A vallásszabadság emlékműve Tordán
Fotó: Biró István
Pénteken az Országház felsőházi termében tartanak konferenciát, majd este a Pesti Vigadóban gálaestet abból az alkalomból, hogy idén fennállásának 450. évfordulóját ünnepli a Magyar Unitárius Egyház (MUE) - hangzott el a budapesti sajtótájékoztatón.
2018. március 08., 11:032018. március 08., 11:03
2018. március 08., 11:042018. március 08., 11:04
Fennállásának 450. évfordulóját ünnepli 2018-ban a Magyar Unitárius Egyház (MUE). A jubileumi évben konferenciákat, ünnepi megemlékezéseket tartanak Erdélyben és Magyarországon - hangzott el a programokat ismertető szerdai sajtótájékoztatón a budapesti egyházközség Nagy Ignác utcai székházában.
A központi programok sorában szerepel július 7-én egy konferencia Kolozsváron, ugyanekkor ugyanott átadják a korábban püspöki szákházként működő, felújított Vallásszabadság házát, mely a jövőben kiállító- és közösségi térként, konferenciaközpontként funkcionál.
A jubileumi év záró programja a kolozsvári ünnepi zsinat és Dávid Ferenc, az Unitárius Egyház alapító püspöke egészalakos szobrának átadása lesz - hangzott el.
A központi programok mellett számos családi és kulturális programot szerveznek a gyülekezetek.
A jubileumi évben a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet ad ki.
A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja intézményes fennállását. A január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabadságát és egyenjogúságát.
Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitáriusok tagadják a szentháromságtant, vagyis egyetlen isteni személyt ismernek el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
A svéd rendőrség közlése szerint azonosítatlan típusú drón péntek reggel átrepült a stockholmi orosz nagykövetség fölött és festéket dobott az épületre.
Romániai idő szerint pénteken 20 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon; elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg.
Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Az ausztrál parlament pénteken jóváhagyta a gyermekek és tizenévesek közösségi médiához való hozzáférését korlátozó jogszabályt, amely csak a 16 éves vagy annál idősebb korosztály számára engedélyezi a közösségi médiához való hozzáférést.
A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.
Megalapozatlannak nevezte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat – közölte pénteken a Reuters és az EFE.
Kedden hallgatja meg az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága a TikTok képviselőit a romániai elnökválasztással kapcsolatban – közölte pénteken Dan Nica, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
Számos palesztinpárti tüntetőt vettek őrizetbe New York belvárosában a hálaadás napján tartott hagyományos ünnepi felvonulás helyszínén csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!