert adtak át a forgalomnak Kolozsvár és Marosvásárhely között. Emellett elkészült egy 5,5 kilométernyi betonkígyó a román–magyar határ mentén, ami rávisz az M4-es autópályára. A hazai infrastrukturális beruházások menetére jellemző módon a csütörtökön felavatott, 78 millió euróba került 13,5 kilométer kivitelezése hét hónapot késett, a török építővel kötött szerződés alapján februárban kellett volna átadni a forgalomnak. A többi szakasz közül különböző okok (a sorozatos óvások, félig megépült, majd torzóban maradt pályák, évek elteltével felbontott szerződések) miatt semmi nem készült el, ezért a legoptimistább becslések szerint leghamarabb 2030-ban autózhatunk sztrádán Kolozsvártól a román–magyar határig megszakítás nélkül.
Fotó: Lucian Bode/Facebook
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) számításai szerint az ország autópálya- és gyorsforgalmi-hálózata egészen pontosan 1004 kilométeresre bővült – harminc évvel az 1989-es rendszerváltás után. Ebből 955 kilométer autópálya, 40 pedig gyorforgalmi. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy az elmúlt húsz esztendő során többnyire hol 20, hol 50 kilométernyi új szakaszt adtak át évente, ritka volt az olyan év, amikor az új sztrádakilométerek hossza elérte vagy meghaladta a 100-at. Romániában 56 éve, 1967. február 4-én kezdődött az első, Bukarest és Pitești közöti autópálya építése – emlékeztet az MTI. A 96 kilométer hosszú, menetirányonként kétsávos gyorsforgalmi út építése öt évet vett igénybe, 1972. április 12-én nyitották meg a forgalom előtt.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter szerdán azt vetítette előre, hogy jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át az országban. A tárcavezető meggyőződését fejezte ki, miszerint a következő ezer kilométerre nem kell majd újabb három évtizedet várni”, mivel csaknem 760 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére már aláírták a szerződést, és ezeknek öt éven belül el kell készülniük. „További 500 kilométerre kiírtuk a versenytárgyalást, így optimisták lehetünk abban a tekintetben, hogy legkésőbb 2030-ig elkészül az újabb 1000 kilométer” – jelentette ki Grindeanu, miután aznap három infrastrukturális szerződést írt alá összesen mintegy 70 kilométer autópályaszakasz kivitelezéséről.
Lucian Bode PNL-főtitkár a csütörtöki sztrádaavató után tartott zilahi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „reményei szerint” az év végéig összesen 60 kilométernyi szakaszt adnak át a forgalomnak az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, ebbe azonban belekalkulálta a frissen átadott szilágysági részt is. Szerinte még idén elkészül a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 16 kilométeres, valamint az autópályát a nagyváradi terelőúttal összekötő 20 kilométeres szakasz is. Hozzátette, hogy a Magyarnádas és Vaskapu közötti, kivitelezés alatt álló 40 kilométer 2024 végére fejeződhet be. Ugyanakkor a Vaskaput Szilágynagyfaluval összekötő 41 kilométeres nyomvonal „lebetonozása” még a jövő ködébe vész, hiszen a nyolc jelentkező közül még nem választották ki a kivitelezőt a közbeszerzés során.
Jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át Romániában – jelentette ki egy szerdai sajtótájékoztatón a közlekedési miniszter.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
szóljon hozzá!