Az RMDSZ-re mindig szükség lesz a szövetség volt és jelenlegi elnöke szerint

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen. •  Fotó: Facebook/Transindex

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen.

Fotó: Facebook/Transindex

„Az, hogy az RMDSZ ma is itt van, azt jelenti, hogy sok hibánk, tévedésünk mellett valamit jól csináltunk” – vélte Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 30 című kerekasztal-beszélgetésen. Markó Béla szerint „az RMDSZ-re mindig szükség lesz”.

Pap Melinda

2019. december 14., 21:362019. december 14., 21:36

2019. december 14., 21:382019. december 14., 21:38

Az 1989 óta eltelt 30 évben minden megváltozott, és bár az érdeklődés látszólag lanyhult a politika iránt, nem szűnt meg. A választók száma csökken, de arányaiban ma is annyian szavaznak az RMDSZ-re, mint a 90-es években – mondta Markó Béla az RMDSZ 30 című kolozsvári beszélgetésen.

A Transindex portál által szervezett péntek esti találkozó azon ritka alkalmak egyike volt, amikor egymás mellett ült Kelemen Hunor jelenlegi, és Markó Béla volt RMDSZ-elnök.

A Planetarium kávézóban tartott, Kelemen Attila Ármin által moderált beszélgetés címe számvetést sejtetett, de ez csak részben igazolódott be.

„Az, hogy az RMDSZ ma itt van, azt mutatja, hogy a sok hibánk, sok tévedésünk mellett valamit jól csináltunk, a közösség jól-rosszul kitartott valami mellett” – jelentette ki Kelemen Hunor a többi Kárpát-medencei magyar szervezet rosszabb helyzetére utalva. A szövetség jelenlegi vezetője szerint ahogy az elmúlt 30 évben minden, úgy a nyilvánosság is megváltozott, de az etnikai kérdés megmaradt, és 2019-ben is az identitáspolitikák biztosítják a sikert a választásokon Európában. Igaz, az elmúlt 30 évnek vesztesei is vannak, sokan kiábrándultak a politikából, abból, amit 89-ben elképzeltek.

„Meg kell találni a válaszokat a mostani kérdésekre, azok már nem válaszok, amik 90-ben azok voltak” – utalt a jelenlegi kihívásokra Kelemen.

Időközben felnőtt egy generáció, mely nem a diktatúrában szocializálódott. „Nekik hiába mesélsz arról, hogy honnan jöttünk és milyen eredményeket értünk el, nem érdekli őket” – jelentette ki.

Visszafordítható történelem

Markó Béla felidézte: sokan mondták neki, hogy el kell jutni oda, amikor már nem lesz szükség az RMDSZ-re. „Az RMDSZ-re mindig szükség lesz, mert egy közösség érdekeit valamilyen formában, valamilyen módon mindig képviselni kell” – vélte a politikus.

Az elmúlt 30 év történései közül a moderátor az aradi Szabadság-szobor felállítását emelte ki. Markó Béla szerint akkor megtörtént az áttörés: sikerült visszaállítani a magyar történelem, kultúra egy fontos szimbólumát, sikerült megértetni a többséggel, hogy a magyar kultúrának helye van Erdély közterein. Igaz, a NATO- és EU-csatlakozás előtt többet lehetett elérni. „Nyögvenyelősen, de előre lehetett lépni” – emlékezett Kelemen Hunor is a román–magyar kapcsolatok akkori állapotára, hozzátéve, 2007 után egy másfajta valósággal kellett szembesülni. 

Idézet
Folyamatosan azt érezzük, hogy a történelem visszafordítható, lehet hátrafelé is menni, nem csak előre. Ami ma valóság, nem biztos, hogy holnap is az lesz”

– utalt a jelenlegi bizonytalan helyzetre, elismerve, ma kevésbé derűlátók a többség-kisebbség viszonyát illetően.

Hiányzik az önkritika

A kommunista rendszerrel együttműködők, egykori besúgók számonkérése, a múlttal való szembenézés kapcsán Markó Béla úgy vélte: nagy mulasztás volt, hogy 30 éve nem számolták fel az egykori Szekuritátéval kapcsolatba hozható intézményeket. Szerinte ezen a téren a kritika hiánya tapasztalható, ami „az egész magyar glóbuszra érvényes”.

„Nem vagyunk hajlandók a saját történelmünket kritikusan, önkritikusan nézni” – vélte az RMDSZ volt elnöke, aki szerint Trianon, az I. világháború, Erdély helyzete miatt is másokat okolunk.

„A jövőnk nagymértékben múlik azon, hogy magunkba nézzünk” – fogalmazott Markó,

és ez korántsem jelenti azt, hogy felmentünk másokat. A 90-es évekről kijelentette: „nem biztos, hogy bizonyos kérdéseket nem lehetett volna jobban megoldani”, de maximálisan kihasználták a kedvező nemzetközi helyzetet, és politikai eszközökkel „elmentek a falig”.

„Az volt a cél, hogy megmaradjunk magyarnak Erdélyben, és nem Magyarországon” – emlékezett Markó, aki szerint ehhez önálló közösséget kellett építeni. Magyarországtól azt várták, hogy azokat a célokat támogassa, amiket a probléma ismerőiként az itteniek fogalmaznak meg.

