A Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona
Fotó: Új Ezredév Református Központ Facebook-oldal
Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére – idézte fel a Krónikának Gazda István lelkipásztor annak kapcsán, hogy elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ szűk másfél éve felavatott templomának csodálatos hangszere. A lelkész a még zajló munkálatok állásáról is beszámolt lapunknak.
2021. május 10., 14:082021. május 10., 14:08
2021. május 10., 15:582021. május 10., 15:58
Elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ orgonája. Gazda István lelkipásztorral a hangszerek királynőjéről, a további munkálatokról, a koronavírus miatti kihívásokról beszélgettünk, valamint az egyházi élet és művészet kapcsolatáról, amelyet szorosabbra kíván fűzni a kulturális központ égisze alatt.
Amint arról beszámoltunk, az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján, 2019. december 15-én avatták fel Temesváron a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét. A huszonegy éve elkezdett építkezés a magyar állam 2017-ben nyújtott támogatása révén kapott lendületet. A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló épületegyüttes felépítését az első Orbán-kormány 40 millió forinttal támogatta, 2017-ben pedig 1,4 milliárd forintos támogatást nyújtott az építkezés folytatásához, amelyet több nyertes európai uniós pályázat is segített. A munkálatok azóta is zajlanak a központban.
Temesváron az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján vasárnap este felavatták a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét.
Gazda István a Krónika kérdésére elmondta, hogy az orgonaépítés gondolata a templomépítéssel együtt született.
– emlékezett vissza a kezdetekre a lelkipásztor.
Gazda István: kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne
Fotó: Új Ezredév Református Központ/Facebook
Azt is elmondta, hogy kezdetben három erdélyi mesterrel vették fel a kapcsolatot, és végül a Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona. A mechanikus azt jelenti, hogy a régi barokk orgonák technikai követelményei szerint épült, azonban ábrázolását tekintve nem barokk, hanem pneumatikus, amely a 19. század elejétől majdnem teljesen felváltotta a barokk típusút.
„A mi orgonáink Erdélyben nagyrészt ez utóbbi módszer szerint készültek. Ez a mechanikus orgona azonban sokkal jobb, ugyanis a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak. Ezen felül még a karbantartása is sokkal könnyebb, így sokkal időtállóbb az ilyen orgona” – magyarázta Gazda István.
Már 2017 végén megkötötték a szerződést a csíkszentsimoni műhellyel, és tavaly karácsonyra kellett volna elkészülnie az eredeti tervek szerint, azonban a járvány számos akadályt gördített a munkálatok útjába. Bezártak a különböző gyárak, az alkatrészek beszerzése nehezebbé vált. Éppen ezért
Bakos Mihály Károly, a csíkszeredai katolikus Makovecz-templom kántora végezte az orgona intonálását, behangolását, vasárnaponként pedig Ciurtin Viorel játszik a hangszeren.
A mechanikus orgonában a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
„A kántorunk, Ciurtin Viorel, akinek az édesanyja magyar, nemcsak orgonán játszik, hanem magyarul is énekel, és ez egy csodálatos dolog. Ráadásul ő egy magán zeneiskolát is alapított, és elkezdte a zeneoktatást. Ebben a vírushelyzet megakadályozza jelenleg, de mihamarabb szeretné folytatni ezt a tevékenységet. Ezen kívül a gyülekezetben is végez zeneoktatást. A célja egy ifjúsági zenekar létrehozása, elhozza hozzánk időnként az iskolájának a diákjait is” – ismertette a lelkész.
A munkálatokat első sorban a Bethlen Gábor Alap támogatta, ezen kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is kaptak támogatást a templomépítésre, így többek között az orgona építésére is. A lelkipásztor azonban külön kiemelte híveiket, hiszen ők is nagyon szépen adakoznak, támogatják a munkálatokat, úgyhogy az ő hozzájárulásuk is jelentős.
A lelkipásztor úgy ítéli meg, hogy a munkálatok rendjén haladnak, hiszen ezzel az orgonával maga a templom épülete kívül-belül teljesen elkészült.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
A munkával megbízott statikus, Nagy-György Tamás, aki egyben a Temesvári Műszaki Egyetem statika tanszékének a professzora is, hatalmas kihívás előtt áll, hiszen egyetlen eddig épült Makovecz-templomon sincsenek akkora tornyok, mint a temesvárin. Ráadásul ez a templom a Béga folyó mellett épült, amely nagyon huzatos hely. A hatalmas, több tollból összeillesztett szárnyak közül a legmagasabb több mint 16 méter hosszú.
Azonban most már ebben a hónapban legalább az egyik toronyra felszerelik a szárnyelemeket, amely nagyon látványos munkálatnak ígérkezik” – részletezte a lelkipásztor.
Ezen kívül készül egy konferenciaépület is, amelyet jövő márciusáig kellene befejezniük. Jóval nagyobb, mint a már meglévő kamaraépület. Ennek az alagsorában egy magyar éttermet terveznek. A vendéglő fölött, a földszinten kap majd helyet egy nagy kupola, amely maga a konferenciaterem lesz. Ez mintegy 130–150 ember számára biztosítana helyet, amelyben minden technikai követelménynek megfelel, amely egy mai korhoz illő konferenciaterem felszereltsége igényel.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
A központ terveit Makovecz Imre készítette még a 90-es években. A funkcionalitás terén sajnos az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Emiatt rengeteget próbálkoztak, fáradoztak, egy helyben topogtak.
A képzőművészetet, a zenét – külön kamarakoncert-termünk van zongorával felszerelve, ott van az orgona, szimfonikus zenekarnak is tudunk helyet adni – ezen kívül a gasztronómia is egy fontos alkotóelem, illetve a tudományos élet” – fejtette ki Gazda István. Szerinte valamikor a művészetek a hitélet szolgálói voltak, de különváltak az idők során, és habár nem biztos, hogy rossz, hogy ezek az ágak szétváltak, de mégsem kellene idegenek legyenek egymástól.
Gazda István kiemelte, hogy a járványhelyzetben minden vasárnap élőben közvetítik az istentiszteletet, illetve hogy ezekben az időkben rengeteg online felvétel is készült a központban. „A templomunk és a kamarakoncert-termünk egyaránt ragyogó akusztikával rendelkezik. Éppen ezért
– fejtette ki a lelkipásztor.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
Véleménye szerint határozottan mondható, hogy többen látogatják az istentiszteleteket, mióta megépült és megnyílt az új templom, az új központ, azonban nem tud egyértelmű párhuzamot vonni a koronavírusjárvány kitörése miatt. „2019. december 15-én avattuk fel a templomot, következő év márciusában azonban jött a vírus, leállt minden. Nekünk alig volt három hónapunk, és
– magyarázta Gazda István, aki reméli, hogy a vírus lejártával a templomavatás után tapasztalt tendencia folytatódni, erősödni fog, és, nőni fog a gyülekezetük. Ennek érdekében igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni.
Beszámolt arról is, hogy terveznek egy orgonaavató ünnepséget, amelyen méltóképpen felavathatják a hangszert. Azonban ezzel várnak a megfelelő pillanatra. Amikor az orgona építésének a gondolatával foglalkozni kezdtek, lévén, hogy nem szakemberek, mindenféle fogódzók nélkül indultak el, akkor találtak rá az Erdélyből kitelepült, ma a magyarországi Nagykőrösön élő Dávid István orgonaművészre.
Fotó: Új Ezredév Református Központ Facebook-oldal
„Őt szeretnénk meghívni az orgona avatására. De úgy gondoltuk,
– részletezte a lelkipásztor.
Hozzátette, hogy habár lenne igény rá, nagyobb orgonakoncerteket addig nem szerveznek, hiszen az tisztességtelen lenne a mesterrel szemben is. Most várnak, hogy túl legyenek a járványon, hogy könnyebb legyen a mozgás országhatárokon keresztül is. A pozitívuma ennek a várakozásnak az, hogy addigra a templom, a tornyokkal együtt teljesen elkészül.
A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.
A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.
Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.
Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.
Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.
A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.
Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o
Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
szóljon hozzá!