„A közeledést szorgalmazta a szentatya” – dr. Holló László a csíksomlyói szentmise és a balázsfalvi bocsánatkérés jelentőségéről

Holló László: mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok •  Fotó: Haáz Vince

Holló László: mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok

Fotó: Haáz Vince

Ferenc pápa csíksomlyói jelenléte megerősítette az erdélyi magyarságot identitásában, sorsának vállalásában, ugyanakkor a szentatya romániai körútja a vallási felekezetek és népcsoportok közti közeledést szolgálta – állapította meg a Krónikának dr. Holló László előadótanár, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karának dékánhelyettese.

Szucher Ervin

2019. június 05., 14:012019. június 05., 14:01

2019. június 05., 14:042019. június 05., 14:04

A szentatya romániai látogatása során is tanúbizonyságot tett legjellemzőbb tulajdonságáról, az egyszerűségről és a szerénységről – értékelte Ferenc pápa apostoli körútját lapunknak Holló László, akit a katolikus egyházfő háromnapos látogatása, ezen belül a csíksomlyói szentmiséje jelentőségéről faggattunk. Kérdésünkre az egyetemi oktató bizakodva, de visszafogott optimizmussal tekint a szentatya és Daniel ortodox pátriárka találkozójának eredményeire. Mint lapunknak kifejtette, minden találkozás és párbeszéd alkalom a felebarátunk megismerésére, és az egymáshoz való közelebb kerülésre.

Idézet
Ez az ökumenizmusnak a lényege: a találkozások akkor is a közeledést szolgálják, ha nem tudunk a hitben azonos hullámhosszra kerülni. Olvastam a pápa utólagos nyilatkozatát, amelyben arról beszél, mennyire pozitív benyomást keltett benne a pátriárkával való találkozás. Csak remélni tudom, hogy az ortodox egyházfőben is hasonló érzelmek és gondolatok fogalmazódtak meg. Mert ha igen, akkor valóban van esély a közeledésre”

– vonta le a következtetést Holló László, hozzátéve, hogy a realitások figyelembevételével ez nem lesz sem könnyű, sem gyors folyamat.

Holló László szerint az is jelzésértékű, hogy a pápa – a romániai ortodox egyház hozzájárulásával – Balázsfalván boldoggá avathatott hét, a kommunista rendszer által bebörtönzött és megkínzott görögkatolikus püspököt. Mint ismert, már magának a romániai látogatásnak is az volt az egyik feltétele, hogy a többségi egyház beleegyezését adja. „Ami Balázsfalván történt, azt mindenképpen történelmi jóvátételként kell értékelni. Elég, ha csak a görögkatolikus egyház betiltása, majd az 1989-es rendszerváltást követő felszabadítása körüli feszültségekre gondolunk. Az ortodox egyház azt is megtehette volna, hogy nem hívja meg a pápát Romániába. Az államfő és a katolikus egyház meghívása nem lett volna elégséges” – hangsúlyozta Holló László.

Tragikomikus szélsőségesek

Az egyetemi előadótanár kitért a pápalátogatást megelőző bukaresti demonstrációra is, amelyen Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester néhány ortodox pópával együtt tiltakozott a szentatya látogatása, illetve a magyarok ellen. Holló László szerint a megnyilvánulást a súlyának megfelelően kell kezelni. Mint mondta, tagadhatatlan, hogy a görögkeleti egyházban is akadnak, akik elutasítják az ökumenizmus ideáját, és akik az intoleráns magatartásáról ismert Funar által fémjelzett utcai tiltakozáson eretneknek és ördögtől valónak kiáltották ki a pápát és katolikusokat. „Ennek ellenére én ezt a tüntetést tragikomédiának tartom, amit nem lehet komolyan venni” – szögezte le a BBTE dékánhelyettese. Megítélése szerint a pápaellenes tiltakozáson mindössze az ortodox egyház szélsőséges képviselői – szerzetesek és pópák – jelentek meg, akiknek álláspontjával a görögkeleti egyház nem vállal közösséget.

A tordai vallásbéke Balázsfalván történt méltatása is haragot váltott ki román ultranacionalisták részéről, akik nehezményezték, hogy a pápa arra az 1568-ban született törvényre hivatkozik, amelyből kihagyták Erdély ortodox vallású lakóit.

A lapunkban feltárt incidensre emlékeztetve Holló László hozzátette: a román kormányőrség (SPP) is nevetségessé tette magát azáltal, hogy a „Romániában élünk” jelszóra hivatkozva letakartatta a pápai miseruha hátán szereplő magyar nyelvű feliratot.

„Ha nem kötelezik a szervezőket, hogy takarják le a »Járjunk együtt!« magyar nyelvű mottót, talán senki nem veszi észre, hogy az egyáltalán ott van. Így most ország-világ megtudhatta, hogy egyeseket mennyire zavar egy ártatlan magyar nyelvű szöveg” – állapította meg a lelkész, egyetemi oktató.

Külön megszólított protestánsok és csángók

Holló László nem tartja véletlennek, hogy a pápai prédikáció alapgondolata éppen a „Járjunk együtt!” mottóra épült, ami az együttlétről és együtt járásról szólt – a protestáns felekezetek megemlítésével. Mi több, XVI. Benedek utódja Balázsfalván a tordai országgyűlésről és az ott kihirdetett vallásszabadságról is beszélt, ami Holló szerint

komoly gesztus a protestánsok irányában.

„Ezzel mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok” – értékelt az előadótanár.

