HIRDETÉS
Elsősorban az iskola vezetőségén múlik, hogy vannak-e vagy sem kétnyelvű feliratok a romániai iskolákban, nincs erre tudatos stratégia, esetlegesen történik – jellemezte Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója a romániai iskolák kétnyelvűségének jelenlegi állását. A pedagógus a Kolozsvári Magyar Napok keretében szombaton tartott Mi van kiírva magyarul az iskolákban? című beszélgetésen tért ki a hazai gyakorlatra. A rendezvényen Toró Tibor politológus, egyetemi tanár, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismertette az erről szóló kutatásukat.
A Hivatalos nyelvhasználat és nyelvi tájkép a romániai magyar iskolákban című kérdőíves kutatás adatfelvétele az Erdélystat és a Nemzeti Kutatási Intézettel közösen készült, valamennyi olyan romániai oktatási helyszínt megkerestek, ahol magyar nyelvű oktatás működik.
Három iskola kivételével az összes válaszolt a megkeresésre, a 922 helyszínről érkezett adatokat összesítették. Így alakult ki a nyelvi tájkép, melynek elkészítése azért fontos, mert árulkodik a nyelvi jogok érvényesüléséről, másrészt az iskolai nyelvhasználat a gyerek pszichikai fejlődésére is kihat – mondta Toró Tibor.
A kutatást jogvédő szervezetek is segítették: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és az AGFI – Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért; utóbbi részéről Ilyés Zsolt ügyvéd ismertette a jelenlegi romániai törvényi keretet. Rámutatott,
ha egy településen a nemzeti kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, attól még a helyi tanács határozattal dönthet a többnyelvű táblák kihelyezéséről, a szerzett jog ugyanis csak a következő népszámlálásig marad meg.
Toró Tibor elmondta, három kategóriába osztották az iskolákat: önálló magyar iskolákra, vegyes iskolákra, illetve a jogi szempontból más tanintézetnek alárendelt oktatási helyszínekre. A romániai tanintézetek több mint fele, előbbiek közé tartozik, ezek zöme Székelyföldön található és csupán hét van a szórványban, míg Közép-Erdélyben és a Partiumban a vegyes és alárendelt tanintézmények vannak túlsúlyban. A kutatásból kiderül: a magyar iskolákban szinte száz százalékban ki vannak helyezve a magyar feliratok a nyelvi küszöbtől függetlenül. A vegyes iskoláknak azonban alig több mint 15 százaléka teszi ki a magyar feliratot, ha a kisebbség számaránya 20 százalék alatt van.
Erdei Ildikó szerint esetleges helyzetek is adódnak, arra is akadt példa, hogy egy vegyes iskolában a magyarországi testvériskola küldöttségének a látogatása szolgáltatta az apropót a magyar feliratok kihelyezésére. Az igazgató szerint az iskolák vezetősége számos adminisztratív feladattal küzd, így a többnyelvű feliratozás tűzoltásszerűen zajlik, sem pénzkeret, sem személyzet nincs rá. Emlékeztetett: a temesvári magyar iskola önállósodásakor a névválasztás is erős üzenet volt, és ezt a szellemiséget a feliratozásban is tükrözni akarták. Kállay-Miklós Tünde, a kolozsvári Sigimund Toduță Zenei Főgimnázium aligazgatója elmondta, bár a vegyes iskolában kiemelten figyelnek a magyar nyelvű kommunikációra, a belső feliratok nem mind kétnyelvűek, csak a magyar osztályok ajtajain szerepelnek magyar nyelvű feliratok.
