Fekszik a betegnek. A kezdeményezés a páciens érdekeit szolgálja
Fotó: Gábos Albin
Megosztja az orvostársadalmat az egészségügyi minisztérium kezdeményezése, miszerint a magánszolgáltatókat is bevonnák az állami biztosítási pénztár által támogatott intézmények körébe. Bár a kezdeményezés a betegek érdekeit szolgálja, félő, hogy a több feladatot ellátó, ám eddig is alulfinanszírozott közkórházak húzzák a rövidebbet.
2020. február 03., 08:242020. február 03., 08:24
2020. február 03., 09:062020. február 03., 09:06
A magánkórházakra és magánklinikákra is kiterjesztené az országos egészségügyi programok révén biztosított ellátást a szaktárca. Az egészségügyi reform 2006/95-ös számú törvényének módosítását célzó sürgősségi rendelet tervezetét közvitára bocsátották a minisztérium honlapján. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a kezdeményezést olyan szabályozással kell megerősíteni, amely szavatolja a közszféra fenntarthatóságát; ugyanakkor az államnak olyan szintre kellene fejlesztenie a közkórházakat, hogy felvehessék a versenyt.
Romániában a biztosított krónikus betegek – például a rákos betegek, a HIV-vírussal fertőzöttek, a tüdőbetegek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők – az országos egészségügyi programok révén részesülnek ellátásban. Ha a tervezet életbe lép, e tekintetben nem lenne diszkrimináció a köz- és a magánszféra között. Jelenleg a magánkórházak csak abban az esetben számolhatnak el pénzt a programokból, ha olyan szolgáltatást biztosítanak, amely a közkórházban nem elérhető.
„Ha korszerűsítünk az egészségügyben, előkerül a magánosítás szelleme. Azt szeretnénk, ha a beteg állna a rendszer középpontjában, és bízzuk rá a választást” – mondta Victor Costache egészségügyi miniszter, hozzátéve, nem privatizálnak, hanem liberalizálják a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Hangsúlyozta, csak a felszerelést és az egészségügyi anyagok értékét térítik meg a programok révén, a szolgáltatóknak fel kell vállalniuk az esetleges anyagi veszteségeket. A szociáldemokraták viszont azért aggódnak, hogy veszélybe kerülnek a közkórházak, valamint azok a betegek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a magánszféra által felszámolt pluszköltségeket. „Ha a magánkórházak több pénzt kapnak az államtól, csökken a közkórházak költségvetése. Miből fizetik majd az orvosokat, és ez milyen hatással lesz a betegellátásra?” – teszi fel a kérdést Florian Bodog volt egészségügyi miniszter, a PSD szenátora.
Meglehetnek az előnyei az országos egészségügyi programok kiterjesztésének a magánszférára, ám megfelelő, részletesen kidolgozott szabályozást kell mellérendelni a közszféra védelmére, hogy az fenntartható legyen – szögezte le megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott, jót tesz az egészségügyi rendszernek, hogy a közbeszédbe kerülnek ezek a kérdések: a vitára szükség van, minden felet meghallgatva, nyitottan kell kezelni a kérdést. „Egészségpolitikai szempontból kell megközelíteni a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezését, és a Szociáldemokrata Párt ellenvéleményét is”– szögezte le Vass levente.
Emlékeztetett, hogy három hónappal ezelőtt éppen szociáldemokrata javaslatra fogadta el a parlament, hogy a magánkórházak az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt finanszírozáson kívül pluszpénzt kérhetnek a betegektől. „Mi ezt aggályosnak tartottuk, az RMDSZ nem szavazta meg. Felhívtuk a figyelmet, hogy újabb törvénycsomagokra van szükség a betegek és a közszféra fenntarthatóságának védelmére. Ez irányban nem történt semmi, sőt a liberális kormány megfejelte egy újabb kezdeményezéssel, amely ismét a magánkórházakat segíti” – részletezte a Maros megyei parlamenti képviselő. Szerinte
Vass Levente ugyanakkor kifejtette, a kezdeményezésnek megvannak a pozitívumai, hiszen több ízben javasolták, hogy a biztosítás a beteget kövesse, és ne az legyen a szempont, hogy melyik egészségügyi intézménynél veszi igénybe a szolgáltatást. Ha egy betegnek csípőprotézisre van szüksége, és a magánkórház mellett dönt, akkor a protézis értékét mindenképpen fizesse ki a biztosító – érvelt a szakpolitikus. Hozzátette, a megfelelő szabályozás mellett, ez a kezdeményezés reális alternatívákat nyithat meg azzal, hogy a magánszektor előrukkol az innovációval. Ez megakadályozhatja, hogy a betegek külföldi kórházakban keressék a gyógyulást, arra hivatkozva, hogy az ottani innovatív megoldások a hazai egészségügyi rendszerben nem elérhetők – emiatt az ország évente 100 millió eurót fizet ki a külföldi kezelésekre, mutatott rá Vass Levente.