Arra a kérdésre, miként kell értelmeznünk, hogy a szentatya külön üdvözölte a csángókat, ám ezt nem Csíksomlyón, hanem Jászvásáron tette, Holló László elmondta, ezen nem kell meglepődni, ugyanis a moldvai csángók területileg odatartoznak. „Lehet arról vitázni, hogy a moldvai csángók Csíksomlyóra szoktak elzarándokolni, és a pápa itt is megemlíthette volna őket, azonban úgy érzem, ez így is rendjén volt” – válaszolta az egyetemi oktató.

Helyénvaló bocsánatkérés
és annak hátulütői

A dékánhelyettes lapunknak bevallotta: vegyes érzelmeket váltott ki benne az a pápai bocsánatkérés, mely a cigányság megkövetését célozta. Holló László kifejtette, egyházfőként a szentatya az egyháztagok gyengeségeiért kért bocsánatot, és meglehetett erre az oka. Eddigi szolgálata alatt is láthattuk ugyanis, hogy mennyire fontos számára az elesettek, a kisebbségben lévők megsegítése. „Azt is el kell ismernünk, hogy a cigányság a szegregáció áldozata. Csakhogy az utóbbi időben, II. János Pál pápától errefelé a római katolikus egyház túl gyakran és túl sokaktól kér bocsánatot, és ha valaki nem lelkileg közelíti meg a kérdést, még azt hiheti, hogy erre azért van szükség, mert a legbűnösebb felekezet vagyunk” – fejtette ki az előadótanár.

Korábbi előadásában egyébként a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról beszélt, a katolikusok gyakran hajlamosak azt hinni, hogy ők a kiválasztottak, ezért elvárnák, hogy a pápa is csak őket szólítsa meg, csak velük foglalkozzon. „Ezzel szemben a szentatya sokkal inkább Jézus Krisztus szellemében gondolkodik, és az egész világra kitekint, mindenkihez odahajol. Innen ered a katolikus közösség sértődöttsége, irigysége akkor, amikor némelyek a pápát elutasítják. Ferenc pápa szívügyének tekinti, hogy arcot adjon a kisebbségben, a periférián élőknek” – adott hangot gondolatainak a teológiai tanár. Holló László hozzátette: reméli, hogy a szentatyának a cigányság felé tett gesztusa is a népcsoportok közeledését szolgálja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 19., szombat

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket

Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban.

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket
2024. október 19., szombat

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint

2026 végére készülhet el a Lugos és Déva közötti autópályaszakasz hiányzó része – jelentette be szombaton Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a Marzsina térségében található építőtelepen.

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint
2024. október 19., szombat

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon

Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak több, a román–magyar határ Csengersima-Pete (Petea) határátkelőjének román oldalán dolgozó határrendészt – jelentette pénteken a Szatmár megyei törvényszéki ügyészség tájékoztatása alapján az Agerpres hírügynökség.

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon
2024. október 19., szombat

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel

A margittai bíróság pénteki döntése értelmében Béres Csaba, Székelyhíd jelenleg is regnáló, a június 9-ei választásokból vesztesként kikerülő, majd az újraszámolást követően egyetlen vokssal győzedelmeskedő RMDSZ-es polgármestere folytathatja munkáját.

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel
2024. október 18., péntek

Őrizetbe vették a saját gyerekeit Szerbiába szöktető apát

Sürgősségi eljárással a Hunyad Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságnál helyezték el a Szerbiában megtalált és hazahozott három testvért, apjukat pedig őrizetbe vette a rendőrség.

Őrizetbe vették a saját gyerekeit Szerbiába szöktető apát
2024. október 18., péntek

Saját magát gyújthatta fel egy idős férfi

Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy idős férfi péntek reggel Aradon egy bérház lépcsőházában keletkezett tűzben. A rendőrség szerint az áldozat saját magát gyújthatta fel.

Saját magát gyújthatta fel egy idős férfi
2024. október 18., péntek

Haladnak a korral: Váradon már a kukák is digitálisak

Kihelyezték, hétfőn pedig üzembe is helyezik az első digitális kukákat Nagyváradon: szelekív szigetekről van szó, amelyek öt zárt modulból állnak, amelyekbe az előre szétválogatott szemetet dobhatják be a panelnegyedekben élők.

Haladnak a korral: Váradon már a kukák is digitálisak
2024. október 18., péntek

Azt hazudta, hogy elrabolták: akár börtönbüntetéssel is sújtható a Brassó megyei lány

Eljárás indult egy 13 éves Brassó megyei lány ellen, aki felhívta a 112-es egységes segélyhívószámot és azt állította, hogy elrabolták. Két napon át több mint 100 rendőr kereste, amíg kiderült, hogy hazudott a hatóságoknak.

Azt hazudta, hogy elrabolták: akár börtönbüntetéssel is sújtható a Brassó megyei lány
2024. október 18., péntek

Nem hazudtolta meg magát: Csíkszeredában volt a leghidegebb a péntek reggel

Mínusz 7,6 Celsius-fokot mértek péntek reggel Csíkszeredában – a hargitai megyeszékhelyen volt a leghidegebb romániai összevetésben.

Nem hazudtolta meg magát: Csíkszeredában volt a leghidegebb a péntek reggel
2024. október 18., péntek

Még mindig nem tudtak használatba adni egy kilenc éve beszerelt liftet

Kilenc évvel az aradi gyalogoshíd átadása után még mindig nem üzemel a strand felőli hídfőbe beépített lift, mert a szerkezet nem rendelkezik az illetékes hatóság engedélyével. Addig mozgássérültek a kerékpáros rámpát használhatják.

Még mindig nem tudtak használatba adni egy kilenc éve beszerelt liftet