Magyar–magyar kapcsolat

Ezt a stratégiát most is meg kellene beszélni, vélte az RMDSZ volt elnöke, és nem lenne szabad ráállítani az erdélyi magyarok gondolkodását arra, hogy a román költségvetési pénz helyett – mely jár nekik – Magyarországról várják az anyagi segítséget.

„Nem fordíthatjuk a figyelmünket Magyarország felé, mert az a kivándorlásnak lesz az előszobája” – fogalmazott.

Markó szerint helyes, hogy nagyságrendileg több a támogatás Magyarországról, de nem szabad lemondani a román költségvetési forrásokról sem, vagy – hozott fel egy példát – a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, arra gondolva, hogy magyarországi segítséggel újat alapítanak. Szerinte a magyar állami segítség többletpénz kellene legyen, mely esélyegyenlőséget teremt a román többséggel való viszonyban.

Kelemen Hunor rámutatott: ha a román állami finanszírozás meglett volna, nem kellett volna külső segítség, ha megvalósul a Petőfi–Schiller-egyetem, nem kellett volna Sapientia. Hangsúlyozta, soha nem volt olyan nyomás, hogy megmondják egyes kérdésekben: így vagy úgy kell viselkedni. „Aki ezt így látja, vagy egy rossz szemüveget használ, vagy nem érti ennek a viszonynak a lényegét” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

5 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 21., péntek

Megmérettetnek a végzősök, nemsokára kezdődnek a próbaérettségi vizsgák

A 2025-ös próbaérettségit a tanév 4. oktatási moduljában szervezik, március 24-től kezdődően.

Megmérettetnek a végzősök, nemsokára kezdődnek a próbaérettségi vizsgák
2025. március 20., csütörtök

Új autópálya-szakaszokat kaphat idén a Szilágyság, gyorsforgalmi is lesz

Csaknem 30 kilométernyi új autópálya-szakaszt adhatnának át idén az észak-erdélyi sztrádán, ha megfelelően mozgósítanak az építők és a hatóságok.

Új autópálya-szakaszokat kaphat idén a Szilágyság, gyorsforgalmi is lesz
2025. március 20., csütörtök

Letartóztatták a Háromszéken halálra vert csecsemő anyját is

A Kovászna megyei törvényszék csütörtökön 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte annak a hét hónapos csecsemőnek az anyját, akit a nő élettársa halálra vert; a férfi esetében 30 nappal meghosszabbították a vizsgálati fogságot.

Letartóztatták a Háromszéken halálra vert csecsemő anyját is
2025. március 20., csütörtök

Nő a fejkvóta az oktatásban, többet költhetnek a tanintézetek

A bukaresti kormány csütörtöki ülésén frissítette azt az összeget, amelyet az oktatási intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) kapnak fejkvótaként a gyermeklétszámuk alapján – jelentette be a kormányszóvivő.

Nő a fejkvóta az oktatásban, többet költhetnek a tanintézetek
2025. március 20., csütörtök

Román–boszniai cégtársulás építi a Gyergyószéket érintő autópálya leghosszabb szakaszát

Román–boszniai cégtársulás építi az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya leghosszabb, Gyergyóditró és Grințieș közötti szakaszát – közölte csütörtökön Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

Román–boszniai cégtársulás építi a Gyergyószéket érintő autópálya leghosszabb szakaszát
2025. március 20., csütörtök

Kelemen Hunor: magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát, soha többé fekete márciust!

Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani. Soha többé fekete márciust! – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulóján.

Kelemen Hunor: magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát, soha többé fekete márciust!
2025. március 19., szerda

Közösségi összefogásra van szükség az erdővidéki Miklósvár tűz miatt megrongálódott katolikus templomának restaurálásához

Tűz miatt jelentős kár keletkezett a székelyföldi Miklósvár római katolikus templomának épületén az elmúlt vasárnap, március 16-án. Az épületet sürgősen restaurálni szeretnék a helybeliek.

Közösségi összefogásra van szükség az erdővidéki Miklósvár tűz miatt megrongálódott katolikus templomának restaurálásához
2025. március 19., szerda

Beletaposnak Biharban a három megyén „áttekerő” kerékpárút ügyében

Kiírták a licitet a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt Bihar megyei szakaszának megépítésére. A Velo Apuseni néven futó bicikliút két év alatt épülhet meg Félixfürdő és a Pádis-fennsík között.

Beletaposnak Biharban a három megyén „áttekerő” kerékpárút ügyében
2025. március 19., szerda

Megsérült két katona egy erdélyi lőszer-megsemmisítési gyakorlat közben

Megsérült szerdán a Gemina gyalogsági hadosztály két katonája a Beszterce-Naszód megyei Aszúbeszterce (Dorolea) lőterén – közölte a védelmi minisztérium.

Megsérült két katona egy erdélyi lőszer-megsemmisítési gyakorlat közben
2025. március 19., szerda

„Helyben vagyunk!” - Gazdag kulturális programokkal szervezik meg a 16. KMN-t

„Helyben vagyunk!” mottóval tizenhatodik alkalommal szervezik meg idén a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN). Az augusztus 17–24. között tartandó seregszemle ez alkalommal is a kincses városi magyar közösség biztos pontja kíván lenni térben és időben.

„Helyben vagyunk!” - Gazdag kulturális programokkal szervezik meg a 16. KMN-t