Az ákosfalvi községháza ötvözi a székely építészeti stílust a modern architektúrával
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhely-közeli Ákosfalva és a hozzá beosztott falvak lakosságának életére is rányomja a bélyegét a járvány, még ha sokan úgy gondolják, hogy falura nem „jár” a koronavírus. A kisvárosnyi nagyközség önkormányzata a fejlesztésben, megfelelő gazdálkodásban hisz.
2021. október 30., 08:322021. október 30., 08:32
„Tizennégy nap alatt eltűnt egy Ákosfalva nagyságú község népessége Románia térképéről” – kürtölte szét a minap a sokkoló hírt az oltáskampányra ráerősítő RMDSZ kommunikátorcsapata. A Győzzük le a járványt! kampányukhoz a szövetség illetékesei azért választották Erdély magyar települései közül éppen a nyárádmenti települést, mert a számadatok valóban találnak: két hét alatt 4766-an haltak meg koronavírus-fertőzésben, Ákosfalva lakossága meg valahol e szám körül mozog: 4658-an, más adatok szerint 4723-an lakják a Maros megyei községet.
De mi is történik a kilenc falut magába foglaló, Marosvásárhelytől tíz kilométerre fekvő nagyközségben? Cserefalván, Nyárádszentbenedeken áthaladva, majd Ákosfalván maszk nélküli járókelőket látunk.
Az emberek megértők, többnyire az épület előtt, türelmesen várják a sorukat. Odabent zajlik az élet; hol egyik, hol másik beruházás kapcsán csörren a polgármester telefonja, vagy nyílik az iroda ajtaja. Osváth Csaba 21 éve vezeti a számos kisvárossá avanzsált településnél is nagyobb községet. Nem tartozik a kimondottan finomkodó elöljárók közé, ha a helyzet megkívánja, nem csak a községházán, a bukaresti kormányhivatalokban is felemeli a hangját. „Nem léptem túl a határt?” – kérdezi telefonon az egyik kormányhivatalnoktól az azelőtt egy nappal folytatott vita kapcsán. „Végre valaki megmondta a főnököknek” – érkezik a válasz a vonal túlsó végéről.
– fűzi hozzá.
Pénzforrás szempontjából a település nagysága, illetve a megyeszékhely közelsége Ákosfalva számára nem ugyanazt jelenti, mint Koronkának, Marosszentgyörgynek, Marosszentkirálynak vagy Maroskeresztúrnak, ahová számos család költözött ki és vállalat telepedett meg. A hátrány azonban előnyt is jelent, nem is akármilyet.
Viszont ha megfelelőképpen gazdálkodnak, és okosan állítják össze a prioritásokat, a pénzekkel nincs gond, állítja a polgármester. Ha a nagyszabású beruházások esetében a megyei és országos hatóságok szakszerűséget, komolyságot tapasztalnak, másként nyílnak az ajtók és a csapok.
Osváth Csaba számára előny, hogy az ezredfordulón az üzleti szférából nyergelt át a közigazgatásba. 1990 tavaszán a megye első vállalkozói közé tartozott; mint mondja, ő már régóta megtanulta, hogy aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Ugyanakkor azt vallja, hogy érdemes nagyot álmodni, az álmot pedig valóra váltani. Ezért minden egyes megvalósítására büszke, amely nem jöhetett volna létre a hivatal és az önkormányzat lelkes csapata nélkül.
Az ákosfalvi önkormányzat két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott célja a fiatalok otthon tartása volt. Ehhez városi szolgáltatások biztosításával lehetett a legkönnyebben hozzájárulni, és ezt hamar felismerték a községházán. Bár az utcák leaszfaltozása mintegy 90 százalékban megvalósult, ugyanakkor egymillió euróra építettek vagy korszerűsítettek hidakat, átereszeket, ezzel még nem lehet megfogni a fiatal családokat.
