Megadta magát. Az aradi bankautomatát pénteken hajnalban felrobbantó támadók több mint 300 ezer lejjel távozhattak a helyszínről
Fotó: Rendőrség/Aradihírek.ro
Minden bizonnyal külföldről „importált” rablási módszer a bankautomaták felrobbantása, amely egyre „népszerűbb” a tolvajok, bűnszövetkezetek körében. Nem véletlen, hiszen az esetek többségében sikerrel járnak a támadók, a rendőrök pedig bottal üthetik nyomukat. Bár az elmúlt bő két évben számos robbantást vittek véghez az országban, az elmúlt héten pedig három sikeres rablás történt, a lapunknak nyilatkozó szakember szerint Romániában biztonságban van a bankrendszer.
2020. február 17., 08:452020. február 17., 08:45
2020. február 17., 08:582020. február 17., 08:58
Sikeres rablások sorozata okoz alapos fejtörést a rendőrségnek és a pénzintézeteknek: az elmúlt két-három évben számos bankautomata-robbantás történt Romániában, és az esetek többségében máig sem akadtak a több tíz- vagy százezer lejt zsákmányoló tolvajok nyomára. Az elmúlt időszakban megszaporodtak az ilyen jellegű támadások, ráadásul pénteken bő egy óra leforgása alatt két robbantásos rablás is történt Aradon és a Temes megyei Belence községben.
Aradon péntekre virradó hajnalban 3 óra 22 perckor értesítették a rendőrséget a Transilvania Bank képviselői, hogy támadás érte a Temesvári úton található fiókjukat. A bankautomatát felrobbantották, a pénzt elvitték.
Nem sokkal később a Temes megyei rendőrséget is riasztották: szintén felrobbantották a CEC Bank Belence községben található automatáját. A tettesek magukkal vitték a pénzt. Arad és Belence között 77 kilométer a távolság. Meg nem erősített információk szerint a rablók összesen mintegy 400 ezer lejt vittek magukkal a két helyszínről.
Aradon és a Temes megyei Belence községben is bankautomatát robbantottak péntekre virradó éjszaka.
Nemcsak a két eset állhat összefüggésben: rendőrségi források szerint könnyen megeshet, hogy múlt hétfőn ugyanaz a bűnbanda robbantott sikeresen bankautomatát a Prahova megyei Sinaián, a Peleș-kastély közelében. Utóbbi rablás kapcsán hatósági források pénteken arról tájékoztatták a Mediafax hírügynökséget, hogy a támadók minden bizonnyal alaposan feltérképezték a környéket, ugyanis sikerült elkerülniük az összes térfigyelő kamera látóterét. Nem sokkal a robbantás előtt 50 ezer lejjel töltötték fel az egyik szálloda épületében elhelyezett bankjegykibocsátó gépezetet, ám az biztos, hogy a tolvajok nem vitték el az összes pénzt, ugyanis a rendőrök mintegy 16 ezer lejt találtak a földön felrobbantott automata mellett. A kapkodó, álarcot viselő tolvajok az erdőn keresztül menekültek el.
A támadók ugyanazt a módszert használták, mint később Aradon és Belencén, illetve korábban több más esetben is. Másfél hónappal ezelőtt Brassópojánán is ezzel a módszerrel raboltak.
Az elkövetőket azóta sem fogták el. A brassói támadást megelőzően történt már sikertelen robbantási kísérlet az országban, és azt követően is (például Petrozsényben és Brăilán), de mintegy tucatnyi esetben a támadók pénzzel távoztak. Egyébként Arad és Temes megye „közkedvelt” terep a bankautomata-rablók körében, a régióban már többször robbantottak. Itt a rendőrség már lekapcsolt egy bűnszervezetet, amely tavaly januárban 420 ezer lejt rabolt Aradon egy bankautomata felrobbantásával. Az első letartóztatásokról két hónappal a rablás után számoltak be, és tavaly júliusban már bírósági ítélet született: három tettest – egy Arad megyei, valamint egy albániai születésű, Máramaros megyei és egy temesvári férfit – alapfokon 8, 6, illetve 3 éves letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Közben Bukarestben is robbantottak: 2019 májusában 350 ezer lejt raboltak ezzel a módszerrel egy bankautomatából. Az országos rendőrfőkapitány akkor azt nyilatkozta, „volt már néhány ilyen eset, fontos bankrablási mód”. Az azóta leváltott Ioan Buda a folyamatban lévő „két-három” nyomozáson kívül megemlítette, hogy
Ugyanakkor hangsúlyozta: a bankautomata-robbantás „nem kiemelt veszélyforrás”, ugyanis a támadók „csak” a gépezet tetejét röpítik a levegőbe, hogy a pénzkazetták ne sérüljenek meg. Később azonban kiderült, a bukaresti Teodor Pallady sugárúton alkalmazott technika akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet. Ugyanis híradások szerint a robbantáskor nem a korábban elterjedt anyagokat – oxigént, acetilént, cseppfolyós földgázt – használtak, hanem a Sátán anyja elnevezésű robbanóanyagot, amelyet terroristák vetettek be például a párizsi és a brüsszeli támadásokkor.