Szűrőpróba. A közvitára bocsátott tervezet szerint a biztosítással rendelkező beteg választhatna közkórház és magánklinika között
Fotó: Veres Nándor
Nem korlátozó, hanem megengedő törvényekre van szükség Romániában – szögezte le lapunknak Benedek Imre. A marosvásárhelyi egyetemi professzor, a Kardiomed magánkórház alapítója kifejtette, a jogszabályokra általában az jellemző, hogy csak egy csoportnak biztosítanak jogokat.
– szögezte le az orvos.
Hozzátette, az elmúlt időszakban az egyetemi intézményekben, a közkórházakban romlott a teljesítmény, ez pedig oda vezetett, hogy például a marosvásárhelyi egyetemi kórházból a brassói magánkórházakba küldik a betegeket, vagy hatalmas összegeket fizet ki a állam a bécsi magánkórházaknak, mert a betegek elégedetlenek a hazai egészségügyi szolgáltatásokkal. Az állami kórházakban megfelelő felszereltségre, szakemberekre, és a munkához való viszonyulás megváltozására lenne szükség. „Elfogadhatatlan, hogy a közszférában fél kettőig dolgoznak az orvosok, utána a beteg már hiába áll az ajtó előtt. Az egyetemi oktatás drasztikusan leromlott. Eljött a verseny ideje. Nem lehet, hogy azt mondom, gyertek hozzám, meggyógyítalak, aztán elteszem a közpénzt, és mégsem gyógyítalak meg” – részletezte az orvosprofesszor. Benedek Imre szerint jelenleg az állam becsapja a közkórházakat, az adófizetőket, sőt a magánszolgáltatókat is, ezen a hozzáálláson változtatni kell.
Az egészségügyi magánszolgáltatók munkáltatói szövetsége (PALMED) egyébként üdvözli a kezdeményezést. Szerintük mindez abban segít majd, hogy a betegeknek ne kelljen várakozniuk, ugyanakkor ők is hangsúlyozzák: a pénznek a biztosított beteget kell követnie, függetlenül attól, hol kér ellátást.
Ezzel szemben András-Nagy Róbert szerint a kezdeményezés nem teremt tisztességes versenyhelyzetet a köz- és a magánkórházak között, hiszen egy újabb kaput nyit meg arra, hogy a magánszféra tovább szélesítse szolgáltatásainak kínálatát, miközben kevesebb feladatot drágábban lát el. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója úgy véli, az egészségügyi intézmények közötti versennyel nincs gond, hiszen az a betegek érdekét szolgálja, ám első lépésben az államnak arról kellene gondoskodnia, hogy a közkórházak megfelelő infrastrukturális és felszereltségi szintre jussanak, hogy azonos feltételekkel indulhassanak a versenyben. Az igazgató szerint a szakemberek szempontjából jelenleg sincs különbség, hiszen senkinek nem érdeke, hogy olyan orvost foglalkoztasson, akire panaszkodnak a betegek. A közkórházaknak ugyanakkor a magánszférához képest több feladatot kell ellátniuk: a sürgősségi eseteken kívül például fel kell legyenek készülve egy katasztrófa sérültjeinek ellátására, ami a magánkórházakat nem érinti, terheli. Ugyanakkor más a betegszelekció, hiszen a magánkórház egyéb költségeket is felszámol: csak azok a betegek veszik igénybe szolgáltatásaikat, akik felvállalják a pluszkiadásokat.
András-Nagy Róbert azt is jelezte, ugyanazért a szolgáltatásért más a közkórház és a magánkórház jövedelme. Példaként említette, hogy egy epeműtétért 2500 lejt számol el az egészségbiztosító, ám a magánkórház hotelszolgáltatás címen még felszámol 7–10 ezer lejt, tehát háromszoros a jövedelme. Mindezeket figyelembe véve az igazgató a jelenlegi helyzetben visszásnak találja a kormány kezdeményezését.
Eközben a Sanitas szakszervezet arra figyelmeztet, hogy az elmúlt évben nagyon kevés pénzt kapott a romániai egészségügyi rendszer, a legkevesebbet az Európai Unió országai közül. Közleményükben leszögezik, az ágazat krónikus alulfinanszírozottsággal küzd, ráadásul a kormány még azt a kevés pénzt is „szétszórja a magánszféra zsebeibe” anélkül, hogy a döntésről konzultálna az érintettekkel. Emlékeztetnek, hogy az egészségügyi magánszolgáltatások után kizárólag abban az esetben köthet szerződést a biztosító, ha azok elérhetetlenek a közszférában. Utóbbinak kell biztosítania az alapellátást azok számára is, akik nem engedhetik meg maguknak a magánszolgáltatásokat, ezért a Sanitas követeli, hogy a minisztérium hozzon nyilvánosságra egy tanulmányt, amely alátámasztja a kezdeményezést, vagyis hogy annak milyen konkrét hatása lesz az anyagi források eloszlására, és a betegek ellátására.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
szóljon hozzá!