Új óvoda építésére, napközi indítására, iskolafejlesztésre, irigylésre méltó sporttelep, strand létesítésére volt szükség. Az intézményi rendszer kialakítása is a fejlesztési stratégia része volt.
Nemsokára orvosi laboratórium és fizikoterápia nyitja meg a kapuit. A helyi, székely építészeti stílust a modern architektúrával ötvöző új községházát sem hagyhatjuk ki a sorból, amelynek tornyában ott díszeleg a Nap és a Hold. Ami, tegyük hozzá, „természetszerűen” sértette a térség jelképvadászának, Dan Tanasának a szemét. Csakhogy a szolgálatos feljelentő is megkapta Osváthtól a magáét: amikor a polgármester a román címerben is szereplő napot és holdat megmutatta, a magyargyűlöletből élő politikusnak felcsapott Tanasă jobbnak látta egy házzal odébb állni.
„A községben nincs olyan gyerek, aki ne vett volna részt a néptáncoktatási programban” – büszkélkedik az elöljáró, hozzátéve, ha az oktatók egy táncegyüttes létesítését is vállalnák, a hivatal annak a fenntartási költségeit is vállalná. Mint ahogy a székelyvajai fúvós zenekart is támogatja.
A tervezett fejlesztések terén a legfontosabb a csatornázás, ami külön fejezet a község életében. De ott van a mindössze 108 személy által lakott Székelycsóka, amelyhez a mai napig nem ért el az aszfaltcsík. Erre is van elképzelés:
Önerőből pedig 120 térfigyelő kamerát szerelnek községszerte. „Na ez az, ami nem nyerte el mindenkinek a tetszését. Holott nem azért kamerázzuk be a falvakat, hogy valakinek a házát vagy az udvarát figyeljük, hanem a köztereket, útkereszteződéseket, átjárókat, intézményeket, játszótereket, parkolókat. Azaz a közbiztonság növelése érdekében lépünk” – magyarázza a polgármester, aki szerint ha a nyugati civilizációban a kamerák nem sértenek személyi jogokat, akkor a nyárádmenti falvak tisztességes lakóinak sincs mitől tartaniuk.
A lakosság egy részének nem csak a térfigyelő kamerákkal, hanem a koronavírus elleni oltással szemben is fenntartásai vannak. Pedig községi szinten a hatóságok mindent megtettek, hogy az embereket ne csak tájékoztassák és támogassák a pandémia nehezebb időszakában, hanem az oltáshoz is hozzásegítsék. Az önkormányzat alkalmazottai a közegészségügyiekkel együtt faluról falura, portáról portára jártak, fertőtlenítőszert, szappant, maszkokat osztogattak, a hivatal az alárendeltségébe tartozó intézményeken kívül az utakat és járdákat fertőtlenítette.
Aznap mintegy háromszázan kapták meg a szérumot. Sokan, de nem elégségesen. Amikor az oltakozási kedvről kérdezem a járókelőket, egy idősebb hölgy ugyanazzal a mantrával vág vissza, amelyet a legtöbb székelyföldi faluban hallani: „Mi ejsze egy éve nem voltunk bent Vásárhelyen, ugyan kitől kaphatnánk el a vírust?”. A számadatok viszont arról tanúskodnak, hogy a vírus „kijár” falura. Községi szinten 23 beteget tartanak nyilván, ami a hat ezrelék felé tolja Ákosfalvát. Sokkal többen kellene beoltassák magukat ahhoz, hogy a település ne tartozzon a vörös zónához, állapítja meg a polgármester, aki szerint nem helyes, hogy egyesek csak a jogaikat ismerik, a kötelezettségeiket kevésbé.
– mondja Osváth Csaba, aki az elsők között oltatta be magát. Bár vannak gyászba borult családok, Ákosfalván még nem tragikus a helyzet. Ahhoz, hogy az RMDSZ következő, vészharangkongató kampányában a település neve ne a mostaninál szomorúbb kontextusban szerepeljen, talán erősebb közösségi öntudatra volna szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!