Egyébként a bankautomata-robbantásos módszert minden bizonnyal külföldről „importálták”: például Nagy-Britanniában 2018-ban mintegy száz ilyen rablás történt. Ugyanakkor
Ezekben szintén a Sátán anyja nevű robbanóanyagot használták, amely az épületekben is jelentős kárt okozott. A bűnszövetkezet Németországban és Olaszországban is jelen volt.
Tavaly decemberben egy magyarországi bűnbandát is felszámoltak, amely Németországban robbantott bankautomatákat. Az elkövetők különböző összetételű gázkeverékeket vezettek be a bankjegykiadó gépezetekbe. A különböző anyagok elegyet alkotva elektromos szikrát generáltak, majd felrobbantak. A detonáció ereje szétfeszítette az automata külső házát. Amikor az elkövetők az első védelmi vonalat leküzdötték, a benne található, bőrönd nagyságú pénzkazettákhoz már könnyen hozzáférhettek.
Nemzetközi probléma. Nyugaton is számtalan bankautomata-robbantás történt
Fotó: MTI/EPA/Maurizio Gambarini
Szakértők szerint a bankautomata-kirablás (robbantással vagy kirántással) azért terjedhetett el, mert – a nemrég még igen „közkedvelt” bankkártyaklónozással ellentétben – nem feltételez számítástechnikai ismereteket, emellett jóval kevesebb biztonsági akadályt kell legyőzni, mint a klasszikus bankrablás esetében.
A térség országaihoz hasonlítva ugyanakkor Romániában eddig ritkábban történtek bankrablások. Egy neve elhallgatását kérő banki szakértő a Krónikának rámutatott, a szomszédos országokban – például Magyarországon, Bulgáriában – az elmúlt években sokkal gyakoribb volt a bankok ellen elkövetett bűncselekmény, mint Romániában, előbbiekben többször fordult elő áldozatokkal is járó fegyveres bankrablás. A szakember szerint nem véletlen, hogy Romániában a határ mentén gyakoribbak ezek a támadások, hiszen a bűnügyi hálózatok átnyúlnak az országhatárokon, sok esetben a nyomozás is nemzetközi szinten zajlik. Előfordul, hogy ugyanazt a módszert alkalmazzák a bűnözők a különböző országokban.
A szakértő szerint a romániai bankrendszert erősen védik, a Román Nemzeti Bank előírásai biztonsági szempontból is szigorúbbak, mint az európai elvárások vagy mint a legtöbb európai ország bankbiztonsági rendszere. Hangsúlyozta, az országban sokkal több érzékelő, kamerarendszer felszerelését írják elő, gyakoriak az ellenőrzések.
Ugyanakkor valamennyi pénzintézet saját biztonsági osztállyal rendelkezik, ahol informatikusok és általában a rendőrség kötelekéből érkező, kriminalisztikai tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak, szoros védelmet biztosítva. Nagy hangsúlyt fektetnek a számítástechnikai védelemre, hiszen ha támadás éri a bank informatikai rendszerét, az már azzal is hatalmas veszteségeket generál, ha leállítja a működését.
Mivel a bankok elleni támadások a bankrendszerbe vetett bizalmat is megrendíthetik, ezért a pénzintézetek szorosan együttműködnek, hogy visszaszorítsák ezeket. Ha egy bank valamilyen típusú csalás áldozata, azonnal belső közleményben értesíti a többi pénzintézetet, hogy felkészülhessenek a kivédésére. Például egy időben előfordult, hogy kártyaolvasókat ragasztottak a bankautomatákra, vagy pénzt váltani érkeztek a csalók, és úgy tettek, mintha meggondolták volna magukat, majd hamis bankjegyeket adtak vissza. Ezekre a csalásokra a Román Nemzeti Bank is minden esetben felhívja a figyelmet. A szakértő véleménye szerint a rendőrség nagyon komolyan veszi ezeket az ügyeket, általában sikeresen felgöngyölítik őket. Romániában biztonságban van a bankrendszer – összegzett a szakember.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!