Az RMDSZ-re mindig szükség lesz a szövetség volt és jelenlegi elnöke szerint

Az RMDSZ-re mindig szükség lesz a szövetség volt és jelenlegi elnöke szerint

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen.

Fotó: Facebook/Transindex

„Az, hogy az RMDSZ ma is itt van, azt jelenti, hogy sok hibánk, tévedésünk mellett valamit jól csináltunk” – vélte Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 30 című kerekasztal-beszélgetésen. Markó Béla szerint „az RMDSZ-re mindig szükség lesz”.

Pap Melinda

2019. december 14., 21:362019. december 14., 21:36

2019. december 14., 21:382019. december 14., 21:38

Az 1989 óta eltelt 30 évben minden megváltozott, és bár az érdeklődés látszólag lanyhult a politika iránt, nem szűnt meg. A választók száma csökken, de arányaiban ma is annyian szavaznak az RMDSZ-re, mint a 90-es években – mondta Markó Béla az RMDSZ 30 című kolozsvári beszélgetésen.

A Transindex portál által szervezett péntek esti találkozó azon ritka alkalmak egyike volt, amikor egymás mellett ült Kelemen Hunor jelenlegi, és Markó Béla volt RMDSZ-elnök.

A Planetarium kávézóban tartott, Kelemen Attila Ármin által moderált beszélgetés címe számvetést sejtetett, de ez csak részben igazolódott be.

„Az, hogy az RMDSZ ma itt van, azt mutatja, hogy a sok hibánk, sok tévedésünk mellett valamit jól csináltunk, a közösség jól-rosszul kitartott valami mellett” – jelentette ki Kelemen Hunor a többi Kárpát-medencei magyar szervezet rosszabb helyzetére utalva. A szövetség jelenlegi vezetője szerint ahogy az elmúlt 30 évben minden, úgy a nyilvánosság is megváltozott, de az etnikai kérdés megmaradt, és 2019-ben is az identitáspolitikák biztosítják a sikert a választásokon Európában. Igaz, az elmúlt 30 évnek vesztesei is vannak, sokan kiábrándultak a politikából, abból, amit 89-ben elképzeltek.

„Meg kell találni a válaszokat a mostani kérdésekre, azok már nem válaszok, amik 90-ben azok voltak” – utalt a jelenlegi kihívásokra Kelemen.

Időközben felnőtt egy generáció, mely nem a diktatúrában szocializálódott. „Nekik hiába mesélsz arról, hogy honnan jöttünk és milyen eredményeket értünk el, nem érdekli őket” – jelentette ki.

Visszafordítható történelem

Markó Béla felidézte: sokan mondták neki, hogy el kell jutni oda, amikor már nem lesz szükség az RMDSZ-re. „Az RMDSZ-re mindig szükség lesz, mert egy közösség érdekeit valamilyen formában, valamilyen módon mindig képviselni kell” – vélte a politikus.

Az elmúlt 30 év történései közül a moderátor az aradi Szabadság-szobor felállítását emelte ki. Markó Béla szerint akkor megtörtént az áttörés: sikerült visszaállítani a magyar történelem, kultúra egy fontos szimbólumát, sikerült megértetni a többséggel, hogy a magyar kultúrának helye van Erdély közterein. Igaz, a NATO- és EU-csatlakozás előtt többet lehetett elérni. „Nyögvenyelősen, de előre lehetett lépni” – emlékezett Kelemen Hunor is a román–magyar kapcsolatok akkori állapotára, hozzátéve, 2007 után egy másfajta valósággal kellett szembesülni. 

Idézet
Folyamatosan azt érezzük, hogy a történelem visszafordítható, lehet hátrafelé is menni, nem csak előre. Ami ma valóság, nem biztos, hogy holnap is az lesz”

– utalt a jelenlegi bizonytalan helyzetre, elismerve, ma kevésbé derűlátók a többség-kisebbség viszonyát illetően.

Hiányzik az önkritika

A kommunista rendszerrel együttműködők, egykori besúgók számonkérése, a múlttal való szembenézés kapcsán Markó Béla úgy vélte: nagy mulasztás volt, hogy 30 éve nem számolták fel az egykori Szekuritátéval kapcsolatba hozható intézményeket. Szerinte ezen a téren a kritika hiánya tapasztalható, ami „az egész magyar glóbuszra érvényes”.

„Nem vagyunk hajlandók a saját történelmünket kritikusan, önkritikusan nézni” – vélte az RMDSZ volt elnöke, aki szerint Trianon, az I. világháború, Erdély helyzete miatt is másokat okolunk.

„A jövőnk nagymértékben múlik azon, hogy magunkba nézzünk” – fogalmazott Markó,

és ez korántsem jelenti azt, hogy felmentünk másokat. A 90-es évekről kijelentette: „nem biztos, hogy bizonyos kérdéseket nem lehetett volna jobban megoldani”, de maximálisan kihasználták a kedvező nemzetközi helyzetet, és politikai eszközökkel „elmentek a falig”.

„Az volt a cél, hogy megmaradjunk magyarnak Erdélyben, és nem Magyarországon” – emlékezett Markó, aki szerint ehhez önálló közösséget kellett építeni. Magyarországtól azt várták, hogy azokat a célokat támogassa, amiket a probléma ismerőiként az itteniek fogalmaznak meg.

Magyar–magyar kapcsolat

Ezt a stratégiát most is meg kellene beszélni, vélte az RMDSZ volt elnöke, és nem lenne szabad ráállítani az erdélyi magyarok gondolkodását arra, hogy a román költségvetési pénz helyett – mely jár nekik – Magyarországról várják az anyagi segítséget.

„Nem fordíthatjuk a figyelmünket Magyarország felé, mert az a kivándorlásnak lesz az előszobája” – fogalmazott.

Markó szerint helyes, hogy nagyságrendileg több a támogatás Magyarországról, de nem szabad lemondani a román költségvetési forrásokról sem, vagy – hozott fel egy példát – a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, arra gondolva, hogy magyarországi segítséggel újat alapítanak. Szerinte a magyar állami segítség többletpénz kellene legyen, mely esélyegyenlőséget teremt a román többséggel való viszonyban.

Kelemen Hunor rámutatott: ha a román állami finanszírozás meglett volna, nem kellett volna külső segítség, ha megvalósul a Petőfi–Schiller-egyetem, nem kellett volna Sapientia. Hangsúlyozta, soha nem volt olyan nyomás, hogy megmondják egyes kérdésekben: így vagy úgy kell viselkedni. „Aki ezt így látja, vagy egy rossz szemüveget használ, vagy nem érti ennek a viszonynak a lényegét” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 11., szombat

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői

Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői
2024. május 11., szombat

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját

Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját
2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde
2024. május 10., péntek

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála
2024. május 10., péntek

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt

Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt
2024. május 10., péntek

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak

A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak
2024. május 10., péntek

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt

Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt
2024. május 10., péntek

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban

Lejárt szavatosságú és fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontját indítják el május közepétől az Arad megyei sürgősségi kórházban.

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban
2024. május 10., péntek

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem

Kibővíti és középiskolai szintre is kiterjeszti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem (ÓE) – jelentette be Kovács Levente rektor pénteken Temesváron, a 25. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) megnyitóján.

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem
2024. május 10., péntek

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma

Augusztusra elkészülhet a Bihar megyei gazdaságokat és a helyi mezőgazdasági termékeket megjelenítő térkép. A termelői vásárok új Bihar megyei helyszíneken is megjelennek, és bővülhet a nagyváradi helyszínek köre is.

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma